Megegyezhetünk, hogy az olaszok nagyon értenek a sajtokhoz, legyenek azok lágyabb vagy kemény verziók. A friss, hófehér fajták közül azonban többet ismerünk, számos textúrával és árkategóriában. Mégis, melyiket érdemes választani, ha több opciónk van, és melyik ételhez passzolnak a legjobban?
Körülbelül a 12. században jelent meg először a mozzarella, méghozzá Campania tartományban, közel Nápoly városához. A legendák szerint feltalálása a véletlen műve, ugyanis egy sajtkészítő üzemben véletlenül pottyant bele az aludtej egy vödörnyi forró vízbe. Nem tudni, hogy ez a romantikus verzió vagy a valós, de az biztos, hogy az első mozzarellát az olasz vízibivaly (bufala) nagyon gazdag, zsíros és ízes, pasztörizálatlan tejéből készítették. Mivel akkoriban még kanyarban sem volt az élelmiszerek hűtésének technológiája, ez nagyon frissen fogyasztandó termék volt.
A mozzarella kifejezést először 1570-ben használta Bartolomeo Scappi, híres reneszánsz szakács és gasztronómus.
A jó, minőségi mozzarella ismérve, hogy szálakra szedhető, a hazánkban is megismert tartós sajtok közelében sincsenek annak az eredetvédett csemegének, amit az olaszok annyira tisztelnek és szeretnek. Érdemes a bivalymozzarellát frissen fogyasztani, szakértők szerint a legjobb állapotát készítés után nyolc-kilenc órával éri el. A helyzet az, hogy a hűtés jócskán ront a minőségén, így eredetileg a friss mozzarellát körülbelül egy napon belül érdemes elfogyasztani, mert hűtés hatására egészen megváltozik a textúrája.
Fontos, hogy Olaszországban csak a bivalytejből készült sajt minősül mozzarellának, a tehéntejből készített megfelelője a nemkülönben krémes és finom fior di latte.
És akkor itt van nekünk a stracciatella – nem, nem a csokidarabos fagylalt, hanem továbbra is egy sajtkészítmény, lágy és kenhető, ami gyakorlatilag sajtkrém/túró és szaggatott mozzarella keveréke.
Ez a selymes, már-már olvadós stracciatella adja a burrata szívét, mivel ez a sajt nem más, mint a stracciatella mozzarellaköpenybe burkolva.
Egészen vékony köpenybe, mesterien megmunkálva.
A burrata szó természetesen az olasz burro-ból ered, ami nem más, mint a vaj. Valahogy úgy... hiszen a bivalytejből készített töltött sajt késszúrás és vágás után gyakorlatilag úgy kenhető, akár a vaj. Édes és sós egyben, selymes, és egy sajtrajongónak maga a mámor. Hiszen ez kettő az egyben sajt!
Ne ijedjünk meg, formára kétféle burrata létezik: a sima gömböc és az elkötött, egy nagyobb és egy kisebb gömböcre bontott. Utóbbi lényegében az igazi matrjoska baba, hiszen odabent várakozik a valódi meglepetés.
Az igazi bivalymozzarellát sokszor használják tésztaételek készítéséhez, míg a fior di latte, vagyis a tehéntejből készült mozzarella legtöbbször pizzafeltétként csücsül a valódi nápolyi típusú pizzákon. Szépen olvad, tökéletesen kiegészíti a paradicsomot és a hólyagosra sült tésztát. A burrata pedig... nem csoda, hogy a legsűrűbb felhasználási módja egy gazdag caprese, vagyis kiváló minőségű paradicsom, olívaolaj és friss bazsalikomlevelek. Mindehhez pár szem frissen őrölt bors és sóvirág a tökéletes katalizátor.
Ez is érdekelhet:
Keveset tudunk az amishokról, de annyi biztos, hogy nehezen összeegyeztethető az életmódjuk a Michelin-csillagos éttermek gurmé élményével.
(Fotók: Unsplash, Getty Images)
olasz gasztronómia | mozzarella | gasztronómia | caprese | sajt | pizza
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Legalább 27 ember meghalt, miután tűz ütött ki egy szórakozóhelyen Bangkokban
Étteremtulajdonosok elárulják a legnagyobb hibát, amit a vendégek rendelés előtt általában elkövetnek
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!