„Bál van, bál van az Operaházban” – énekelhetnénk a KFT slágerét, hiszen hosszú idő után végre ismét gőzerővel pörög a Magyar Állami Operaház. Régi és új darabok, premierek, balett és stand up, gyerekelőadások és klasszikusok modernizált változatai júniustól az Operaházban. Az intézmény igazgatójával, Ókovács Szilveszterrel beszélgettünk az elmúlt hónapok nehézségeiről, új darabokról és arról, hogy milyen volt visszatérni a színpadra és a kulisszák mögé.
– Milyen kihívásokat rejtett az elmúlt időszak a Magyar Állami Operaház életében? Egy ilyen krízis után lehet ott folytatni, ahol 2020 tavaszán abbahagyták?
– Az éneklés, a zenekari játék és a tánc is olyan folyamatos fizikai sajátosságokkal rendelkezik, amelyek rendkívüli mértékben megnehezítették az intézmény működését az elmúlt bő egy évben. Maszkkal, távolságtartással, ózonos és ionizáló fertőtlenítéssel, valamint rendszeres szűréssel sikerült folytatni a munkát, és annak ellenére, hogy csak néhány előadást tarthattunk közönség előtt, a háttérben egy sor produkció próbafolyamata is megvalósult, így a jövő évadban ezeket már különösebb gond nélkül tudjuk műsorra tűzni.
Akár jelképesnek is tekinthető, hogy június első hétvégéjén a Magyar Nemzeti Balett azzal a Laurenciával lépett újra közönség elé, amelynek a sorozata 2020 tavaszán megszakadt. Ilyen szempontból tehát lehet ugyanott folytatni. Az eltelt idő alatt több opera- és balettbemutatót tartottunk, működésének egy jelentős részét viszont az online térbe helyeztük át. A járvány okozta kényszerhelyzet több fejlesztést is eredményezett: saját eszközparkot hoztunk létre a streaming közvetítésekhez, így a jövő évadtól rendszeresek lesznek on demand szolgáltatásaink, de bemutatóink pótlása és az online láthatóvá tett, de ki nem játszott darabok mellett több új internetes tartalommal is készülünk az új évadban.
– Május elejétől több előadás is ismét fogadhatott nézőket, milyen volt visszatérni a normális életbe a vezetésnek és a társulatnak?
– Rövidebb ideig csak furcsa, de ilyen végtelennek tetsző hónapokon, féléveken át már elmondhatatlanul deprimáló a művészeknek üres stúdiókban játszani. Süket csönd fogad mindent, mintha fény nélkül kellene élni, vagy hogy egy földhöz ragadtabb képpel éljek: mintha olyan terméket kellene gyártanunk egy szalag mellett, amelyet senki nem használ majd. Ezért is okoz rendkívüli örömet, amikor a magyar intézményes operajászás 184 éves története alatt soha nem volt hosszúságú leállás után egy olyan nagysikerű produkcióval térhetünk vissza a közönség elé, mint a május végén bemutatott Andrea Chénier. Fabio Ceresa hagyományos, mégis jól átgondolt rendezése, az énekes szólisták – köztük László Boldizsár, Sümegi Eszter, Kálmándy Mihály –, a Kocsár Balázs főzeneigazgató vezette zenekar és énekkar, a kort idéző színes, gazdag jelmezek, nagyszabású díszletek szerencsésen találkoztak az élő produkcióra kiéhezett közönség igényeivel.
A múlt szombati első este a függöny mindkét oldalán katarzist okozott. Bízunk benne, hogy a folytatás is hasonló lesz.
– Júniusban újra látogatható eseményekkel jelentkezik az Opera. Milyen programokat emelne ki ezek közül a legszívesebben?
