Egykor az Alpoktól egészen a mai Kazahsztánig elnyúlt a Paratethys megató, így a mai Magyarország teljes területét elborította.
Az elnevezésen vitázhatunk: hívják Paratethys-óceánnak, Paratethys-tengernek és simán csak Paratethysnek is, a Science pedig egyszerűen letavazza a vonatkozó cikkében.
Legyen egyszerűen Paratethys, a víztömeg, ami egykor az Alpoktól keletre belepte Európa déli részét, majd végighúzódott egészen a mai Kazahsztánig. Nem ma volt: sok millió éve kezdett kialakulni, amikor a dinók már rég kihaltak.
Akkoriban gyorsan lehűlt a Föld éghajlata, erősen csökkent a világóceán vízszintje, miközben tektonikus erők magasba emelték az Alpok, a Kárpátok, a Dinári-hegység, a Taurusz-hegység és az Alborz vonulatait. Ez a két folyamat választotta el a Paratethys medencéjét a Tethys-óceántól – írja a Wikipedia.
A Paratethys hosszú időszakokra elzáródott a többi tengertől – ezért is nevezte a Science tónak –, az élővilága saját fejlődési irányt vett, ami jól kimutatható az ősmaradványokból. Hogy mekkora is volt fénykorában, látszik a fenti térképen (2,8 millió km²). Azt viszont a Science jegyzi meg, hogy
a víztömegét a friss kutatások több mint 1,77 millió km³-re becsülik, ami több mint tízszer annyi, mint a mai összes édes- és sós vízű tó víztömege összesen.
A Paratethys nevet először V. D. Laskarev szerb tudós használta 1924-ben, akkor becsülték 34 millió évvel ezelőttre a tó kialakulását, ám a mostani friss kutatások ennél jóval későbbre, 12 millió évvel ezelőttre datálják a keletkezését. Később, az ötmillió éves fennállása során legalább négy időszakban drasztikusan csökkent a vízszintje. A változásokat sok faj nem élte túl, viszont
puhatestűek, rákfélék és tengeri emlősök olyan gazdag változatossága alakult ki, mint sehol máshol a bolygón. Sok bálna, delfin és fóka a nyílt tengereken élők mini változata volt.
A három méter hosszú Cetotherium riabinin például a valaha élt legkisebb bálnafaj, amelyet valaha is találtak a kövületekben. Madelaine Böhme, a Tübingeni Egyetem evolúcióbiológusa szerint a tó zsugorodását előidéző éghajlatváltozások a szárazföldi állatok evolúcióját is befolyásolták: a visszahúzódó vízszint helyén lévő partszakasz az evolúció melegágyává vált. Böhme és munkatársai szerint a mai zsiráfok és elefántok ősei innen vándoroltak délnyugatra, Afrikába a hosszú száraz időszakokban.
A Paratethyst bemutató kiállítás a Fertőrákosi Kőfejtőben:
A tudomány mai állása szerint a Paratethys 6,9-6,7 millió évvel ezelőtt sekélyebbé vált, részekre szakadt, majd teljesen eltűnt, amikor az erózió kivezető nyílást hozott létre a tó délnyugati peremén. Illetve mégsem teljesen: a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó őrzi a nyomait.
A Scientific Reports beszámolóján alapuló teljes cikket itt olvashatod.
(Forrás: Science, Wikipedia, fotók: Roadster, térkép: Science, nyitókép: Egy megalodon rekonstruálása, GettyImages)
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
