A Lofoten-szigeteken, Henningsvaer halászfaluban 1940-ben nyitották meg a gyárat, ahol évtizedeken át csukamájolajat és asztalosmunkákat készítettek, amíg a létesítmény be nem zárt, de nemrégiben újjászületett.
Az épület talán az enyészeté lett volna, ha 2014-ben négy barát meg nem vásárolja, és a helyiek segítségével fel nem újítja. A belső tér szobákká és étteremmé alakításával a londoni Jonathan Tuckey Design stúdiót bízták meg, és így született meg a Trevarefabrikken.
Bár ez radikális változást jelentett az épület funkciójában, a tervezők igyekeztek a lehet a lehető legjobban tisztelegni az egykori gyár emléke előtt, így a fa-betonnszerkezetből, a málló vakolatból, és még a rozsdásodó gépekből is.
"A szerkezeti elemek kulcsfontosságúak voltak a tér elrendezésének meghatározásában" - mondta Dan Stilwell, építész. „Megvizsgáltuk, hogyan tarthatjuk meg ezt az eredetileg egybefüggő raktárnak tervezett teret, miközben egymástól különálló, meghitt hangulatú privát helyiségekre osztjuk fel."
A földszinten a látogatók egy betonoszlopokkal keretezett, tágas kávézó-bárba lépnek be, ahol egy kis recepció várja őket, és lépcső vezet fel a szobákhoz.
Ezekhez egy sötét folyosón keresztül lehet eljutni, amely egy ipari ajtóban végződik, mögötte pedig a fényárban úszó Trandamperiet étterem rejtőzik, amelynek nagy ablakai a Vestfjordenre néznek.
Egykor itt gyárották a csukamájolajat, az első emeleten, aminek emlékét a régi fatölcsérek és eredeti gépek őrzik. A hálószobák nyersbeton-falait és mennyezetét egyedi, halványzöld faburkolatok és bútorok lágyítják.
Az építészeket lenyűgözte a rég elkorhadt fa erezetét őrző betonfelület, és mint mondták, a gépekre nem egyszerűen csak a múlt maradványaiként tekintettek, hanem titokzatos tengeri szörnyszekként, amelyek a szobájukba vezető úton köszöntik a vendégeket.
A bútorok és burkolatok új és újrafelhasznált anyagokból készültek, utóbbira példa a helyreállított fehér csempeburkolat és a szobákba vezető lépcsők, amelyeket újrahasznosított téglából alakítottak ki.
Az ablaknyílásokat megtartották, de további szigetelőréteggel és fa redőnnyel mélyítették.
Azt az érzést akarták erősíteni, amikor az ember összekuporodik, hogy menedéket keressen a zord tájon a becsapódó hullámok elől. A második emeleten még zajlanak a munkálatok, és egyelőre még nyitott kérdés, hogy mi kap helyet az emeleten.
Nemrég egy hamburgi gyár is új életet kapott, de abból nem szálloda lett, hanem valmai egészen más.
(Forrás: Dezeen, képek: Andrea Gjestvang/Dezeen)
Jonathan Tuckey Design | hotel | lofoten | Henningsvaer | szálloda
Kávézót nyitnál? Vagy épp vendégházat? - formabontó képzésekkel vár a Laba és a Skvot
Még egy hétig láthatod a legjobb magyar tervezésű könyveket
Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!