Az 1842-ben alapított Niepoort borászat a kilencvenes évekig a portóiról volt híres, és ennek köszönhette, hogy Portugália egyik legsikeresebb pincészetei közé tartoztak. Egy épeszű tulajdonosnak eszébe sem jutott volna megváltoztatni a sikeres formulát, az apja nyomdokaiba lépő Dirk Niepoort azonban úgy hozott létre valami teljesen újszerűt, hogy közben egyedülálló módon megtartotta a státuszát a portóiban is, a manőverrel együtt pedig átformálta a portói hazájának számító Douro-völgyet, és bizonyos értelemben a portugál borkultúrát is.
Egy varázslatos borvidék
A világban nem egy mágikus erővel bíró borvidék található, a Douro-völgy kétségtelenül közéjük tartozik. A Portugália északi részén fekvő, a Douro-folyó mellett elterülő régiót a világ legszebb borvidékeként tartják számon, ami természetesen ízlés és személyes preferenciák kérdése, az viszont már nem, hogy 45 ezer hektárjával ez számít a legnagyobb hegyvidéki borkultúrának.
A teraszosan művelt hegy- és domboldalak egyedi és lélegzetelállító látványt nyújtanak, varázslatos vidék ez, és nem kérdés, hogy az anyatermészet vagy a teremtő fényes kedvében volt, amikor ezt a tájat megalkotta.
Vezéralak Crocsban
A portugál bor hosszú évtizedeken keresztül egyet jelentett a portóival, és az ilyen nagy tények és megmondások átalakításához és megreformálásához nagy bátorság kell. Dirk Niepoort olyan regényszerű karakter, aki rendelkezik azzal az elszántsággal és vakmerőséggel, ami az ilyen tabudöntögető missziókhoz szükségeltetik.
Szokás őt Portugália legismertebb borászának és úttörőnek is nevezni, aminek az az oka, hogy egész pályafutását arra tette fel, hogy újrafogalmazza, mit is jelent a portugál bor.
Dirk Niepoort kétségtelenül eposzi figura: jókedélyű, szókimondó forradalmár, aki a saját útját járja, ezt az útjárást pedig az esetek döntő többségében Croscs papucsban teszi. Makacs hedonista és szabálytalan géniusz, aki mintha távoli rokonságban állna Francis Mallmann argentin séffel. Filozofikus alkat, aki ugyanolyan szívesen beszélget a helyi piacon halat áruló kofákkal – sokat lehet tanulni tőlük, mondta egyszer –, mint legendás borászokkal.
„A borkészítést menet közben tanultam meg. Én egy idióta vagyok. A világ legnagyszerűbb borait kóstoltam, a világ legnagyszerűbb embereivel készítettem borokat. Eben Sadie, Telmo Rodriguez Willie Haag, ők az én mentoraim, ha a könnyedségről van szó. Willie az ő moseli boraival segített nekem megérteni az élet hihetetlen könnyedségét.”
A Dirk-hatás életbe lép
A holland származású Niepoort család 1842-ben nyitotta meg borkereskedését, Dirk az ötödik generáció, amely borral foglalkozik. Az 1964-es születésű férfi úgy döntött, hogy hátat fordít a portói egyeduralmának, és beleveti magát a száraz borok univerzumába. Egy olyan világot készült megváltoztatni, amelyben az édes bor alapvetésnek számított, aki pedig a bevett stratégiák megkérdőjelezte, minimum őrültnek nézték. A Douro-völgyben még a kilencvenes évek elején is szinte csak kedvtelésből készítettek száraz borokat: százezer hordó portóira mindössze ezer hordó száraz bor jutott.
A Dirk-hatásnak köszönhetően ez az arány ma már hetvenezer hordó.
Az elmúlt huszonöt évben a Niepoort borászat a szó minden értelmében, fizikailag és szellemileg is nőni kezdett: ma már Portugália szinte minden szegletében vannak szőlőik, a szortimentjük akkora, mint egy kisebb borszaküzleté. Folyamatosan együttműködnek más borászatokkal, éttermekkel. Szellemileg kapcsolódnak Dél-Afrikával, Japánnal, Ausztriával, a nagy francia borvidékekkel. A filozófiájuk első hallásra egyszerűnek tűnik, pedig roppant komplex: egyszerű és könnyű borokat akarnak készíteni. A Niepoort tulajdonképpen nemcsak egy borászat, hanem egyfajta szemlélet és modus operandi is.
„Sokféle bort csinálunk, ez is a filozófiánk része – mondta el a Roadsternek Daniel Nieeport, a dinasztia legfiatalabb generációnak tagja. – Ez a sok termék anyagi, logisztikai és egyéb szempontokból is bonyolulttá teszi az életünket. Az apám soha nem tanulta iskolában a borkészítést, ő és mi is, a testvéremmel szeretünk kísérletezni. Egyszerű, ugyanakkor időtálló borokat szeretnénk készíteni, amelyek az évek múlásával még különlegesebbé válnak”.
Konstans megújulás
Marco és testvére, Daniel a család hatodik olyan generációja, amelyik részt vesz a borászat életében, sőt, ma már tulajdonképpen közösen vezetik a céget édesapjukkal. Utóbbi nagy amerikai és európai borvidékeken – főleg Ausztriában – pallérozódott, és komoly szerepet játszik abban, hogy a Niepoort egyre nagyobb figyelmet fordít a natúr borokra.
Nem meglepő módon nem bánná, ha az organikus szemléletű borkészítés a régiójuk más borászai számára is inspirációt jelentene. A borászatukban nincsenek bevett szabályok és végérvényes igazságok, Niepoorték a folyamatos felfedezés és kísérletezés fázisában élnek.
A cikk a Roadster magazin 12. számában jelent meg.
borvidék | Duoro-völgy | borászat | történet | Dirk Niepoort
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
