A tokiói Sibuja egy sajátos városrész: ott van a világ legforgalmasabb zebrája, a hűséges Hachikō kutyus szobra, tele van gigantikus neonokkal és plázákkal, kawaii (cuki) ruhaüzletekkel, barátságos izakayákkal (japán ételbárok). Popkulturális viszonyítási pont az egész környék, és ez a színes mix lett Nguyen Thi Bich Huong (Heni) kiindulópontja a Shibuyához. Első étterme, a Little Geisha Can Cook a hétköznapibb, de otthonos vonalat viszi, a Shibuya viszont más: elemeiben kicsit túlzó, de mindig kiemelt minőséget képvisel, nem áll tőle messze a humor, de ízekben komolyan veszi magát.
Képregényekről a profi vendéglátásig jutott a “kis gésa”
Heni kiskora óta rajong a japán kultúráért, mangákért. Egyféle kiutat jelentettek neki szerény körülmények között megélt gyermekkorából. Kisiskolásként érkezett Magyarországra, itt szerzett felsőfokú végzettséget is, de a közgáznál sokkal jobban vonzotta a vendéglátás, a gasztronómia. Tapasztalatot gyűjtött, dolgozott benne, de addig nem akart volna belevágni a saját üzletbe, amíg nincs meg a kellő profizmus. Németországban próbált szerencsét, majd az elsajátított tudással együtt nyitotta meg a Little Geisha Can Cook ételbárt, ami azóta budapesti törzshely lett. Otthonos, barátságos hely, ázsiai fúziós konyhával, de Heni régóta törte a fejét, hogy emeli a tétet és ad a “kis gésának” egy nagyobb “szenszeit”. Így érkezünk meg a Shibuya-hoz, a Városligeti fasorra, egy minden négyzetcentiméterében újrahúzott étterembe.
Tradicionális, de mégis kortárs
A Socially branding stratégiája alapján Csontos Eszter dolgozta ki a hely arculatát, Sógor Ákos és Czigány Márkó pedig az ügynökség megbízására álmodta meg a teret, a Városligeti fasor néhai Platán éttermének helyén. Sokat merítettek a pán-ázsiai építészeti hagyományokból és motívumvilágból is.
Megjelenik például a Shou Sugi Ban japán fakezelő technika, az urushi lakktechnikára jellemző oxid-vörös szín, de a mangák, animék világa, a névadó tokiói városrész vibrálása is visszaköszön a falakról, a világítás sokféleségéből.
Szellős, kellemes étterem született, egy szerencsés helyen: az épület fölé magasodó platánfa a keleti hagyományok szerint bőséget, sok vendéget hoz.
Modern fúziók és ősi hagyományok
A Shibuyában Japán találkozik Dél-Ázsiával, nem mellékesen a területi kulturális hatások nyomán a francia konyhaművészet egyes elemeit is beemelték a koncepcióba. A sushik például a szószokban is kapnak izgalmas franciás vagy éppen koreai frissítést és egyedi tolmácsolásban kerülnek a vendég elé. Maradhatunk az ismerős kedvenceknél, de itt jócskán van lehetőség a kísérletezésre, bátor választásra.
Például steakre, tenger gyümölcseire (óriási rákok és Szent Jakab-kagyló is helyet kap a menün) Shibuya megközelítésben. Alapanyagokban nincs kompromisszum, Heni a prémium irányt célozta meg. A konyhai team kizárólag ázsiai szakembereinek Izrael volt az első állomásuk, így jönnek nyugatabbra és így kerültek Budapestre is. November 19-én gyújtották be először a lángot, ami a csillagok állása és a horoszkóp szerint egy “szép nap” a kezdetekre. Heni hisz a tradíciók erejében, fontosnak találta a szerencsés indulást.
Shibuya nappal és este
A Little Geisha-hoz képest körülbelül megötszörözték az új étterem befogadóképességét: ez a grandiózus méret is utal a célkitűzésekre. Az esti vibe-ok egyszerre hozzák a lelassulást és a felpörgést, csakúgy, ahogy Sibuja izakayáiban történik. Plusz az ebédidőre is gondoltak, bento-boxos ajánlattal. Ez egy egyszerűbb, funkcionális, mégis jó minőségű megoldás, ám a Shibuya leginkább este van elemében, akkor bontakozik ki leginkább mindaz, amit Heni megálmodott.
A tipikus ázsiai éttermekhez képest egy másik irányba mutat, egy exkluzívabb márkát képvisel. Olyan miliőt teremt, amihez érdemes időről időre csatlakozni. A Shibuyáról örömmel mesélünk és tovább is ajánljuk azoknak a barátainknak, akik élik a kidolgozott koncepciójú, különleges vendéglátást.
(Fotók: Kiss Bálint / Socially)
tradícionális | kortárs | ázsiai | japán | budapest
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
