Ezúttal egy mini erőműként is működő irodaház épül Trondheimben, a valódi cél viszont teljes kerületeket emelni energiapozitív házakból, miközben a régi épületeket is brutális hatékonysággal újítják fel.
Miközben az Európai Unió arra törekszik, hogy hamarosan minden új épület zéró energiafelhasználású legyen, Norvégiában nem elégszenek meg a karbonsemlegességgel. Emlékszünk erre a formailag is előremutató hotelre, vagy az ugyancsak merész, víz alá bukó étteremre? Mindkettőt a Snøhetta tervezte, amely kulcsszereplő a mostani a történetben is. A dizájnerekből, építészekből, környezetmérnökökből álló Powerhouse-csapat tagjaként sorra emeli az energiapozitív épületeit a világ egyik leghidegebb országában.
„Ha Norvégiában lehetséges, akkor bárhol”
– foglalta össze a helyzetet Peter Bernhard, a szintén a Powerhouse-hoz tartozó Asplan Viak szaktanácsadója a Citylabnek.
2010-ben egy egyszerű kérdéssel indult a Powerhouse: lehetséges-e az épületeket nem csupán karbonsemlegessé tenni, de egyenesen a klímaválság megoldására használni? Azért ez szép kihívás: az EU energiafelhasználásának 40, a szén-dioxid kibocsátásának 36 százalékáért felelnek az épületek. A norvégok azért csak elkezdtek építkezni. Terveztek egy új Montessori-iskolát, átalakítottak négy kisebb irodaépületet, felépítettek néhány új otthont, és terveztek két új irodát. A tapasztalatok birtokában a Powerhouse egy határozott igennel válaszolt a 2010-es kérdésre.
Idén átadják a csoport eddigi legnagyobb munkáját, egyben Norvégia legnagyobb energiapozitív épületét, a Brattørkaia irodaházat a közép-norvégiai Trondheimben.
A nyolcemeletes épület évente 485 ezer kWh áramot termel majd, miközben egy átlagos norvég otthon nagyjából húszezret fogyaszt el egy évben. A megtermelt felesleget a norvég közmű-hálózatba táplálják majd.
És még egy fontos részlet, csak hogy jobban átérezzük a skandináv hozzáállást: a pluszenergia az építőanyagok előállításának környezeti terheit is semlegesíti. Ez azért különleges, mert „az energiapozitív épületek mainstream definíciója nem foglalja magába az építőanyagok előállítását”, magyarázta Jette Hopp, a Snøhetta építésze.
Mindez persze rendkívül komplex tervezést igényelt; mindenütt előnyt élveztek az újrahasznosított anyagok, de folyamatosan tájékozódtak a legújabbakról is, és minden döntés kettős célt szolgált a tervezéskor. „Semmi sem történt véletlenszerűen – jelentette ki Hopp. – Mindenhez több funkciót rendeltünk, így közvetlenül csökkentettük a fogyasztást, mert nem kellett megduplázni vagy triplázni a rendszereket.”
Hasonló aprólékossággal újította fel a csoport az Oslo melletti Kjørbo irodaházat, amelyben most már mozgásérzékelők kapcsolgatják a világítást, a régi csigalépcső már a szellőzőakna szerepét is betölti, a napelemek gyűjtötte áramot el is tudják tárolni, a sötétebb napokon pedig besegít a geotermikus fűtés. A régi ablaküvegeket a beltérbe helyezték át, ezzel is világosabbá téve a tereket, a szigetelést műanyag palackokból gyártott panelekkel egészítették ki, a homlokzatot fémlemezek helyett fával burkolták, melyeket egy japán égetéses technikával készítettek elő.
Az épület fogyasztása 85 százalékkal csökkent. A feles energiával immár fűt egy másik épületet, és áramot ad egy közeli hidrogénautó töltőállomásnak.
Mi más lenne a következő cél, mint energiapozitív városrészek emelése?
Mindezzel pedig valóban mindenki más előtt járnak, mert bár az energiapozitív épületekre több országban felfigyeltek – a leginkább Németországban –, konkrét felkérést egyelőre csak Norvégiában kapott a Powerhouse.
A merész, mégis racionális terveiről ismert Snøhetta ugyanakkor nemzetközi hírnévnek is örvend, hogy tovább ne menjünk, a budapesti Déli Kapu pályázatát is megnyerte. A környezettudatos iroda komoly megbízásokat kapott az Egyesült Államokban és Kanadában is, Európában pedig a Le Monde új, párizsi központját tervezte meg.
Norvégiában pedig – önállóan, és a Powerhouse-csoport partnereként is – egyenesen szárnyalnak. A Brattørkaia új épületként a lenyűgözően felújított Kjørbőnél is előremutatóbb lesz. A tető déli fekvésű lesz, és 26 fokban lejt majd, hogy maximálisan kihasználja a napsütést, a hengeres átrium a lehető legtöbb természetes fényt engedi az épületbe, a finoman ívelt homlokzat duplafalú üvege megfogja az északi szeleket, ugyanakkor segít az átszellőztetésben is.
És még így is igazságtalanok lennénk, ha nem helyeznénk tágabb kontextusba a fenti projekteket. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségével koránt sincs egyedül a Powerhouse. Norvégia deklarált célja karbonmentessé tenni a közlekedést, Oslo – Európa zöld fővárosa 2019-ben – reptere mellett pedig a Haptic és a NOA stúdió tervei alapján épül az energiapozitív Airport City.
Norvégiában törvény szavatolja a barangoláshoz való jogot, vagyis a norvégok néhány szabályt betartva sátrat verhetnek szinte bárhol az országban. Ez pedig a Snøhetta munkáiban is tetten érhető: bárki szabadon kószálhat az épületekben, -en, alatt.
„Hisszük, hogy az építészet az egyik legfontosabb kulturális kifejezési forma manapság, erős szociális hatással – mondja Hopp. – Egy nagyvonalú épület egyben közösséget is épít, és megváltoztatja az épített környezethez való viszonyunkat. Mindannyiunkét, ami hatalmas tett.”
építészet | norvégia | zöld | dizájn | Powerhouse
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!