Miután egyre gyakrabban áramlik sivatagi levegő az országba, könnyen lehet, hogy érdemes ellesnünk néhány építészeti trükköt is a forró éghajlatok szülötteitől.
Amíg egy gombnyomással a testünknek leginkább tetsző hőmérsékletre állíthatjuk a szoba levegőjét, talán nem igazán hoznak lázba minket a természetes megoldások. Azonban felmerülhet a fenntarthatóság kérdése is, amire nemrég a japán viszonyok világítottak rá. Éppen ezért próbál például Madrid is egy olyan organikus eszközhöz folyamodni az utcák hűtésére, amit a Közel-Keleten alkalmaztak. De lássuk, mit is tudtak ők a szelek kedvező irányba fordításáról.
Iráni, egyiptomi utcákat járva feltűnhetnek a házak tetején kéményként ágaskodó, mégis leginkább harangtoronyra emlékeztető építmények.
Ezek a sivatagi városok több ezer éve kifejlesztett, organikus klímaberendezései, amelyek célja, hogy befogják a szelet és lefelé irányítsák a lakótérbe
vagy a föld alatti tárolóhelyiségekbe, ugyanakkor kivezessék a bent felgyülemlő meleg levegőt is.
Mindkét említett ország szeretné magáénak vallani a forróságban igencsak életmentő építészeti eszköz feltalálását,
de úgy tűnik, ebből a versenyből az irániak kerülnek ki győztesen: egy i. e. 4000 körül épült zoroasztrista tűztemplom romjain több kéményszerű építményt is találtak, hamumaradványok nélkül. A Luxor melletti nyomok ezzel szemben csak az i.e. 1300 körüli évekre vezetnek vissza, az ott talált festmények egy előkelő rezidenciát ábrázolnak, melynek tetején két háromszög alakú építmény, vélhetően szélfogó látható.
Míg Egyiptomban a szélfogók többnyire háromszög alakban fekszenek a háztetőkön, és olyan rejtőzködők is lehetnek, mint azt a kairói citadella tetején látjuk, az iráni szélfogók többnyire téglalap alakúak, és mind a négy oldalukon nyitottak, de ez az uralkodó széliránytól is függ.
A világörökségi Jazd városában, mely egyébként a zoroasztrianizmus központja is, és számos történelmi látnivalóval repít vissza a civilizáció gyökereihez, a hat- és nyolcszögletű szélfogók is gyakoriak, miután ott több irányból is kellemes szél fúj.
Nem így az innen nem messze található Maybodban, ahol csak egy irányból üdvözlik a szelet, mert senki nem szeretné, ha a homokkal teli, észak felől fújó sivatagi légáramlatok is bejutnának a házába. A hagyományos perzsa otthonok klímáját egyébként nem bízták egyedül a szélfogókra. A központi, téglalap alakú udvar körül egy nyári és egy téli szárnyra oszlott az épület úgy, hogy a lakrész minden évszakban a leginkább optimális mennyiségű napfényt kapja. A szélfogót ilyenkor a ház nyári részén helyezték el.
Olyan is volt, hogy a toronyból a levegő egy földszinti fülke szellőzőnyílásán keresztül az alagsorba érkezett, ahol még egy medence is hozzájárult a kellemes klíma fenntartásához.
Ebbe a tárolóba a környező hegyekből földalatti csatornákon keresztül érkezett a víz.
A tanulmányok szerint a szélfogók akár tíz fokkal csökkenthetik a beltéri hőmérsékletet, de aki teheti, már ezen a tájon is inkább az árammal működő klímához fordul. Ennek ellenére láthatunk kortárs megoldásokat is szélfogókra, mint például azok, amelyek a Katari Egyetem épületét díszítik.
Ha gyorsan lehűtenéd magad a kánikulában, akkor pillanatok alatt elkészítheted ezeket a frissítő nyári desszerteket, és miközben falatozol, érdemes megnézned ezt a videót.
(Forrás: BBC, Wikipédia, képek: Unsplash, Getty Images)
jazd | nagy sztori | Egyiptom | lakás hűtése | közel-keletKihagyhatatlan ínyencségek – Két premier a Bartók Tavasz bemutatói közül, amin ott kell lenni
Új utak és régi kedvencek – Legendák állnak a Müpa színpadán március 30-án

Mi a közös Rio de Janeiróban, egy alig ismert horvát luxus menedékben, és egy hotellé alakított New York-i reptéri terminálban? Mindet bemutatjuk a Roadster legfrissebb számában! Ezeken kívül találkozunk a világ egyik legnevesebb dizájnerével, Jaime Hayonnal, bemutatunk hat remek hazai kabinházat és kiderítjük, hol lehet jó vermutot inni Magyarországon. Ezzel még nincs vége, ugyanis elmentünk Provence-ba és kipróbáltuk az új 7-es BMW-t, Svédországban pedog a Toyota RAV4-et. Egy asztalhoz ültettük Péterfy Bori rocksztárt, Gerendai Károly kultmogult, Szabó Simon színészt, Molnár S. Szonja kurátort és Tombor Zoltán fotográfust, és kifaggattuk őket Budapesthez fűződő érzelmeikről. Elmeséljük milyen Marokkó egyik feltörekvő szörfmekkája, Taghazout, és benézünk a főváros új dizájnhoteljébe, a Verno House-ba is. Megszólaltatjuk még Kertész Attila képzőművészt, Sivák Zsófit, a Heves-megyei kocsmák Robert Capáját, és még Puzsér Róbert is tollat ragadott a kedvünkért. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!