Close
A világ legdrágábban eladott autója lett ez a ritka Mercedes

A világ legdrágábban eladott autója lett ez a ritka Mercedes

A világ legdrágább autói nem a több mint ezer lóerős szupersportkocsik, hanem a kevés példányban fennmaradt veterán ritkaságok közül kerülnek ki. A legtöbb pénzért eladott autó rekordját eddig egy Ferrari 250 GTO tartotta, de most ennél is elképzelhetetlenebb összeget fizettek ki egy 300 SLR-ért, a Mercedes történelmének fontos darabjáért.

Az ötvenes években a Mercedes-Benz megállíthatatlannak bizonyult a versenypályákon. Juan Manuel Fangio egymás után kétszer, 1954-ben és ’55-ben is megszerezte a Formula–1-es világbajnoki címet, és a csapattársak, Hans Hermann, Karl Kling és Stirling Moss is bebizonyították, hogy többre képesek a dobogós helyezéseknél. A Mercedes csillaga pedig az F1-en kívül is fényesen ragyogott, Stirling Moss például 1955-ben megszerezte a Mille Miglia, a Targa Florio és a Tourist Trophy győzelmét is. A 24 órás Le Mans-i futamon történt tragikus baleset miatt azonban a Mercedes három évtizedre kivonult a motorsportból.

Juan Manuel Fangio a Mille Miglia rajtjánál 1955-ben
Stirling Moss és Denis Jenkinson a Mille Miglia rajtjánál 1955-ben
Moss és navigátora 10 óra és 7 perc 48 másodperc alatt tették meg az 1597 kilométeres távot
Stirling Moss és Juan Manuel Fangio, a Mercedes két legendás pilótája

Rudolf Uhlenhaut szerepe

A Mercedes motorsport-sikereiben vitathatatlanul nagy szerepe volt egyetlen embernek. Rudolf Uhlenhaut, aki 1931 óta dolgozott a stuttgarti márka mérnökeként, a korszak legizgalmasabb ezüstnyilainak fejlesztését vezette, a Grand Prix-győztes W196-tól egészen a nyitott tetős 300 SLR-ig. Az utóbbi különösen versenyképesnek bizonyult, és bár a formája erőteljesen hasonlított a sirályszárnyas 300 SL-ére, amelynek éppen akkor készítették a sorozatgyártásra szánt változatát, a műszaki megoldásai valójában inkább a sorozatban két Formula–1-es világbajnoki címet szerző W196-oséhoz állnak közelebb.

Stirling Moss és Juan Manuel Fangio a Mercedes két versenyautójával, a 300 SLR-rel és az F1-es W 196 R-rel 1991-ben
A 300 SL különböző változatai, a sorban leghátul a 300 SLR Uhlenhaut Coupé
Rudolf Uhlenhaut szolgálati autóként hajtotta a Mercedes sportautóit

A neve valóban csak egy betűben különbözik 300 SL-től, ez pedig a Rennsport, a versenyzés rövidítése. Az F1-es autó felépítését úgy alakították át, hogy a nyitott tetős 300 SLR-ben elférjen két ülés, a karosszériáját fényszórókkal egészítették ki, a motor lökettérfogatát pedig három literre növelték. A módosítások mind azt a célt szolgálták, hogy a 300 SLR a hosszú távú megbízhatósági futamokon állja meg a helyét. 1955-ben a Le Mans-i baleset és a Mercedes hirtelen kivonulása azonban mindent megváltoztatott, Uhlenhaut feladata a versenyautók helyett inkább a sorozatgyártású utcai sportautók fejlesztésének vezetése lett.

A versenyautók technikája

A Mercedes gyári versenycsapata által épített 300 SLR szinte azonnal feleslegessé vált, a megmaradt példányok azonban nem vesztek kárba. Uhlenhaut már a Le Mans-i baleset előtt elkezdte tervezni a 300 SLR zárt tetős változatát, hogy két példánya a Carrera Panamericana futamán álljon rajthoz. A márka váratlan távozása az élvonalbeli motorsportból meghiúsította ezeket a terveket, de lehetővé tette Uhlenhaut számára, hogy a már elkészült kupé a motorsport legstrapabíróbb versenyautójából a világ legjobb közúti sportautójává váljon. Az áramvonalas karosszériája alatt ugyanis továbbra is a versenyautók technikája dolgozott.