– A hivatalos átadásra váró, a leállás alatt is folyamatosan szépülő Kőbányai úti új multifunkcionális játszóhelyünkön, az Eiffel Műhelyházban két bemutatóval várjuk az újfajta megközelítésekre is nyitott közönséget. A Francia Múzsa Szezonjának zárásaként Tarnóczi Jakab rendező és Varga Zsófia dramaturg mai viszonyok közé ültette át Molière Az úrhatnám polgár című komédiáját, amit Lully eredeti balettzenéjével, énekes szólisták, kórus, zenészek és balettművészek közreműködésével, miközben a prózai szerepeket Ónodi Eszter, Mészáros Máté, Kaszás Gergő és Péterfy Bori alakítja. Másik bemutatónk, a Figaro3, Beaumarchais Figaro-trilógiájának Rossini és Mozart népszerű, valamint Darius Milhaud kevéssé ismert operaváltozatait gyúrja egy esetébe, ebben Dömötör András rendezőnek Litkai Gegely humorista és Cser Ádám karmester volt a segítségére. Itt a főbb szerepeket Cser Krisztián, Szegedi Csaba, Fodor Gabriella és Szemere Zita énekli. Az Erkel Színházban ezzel párhuzamosan két koncertszerű operaelőadást tartunk szintén a francia tematika jegyében: a pozsonyi születésű, osztrák-magyar felmenőkkel rendelkező Franz Schmidt (Kovács Ferenc) Notre Dame című alkotása Quasimodo és Esmeralda történetét dolgozza fel, míg Kálmán Imre kevésbé ismert Josephine császárné című operettje Napóleon és szerelme kapcsolatát egy Hamupipőke-történetként meséli újra. A hónap végén pedig az operarendezők Tarantinója, Calixto Bieito formabontó rendezésében a Margitszigeten mutatjuk be a Carment, ami szeptemberben már az Eiffel Műhelyház műsorán szerepel majd.
– Mik az előttünk álló időszak legnagyobb kihívásai a Magyar Állami Operaház számára?
– A napokban hirdettük meg a 2021/22-es Újranyitó Évadunkat. Egyrészt pótoljuk hét elmaradt premierünket, köztük olyan régóta várt műveket, mint az utoljára 25 éve játszott Offenbach-opuszt, a Hoffmann meséit, a több mint 100 éve nélkülözött Donizetti-vígoperát, Az ezred lányát, vagy a korunk egyik legjelentősebb koreográfusa, Wayne McGregor Chroma című modern balettjének magyarországi bemutatóját. Emellett kijátsszuk a tavaly épp csak bemutatott, illetve az online térbe szorult premierjeinket, mint amilyen az István, a király szimfonikus változata, A Mester és Margarita musical-opera vagy a díszleteiben az eredeti helyszínt idéző Salome volt. A márciusban újranyitó Operaház négynapos programsorozatában Plácido Domingo dirigál és énekel is, a megújult színpadtechnikát maximálisan kihasználó Hunyadi Lászlót mutatunk be, míg a Magyar Nemzeti Balett Liszt zenéjére Rudolf trónörökös és Vetsera Mária tragikus szerelmi történetét, a Mayerlinget viszi színre.
– A már említett online programjaink mellett be kívánjuk vezetni a kortárs műveknek és a műfaji határokat feszegető darabjainknak otthont adó multifunkcionális komplexumunkat, az Eiffel Műhelyházat, amiről vannak, akik úgy tartják, a város peremén épült, pedig Budapest mértani középpontjában található. Itt az opera- és balettelőadásokon túl hétvégenként havi rendszerességgel az Opera magánénekesei, az Opera Zenekar hangszeres szólistái és kamaraformációi is koncertet adnak, és bevonjuk a társművészeteket is: lesznek irodalmi estek, művészportrék és közéleti-kulturális beszélgetések, de Karosi Juli szervezésében jazzprogramokkal,
Kovács András Péter és Janklovics Péter közreműködésével pedig zenés stand-upokkal is találkozhatnak az érdeklődők.
Több ifjúsági és ismeretterjesztő sorozatunk is indul: a jelmezvarrodában és a díszletfestőteremben hétvégenként havonta az itt folyó műhelymunkába betekintést engedő foglalkozások várják az érdeklődőket, ahogy épülettúrák is.
– Az óvodások és kisiskolások számára beavató előadások és különböző ismeretterjesztő és programok is elérhetők lesznek. A gyerekeket a beltéren játszóvár – babuskubus – a szabadban pedig játszótér várja, így is mutatni szeretnénk, hogy az opera és a balett mindenki számára elérhető és minden nézői igényt kielégítő művészeti ágak, amelyek sokkal többet kínálnak, mint azt a megkövesedett és idejétmúlt sztereotípiák alapján gondolnánk. A Magyar Állami Operaház, mint kulturális zászlóshajó már nemcsak színház, de kultúrközpont, művészeti iskola és rádió-tévécsatorna is kell legyen. Ezt az üzenetet eljuttatni a nézőkhöz mind közül talán a legnagyobb kihívás.
balett | magyar állami operaház | opera | ókovács szilveszter | nagy sztori
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!