Az elmúlt fél évben szinte nem volt olyan lakberendezéssel és dizájnnal foglalkozó magazin, amelyben ne fordult volna meg egy Dél-Korea távoli csücskében megbújó, lélegzetelállító kilátást nyújtó kávézó. A Mudzsige Panzió letisztult esztétikájával magnetikus látványt nyújt, és annyira felkeltette az érdeklődésünket, hogy megkértük a tulajdonost, Cso Juszokot, hogy mesélje el nekünk, hogyan született meg a világ egyik kétségtelenül legkülönlegesebb eszpresszóbárja.
A kávézó megvalósítása felé vezető út éppoly szerencsés volt, mint amilyen felemelő. A családommal öt évvel ezelőtt kezdtünk el keresgélni egy olyan tengerparti helyet, ahol Szöul nyüzsgésétől megnyugtató távolságra tudunk egy kis oázist kialakítani. Félsziget lévén országunk, tengereinek mindegyike csodásan fest, legyen szó a nyugati, a keleti vagy a déli partokról. Elhatároztuk, hogy mindegyiket felfedezzük.
2022 áprilisában egy barátom esküvőjére tartottam, amikor váratlan telefonhívás érkezett édesanyámtól. Apámmal épp a dél-koreai Kodzse festői szépségű szigetén pihentek, és ha már ott voltak, megvásároltak egy régi panziót. Rögtön izgatott lettem a hír hallatán, hiába igyekeztek csökkenteni a lelkesedésemet azzal a ténnyel, hogy ne nagyon éljem bele magam, hiszen néhány hónap múlva az Egyesült Királyságba utazom. Ha mindez nem lenne elég, Kodzse jó ötórás távolságra van a fővárostól, ahol anyukám és apukám is vállalkozást vezet. Miután pár nap elteltével felkerestem a panziót, az aggodalmak villámsebesen kitörlődtek a fejemből. Kihasználatlannak tűnő elrendezése ellenére lenyűgözött.
Egyből megláttam a benne rejlő hatalmas potenciált – már csak egy-két kreatív ötlet kellett a pazar kilátás keretbe foglalásához, és hagyni, hogy a természet beáramoljon a térbe.
A tervezés feladatát Rju Hancshan barátommal osztottuk fel egymás között. Mindketten azt valljuk, hogy az ember alkotta szépség soha nem árnyékolhatja be a természet múló varázsát, és hogy a természet minden pillanata egyedi és megismételhetetlen. Arra törekedtünk, hogy a tér főszereplője a természet legyen, miközben a padló, a fal, a mennyezet és a bútorok unikális, de visszafogott gesztusaikkal mellékszerepet játsszanak csupán.
Alapjaiban változtattuk meg a második emeleti eszpresszóbár belső terét, míg az első és harmadik emeletet csak finoman módosítottuk. Tudatosan döntöttünk úgy, hogy az épület külsejének eredeti formáját a lehető legjobban megőrizzük, illetve vigyáztunk a természetes környezetre, hogy aztán a vendégek meglepő kontraszttal szembesüljenek, amikor belépnek. A kávézóban a személyes gyűjteményem darabjait is bemutatjuk, többek között egy Space Age fali lámpát a Tekától, amelyik az 1970-es évek Németországából származik, egy Vico Magistretti Oluce 333 állólámpát és egy Geneva XL hangszórót. Az egyik legkülönlegesebb darab a hagyományos koreai fekete tintával bevont, tömör diófa karosszék, amelyet én magam készítettem.
Két hónapig Kodzse szigetén élve irányítottam az építési folyamatot, miközben szorosan együttműködtem a helyi szakemberekkel. A személyes jelenlétem biztosította, hogy tényleg semmi se térjen el az eredeti elképzeléseinktől. Úgy vélem, ez a szenvedély és elkötelezettség máig érződik a kávézón.
A Mudzsige Panzió eszpresszó egy vaskos történelemmel és érzelmekkel átszőtt kávézó, amely Kodzse vibráló kultúrája előtt tiszteleg.
A „Mudzsige” koreaiul szivárványt jelent, a panzió pedig az egyik legkedveltebb vendéglátóhely-típusnak számít Koreában. A Mudzsige még azokból az időkből maradt fenn, amikor az épület népszerű panzióként működött. Az előző tulajdonostól és a helyiek által elmesélt sztorikból tudjuk, hogy a falu élénk szivárványairól volt nevezetes – innen ered hát a neve. A falubeliek számára kellemes emléket idéz fel, és kiemelt helyet foglal el a szívükben. A téli időszakban a letaglózó látványt nyújtó naplementének köszönhetően mágnesként vonzza a fotósokat, a nap ugyanis olyankor a kávézó előtti két sziget között a horizont alá süllyed.
Érdekesség, hogy a Mudzsige panzió csillagvizsgálóként is szerepel a turistatérképen, ez ihlette a szlogenünket is: „Obszervatórium kávéval”. A keresztelőnél tekintettel voltunk a gazdag múltra és a helyi közösséghez fűződő erős érzelmi kapocsra, ezért megtartottuk a Mudzsige Panzió nevet és a külsőt, majd egyszerűen csak hozzáadtuk az „eszpresszó” szót, mintha egy új fejezet íródna a történetben.
Egy korábbi vendég elmeséléséből kiderült, hogy a kávézó a 2005-ös Pharang csuibo (My Girl and I – Kék riasztás) című film forgatási helyszíne volt, a főszerepet két ismert színész, Szong Hjegjo és Csha Thehjon alakította. Az alkotás Katajama Kjóicsi Szekai no csúsin de, ai o szakebu (Socrates in Love – Szerelmet kiáltva, a világ közepén) című japán regénye alapján készült, melyet túlnyomórészt Kodzse városában forgattak, bemutatva ezzel a gyönyörű tájat. A kávézó az egyik főszereplő házaként szerepelt a filmben.
Jelenleg édesanyám irányítja a kávézót. Mivel egész életében szenvedélyesen szerette a kávét – különösen a pörkölést és a kézi csepegtetési technikákat –, úgy döntött, pszichológusi karrierjét hátrahagyva átnyergel a vendéglátásba. Nagyon élvezi a kávékészítést, és imád beszélgetni a vendégekkel.
A Kelet-kínai-tenger egyik jellegzetessége a varázslatos, felhőkék víz, amelyet számos kis sziget szegélyez.
Kodzse a citronádligeteiről is híres, nem meglepő módon kávézónk itallapjának egyik csúcspontja az „Espresso Cedro” nevű specialitásunk. A „cedro” olaszul citronádot, keserű citromot jelent, ez a jellegzetes ital pedig dupla adag eszpresszót kombinál citronádkivonattal, amelyet édesanyám készít a helyben leszedett gyümölcsből. A helyi ízek és a globális kávékultúra eme keveréke pedig tökéletesen szimbolizálja a Mudzsige Panzió eszpresszó szellemiségét.
A szigetet hidak kötik össze a szárazfölddel, szóval könnyen megközelíthető, maga a kávézó pedig idilli környezetben, a Kelet-kínai-tengerre néző panorámával, Dél-Korea legdélebbi pontján fekszik.
A cikk a Roadster magazin 12. számában jelent meg.
építészet | sziget | korea | kávézó | csillagvizsgáló
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
