Egyre többször alkalmazzák a mesterséges intelligenciát munkaerő menedzselésére, a jövő szakmája pedig a jogász lehet, mert a robotok jogaival lassan tényleg kezdeni kell valamit.
„Szép pillanat lesz, amikor egy szoftver rúg majd ki a cégtől” – így kommentálta egy blogger a Wall Street Journal cikkét, amelyben az óriáscégek legújabb lépését mutatják be.
A multik tanultak a megosztásos gazdaság hamar hatalmasra nőtt szereplőitől. Az Uber és társai appok és algoritmusok használatával kiszervezték a feladatokat önfoglalkoztatóknak, most pedig többek között a Shell és a General Electric használja fel a modell egyes elemeit a saját főállású dolgozóin.
Hatékonyabb, és a dolgozók számára is kedvezőbb munkafeltételeket remélnek a cégek az új szoftverektől, amelyek ugyanakkor már olyan hr-es feladatokat is átvesznek, mint a beosztás készítése vagy a stratégiai feladatok kiosztása. A kutatók máris figyelmeztetnek, hogy szigorúbb szabályokhoz és elbocsátásokhoz vezethet ez a folyamat.
AI a menedzsmentben
A Shell idén év elején kezdte tesztelni az Opportunity Hub (OH) rendszert a nyolcezer embert foglalkoztató B2B marketingrészlegén. Az OH a bostoni Catalant cég által fejlesztett gépi tanulási program, amely a különböző projektekhez rendeli hozzá az arra alkalmas munkaerőt, és a karbantartási szektorban már használták is. Alapvetően a cégnél dolgozó „sokszínű tehetség” hatékonyabb mozgatása a cél, mondta Caroline Missen, a projekt felelőse.
Korántsem egy-egy cég óvatos próbálkozásáról beszélünk: az elmúlt két évben 23 százalékkal, 11,5 milliárd dollárosra nőtt a munkaerőmenedzsment-szoftverek piaca, és további 25 százalékkal bővül majd 2020-ig – állítja a Gartner kutatócég.
Kutatások bizonyítják, hogy egyes menedzseri funkciókban jobbak a számítógépek az embernél. „A menedzserek főként felmérik a képességeket, csapatot építenek, feladatokat osztanak ki és visszajelzéseket adnak – magyarázza Tomas Chamorro-Premuzic, a University College London üzleti pszichológia tanszékének professzora.
– "Általánosságban mondhatjuk, hogy nem túl jók ebben az emberek. Egy napon talán nem is lesz többé szükség menedzserekre.”
Nem játszik szegény menedzserek kezére a bigdata-korszak sem, mert az üzleti életben is egyre több döntés születik nagy adatmennyiség feldolgozása után – márpedig ez a gépek igazi terepe.
Ironikus módon a fenti egyetem egy másik kutatója, Michael Veale megvédte a menedzsereket, mivel „a mesterséges intelligencia is tévedhet. Gyakran programozzák historikus adatokon alapuló döntéshozatalra, ami a váratlan helyzeteknél nem megfelelő, például amikor egy munkavállalót feladatkörben próbálnak ki.
Aki idén kiváló üzletkötő, nem biztos, hogy jövőre is az lesz.”
A fenti hiányosságokat a hr-szoftverek gyártói is elismerik, de azt állítják, nem a személyes kapcsolatok vagy az emberi értékelés kiváltása a cél, hanem az adminisztráció felgyorsítása és a menedzserek segítése adatokkal olyan területeken, ahol korábban csak a tapasztalatukra és a megérzéseikre hagyatkozhattak.
Mit tud a gépi hr-es?
- A Kronos szoftvere a szabadságkéréseket értékeli, és feladatokat oszt ki egy-egy dolgozó képesítése és preferenciái alapján.
- Számos program segít a menedzsereknek jóval több embert (és jóval hatékonyabban) irányítani.
- Vannak eleve speciális esetek, ahol a dolgozók beosztásakor az időn kívül számos mást is figyelembe kell venni, így például a brit Insiris szoftvere száz hajóskapitányt irányít egy nagy európai kikötőben, a feladat leosztásakor több tucatnyi változót – köztük a hajók méretét, a kapitányok korábbi teljesítményét – figyelembe véve.
- A chicagói Nexus AI algoritmusa a profiljuk és a hátterük alapján gyűjti csoportba az alkalmazottakat egy-egy projekthez, és monitorozza a teljesítményüket.
- A New York-i B12 rendszere, az Orchestra a teljes állású és szabadúszó kollégák munkáját hangolja össze.
Ezeket a folyamatokat nem feltétlenül az AI-cégek indították. Legalábbis a Catalant esetében a General Electric (GE) és a többi ügyfél szorgalmazta a munkaerő alaposabb feltérképezését, hogy divízióról divízióra mozgathassák, ezzel sokoldalúbbá képezzék az embereiket.
Sue Siegel, a GE innovációs vezetője nem tartja kizártnak, hogy egy napon egy gép legyen a főnöke,
„ha a robotnak van személyisége, humorérzéke, és megérti az emberi helyzeteket.”
Erkölcsöt, jogokat a robotnak!
A mesterséges intelligencia előretörése számtalan kérdést felvet, kezdve azzal, hogy az algoritmusokba, szoftverekbe valamiféle etikai érzéket is kell programozni, mert alapvető társadalmi folyamatokba avatkozik be a kereskedelemtől a munkaerőpiacon és az egészségügyön át a közlekedésig.
Szaúd-Arábiában a világon elsőként kapott állampolgárságot egy robot, amelynek a rosszmájú kommentárok szerint több joga lesz az országban, mint a nőknek, ugyanakkor önmagában azt a kérdést, hogy a fejlett robotoknak járjanak bizonyos jogok, világszerte kezdik feszegetni.
De maradjunk csak a hr-es algoritmusoknál: nyilvánvalóan még csak a fejlődés kezdeti szakaszában járunk, tehát a most felmerülő problémák nagyságrendekkel nagyobbak lesznek, például tömegével szűnhetnek meg állások, miközben a rátermettek robotokat bérelnek, ezzel jóval nagyobb egyenlőtlenséget teremtenek a jelenleginél. Részben ennek ellensúlyozására kezdődtek kísérletek a feltétel nélküli alapjövedelemmel.
A GQ szakírója, Jack Moore meglehetősen sivár jövőképet vázolt fel, ahol „android LeBron Jamest nézünk egy andorid Michael Jordan ellen, miután megnéztük a múzeumban az androidok festményeit, végül pedig hazamegyünk az android partnerünkhöz.”
Hát, legalább láthatnánk újra játszani Jordant. A csúcsformájában.
Ez is érdekelhet:
Az egyébként is egyre népszerűbb közösségi és megosztásos autóhasználatra ráerősít a technológiai változás, a zöld forradalom és a gazdasági érdek is. Akár kezdhetjük is eltávolítani a múlt maradványait.
szoftver | munka | menedzsment | technika | mesterséges intelligencia
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!