Jakarta süllyed, ezért inkább új fővárost épít helyette Indonézia. A 10,5 milliós délkelet-ázsiai ország parlamentje tavaly február végén hagyta jóvá a 2019-es törvényt az új főváros építéséről, ami 1300 kilométerrel lesz arrébb Jakartáról. Egy ilyen gigászi projektből könnyen lehet a történelem legnagyobb fehér elefántja, megnéztük hát, hogyan állunk most.
Nusantara felépítésének ötlete koránt sem légből kapott: a jelenlegi indonéz főváros, Jakarta számos problémáját oldanák meg (vagy inkább írnák felül) vele a döntéshozók a környezetszennyezéstől a dugókon át a fenyegetően emelkedő tengerszintig. A túlzott talajvíz-kitermelés, a gyors urbanizáció és a tengerszint emelkedése miatt a város negyven százaléka már most is a tengerszint alatt van, és egyre nehezebb az infrastruktúra és a lakosok védelme. Ezért merült fel még Joko Widodo elnökben áttelepíteni máshová az ország közigazgatási központját – méghozzá egy új, zöld metropoliszba, amit az ősi jávai nyelven „szigetcsoportot” jelentő Nusantara névre kereszteltek.
Nem éppen mikrovállalkozásról beszélünk: az új fővárost 1300 kilométerrel arrébb, Borneó szigetén kezdték felépíteni.
Ilyen a túlnépesedett Jakarta:
Joko Widodo korábban Jakarta kormányzója volt, a hivatali idejében többek között partfalak és mesterséges szigetek építését szorgalmazta, illetve a meglévő falak megerősítését, de ezek a megoldások csak átmenetinek bizonyultak a folyamatosan emelkedő tengerszint miatt. Ezért váltott később stratégiát: a környezetvédelmi zsargonban „irányított visszavonulásnak” nevezett lépést, egy új, a változó éghajlathoz alkalmazkodni képes város építését tűzte ki célul. A projekt nem mentes a politikai vitáktól, ugyanakkor az új város kihívást és lehetőséget is jelent: sok indonéziai egy új, méltányosabb helyet remél tőle az ország etnikailag sokszínű lakossága számára.
Nusantara Borneó sziget keleti partján, Kelet-Kalimantan tartományban épül fel, a tervek szerint mintegy 2,5 ezer km²-en.
Közigazgatásilag elszakad Kalimantantól, és önálló tartományi város lesz, akárcsak most Jakarta. Ennél azonban fontosabb, hogy gyalogosokra és hatékony tömegközlekedésre optimalizált, megújuló energiával működtetett város lesz.
Futurisztikus ötletek a tervpályázaton
Csaknem háromszáz cég jelentkezett 2019-ben a tervpályázatra, közülük választották ki Sibarani Sofian indonéz várostervezőt, aki gólyalábakon álló épületeket, és magasított sétányokat javasolt, tekintettel a dombos terepre, és a szeles-esős éghajlatra.
Környezetvédelmi hatástanulmány azonban nem készült, úgyhogy a zöldek a hatóságok ígéretei („garantálják, hogy a városnak kijelölt földterület nagy része eukaliptuszültetvény lesz, és nem érintetlen esőerdő”) ellenére is aggódnak a projekt miatt.
Jakara népessége agglomeráció nélkül is tízmillió fölött van, ami nem is meglepő a 275 milliós országban.
Nem kérdés, hogy a főváros elköltöztetése Indonézia történetének legnagyobb projektje.
Hatalmas fehér elefánt?
Jelenleg naponta három-ötezer ember keresi fel az épülő várost, a legtöbben a közeli olaj- és gázvárosokból (Samarinda, Balikpapan), de néhányan a távolabbi Java és Bali szigetéről is. A látogatók durván egyórás sorbanállás után szállhatnak fel az elnöki palotához induló buszokra.
Az építkezés 2022-ben kezdődött, és a tervek szerint 2045-ben fejeződik be. Egyelőre jókora saras, erdős területeket látni, amelyeket szórványosan szakít meg egy-egy, jobbára befejezetlen épület.
Most a fő attrakció a hindu mitológia madaráról elnevezett – ezért aztán madárszárnyat idéző – Garuda Palota, ami az indonéz művészeti, tudományos és technológiai potenciált reprezentálja. Ezen kívül az ötcsillagos, éjszakánként 350 dollárba kerülő Swiss Hotel érdemel említést, illetve a köztisztviselőknek felhúzott lakóépületek.
Bár az elnöki komplexumot természetes szellőzéssel tervezték, amit körülölel, befon a zöld, néhány látogató túl melegnek találja.
Környezetvédelem, pénzügyi gondok, őslakosok
A megaprojekttől négymillió új munkahelyet várnak a következő 15 évben, elsősorban az építkezés, a vendéglátás és a közlekedés-szállítás szektorban. Rá is férne a munkanélküliségtől sújtott régióra, ahol egyelőre még mindig akadozik az ivóvíz– és áramellátás. Az Eco-Business című lap által megszólított helyiek az infrastruktúra javulását, és a vagyon egyenlőbb eloszlását remélik Nusantarától.
Bár az építkezés rajtjától számítva valóban látványos építkezések folynak, Indonézia egyik ismert divattervezője, Nadhila Shabrina szerint
„Nusantara sokkal forróbb, mint Balikpapan, talán az erdőirtások miatt.”
Ehhez képest még jóval több erdőirtást terveznek, mert legyen bármilyen környezettudatos, mégis csak egy 2,5 ezer km²-en elterülő város épül. Aggódnak is a „bolygó tüdejeként” emlegetett Borneóért a helyiek, ahol rengeteg ritka és endemikus faj él. A körforgásos gazdaság elvei mentén tervezett várost 2045-re teljeskörűen lefedi majd a hulladékmenedzsment-rendszer az ígéretek szerint; a cél a helyi hulladék 60 százalékát újrahasznosítani – a többi negyvenet viszont elégetik vagy elássák majd.
Hanem a jelenleg 35 milliárd dollárra becsült fejlesztések 20 százalékát fedezi az állam, a többi négyötöd részt magánbefektetőktől várják, akiktől egyelőre kevesebb mint négymilliárd érkezett. Az egyik kivitelező arra panaszkodott, hogy nem fizették ki a Nusantarában elvégzett munkáját, ami a cash flow akadozásáról tanúskodik.
Ezért is figyelmeztetnek a szakértők, hogy Nusantara újabb Forest City lehet; a százmilliárd dolláros malajziai fejlesztés pénzügyi gondok miatt bedőlt, csak a tizede készült el, és csak egy százalékát lakják.
A projekt hatalmas adósságokat görget maga előtt, és bár Forest City csak kőhajításnyira van Szingapúrtól, gyakorlatilag szellemváros, noha igen látványosan mutatott a rendereken 2016 körül.
Bár az új elnök, Prabowo Subianto támogatja Nusantara felépítését, egyelőre a város hasonló problémákkal küzd, mint annak idején Forest City. A befektetőket aggasztják az építkezések csúszásai, és a negatív környezeti hatások egy olyan régióban, ahol már eleve gond a mezőgazdaság és a bányászat miatti erdőirtás.
Sokakat aggasztanak a őslakosok jogai, illetve az otthonaikat elveszítő helyi közösségek. Nusantara befejezése még két évtizedre van, de máris felszínre kerültek feszültségek, több síkon is. De talán éppen a tervezésre szánt hosszas időtáv ad lehetőséget orvosolni a problémákat.
(Források: ArchDaily, Eco-Business, fotók: Unsplash)
Nusantara | ázsia | főváros | fehér elefánt | jakarta | nagy sztori
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!