300 SLR a Mercedes untertürkheimi tesztpályáján

A Formula–1-es autóhoz hasonlóan a műszaki tartalom uralja a belső teret,

a sofőr például a hajtáslánc által szabadon hagyott alagútban foglalhat helyet, miután behajtogatta magát a parányi sirályszárnyas ajtón keresztül – és a legtöbb embernek ehhez előbb ki kellett szednie a gyorskioldós kormánykereket. Az autó érdekességei közé tartozik, hogy a gázpedált bőrrel vonták be a csúszósság elkerülésére, a fűtési rendszer kimerül egy ajtóban, ami a motortér hőjét vezeti be, a csomagtartót pedig teljesen elfoglalja a nagy üzemanyagtartály és két pótkerék, akárcsak a nagy távolságokra tervezett versenyautókban.

A magnéziumból készült karosszériának is köszönhető, hogy a 300 SLR mindössze 998 kilogrammot nyom. A háromliteres, soros nyolchengeres motor legjellegzetesebb tulajdonsága az oldalra kivezetett kipufogó, ami félelmetes hangon dübörgött, Uhlenhaut állítólag ezért vált később nagyothallóvá. Az angol származású mérnök ugyanis nem félt használni a sportautókat, a két példány közül az egyiket szolgálati autóként vezette. Állítólag egyszer, amikor késésben volt egy megbeszélésről, alaposan kihasználta a 300 SLR képességeit, és egy óra alatt tette meg a Stuttgart és München közötti 230 kilométeres távot.

A gyári gyűjtemény éke

A most eladósorba került Uhlenhaut Coupé a valaha készült két példány közül a második. Az építése 1955-ben kezdődött, majd 1956. június 29-én készült el, és új korától fogva a Mercedes birtokában van, sosem értékesítették. Az első éveiben tesztvezetéseken vett részt Európa-szerte, majd a hatvanas évek elején az Egyesült Államokban állították ki különféle eseményeken. 1986-ban egy elismert restaurátor, Tony Merrick vette kezelésbe, és a teljes munkafolyamatot természetesen alaposan dokumentálták. A felújítása után még ’86-ban a 300 SLR részt vett az Oldtimer Grand Prix-n a Nürburgringen, és elvitték a ’88-as genfi autószalonra.

A 300 SLR a goodwoodi autós fesztivál versenypályáján

Az évek során több múzeumban is kiállították, jelentős motorsport-eseményeken és veterán-szépségversenyeken vett részt, mint a goodwoodi Festival of Speed, a Pebble Beach-i Concours d’Elegance és a Német Nagydíj a Hockenheimringen. A 300 SLR ihlette a Mercedes kétezres évekbeli szupersportautóját, a 2003-ban bemutatott SLR-t, amit a McLarennel közösen fejlesztettek ki. Az Uhlenhaut Coupé tehát nyilvános szereplések hosszú listájával büszkélkedhet,

a Mercedes ugyanis mindig is a történelme jelentős mérföldkövének tekintette,

ezért az idők során gyakran elővette, és a gyári múzeumban is kiemelt helyet kapott.

A 300 SLR-t most először kínálták fel egy privát aukción, amelyet a Mercedes-Benz és az RM Sotheby’s szervezett, és amelyen csak néhány kiválasztott gyűjtő vehetett részt. A lenyűgöző formája, az innovatív technikája és a félelmetes teljesítménye is elegendő lenne ahhoz, hogy ezt a sportkocsit az autótervezés legendájának könyveljék el, de a hihetetlen története csak tovább növelte a vonzerejét. A típus eddig még nem kerülhetett magánkézbe, és egy tehetős gyűjtő most kihasználta ezt a lehetőséget, 135 millió eurót, azaz 52 milliárd forintnak megfelelő összeget adott érte, amit a Mercedes jótékony célra, egy oktatási projektjére fordít majd.

(Fotók: Mercedes-Benz, RM Sotheby’s)

Sport és luxus

A sirályszárnyas Mercedes-Benz 300 SL születésének és fejlődésének története is érdekes, ami hetven éve indult útjára, és amit ebben a cikkünkben elevenítettünk fel. Az SL-nek nemrég jelent meg a legújabb nemzedéke, amelynek érdekessége, hogy immár teljes egészében a Mercedes gyári sportrészlege, az AMG fejlesztette.

mercedes-benz 300 sl | mercedes-benz | mercedes-benz sl | rm sotheby's | mercedes

FOLYTASD EZZEL

A tíz legszebb spyder a Maserati történelméből

50 éves a legendás Porsche 911 Carrera RS – kipróbáltuk a hetvenes évek elejének leggyorsabb autóját

Rendeld meg a Roadster magazin 8. számát!
Friss, 200 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas melléklettel egészítettük ki, amelyben 33 kihagyhatatlan hazai élményt ajánlunk a nyárra. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Close
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom