Az Arènes de Picasso épület küldetése a szegénység felszámolása lett volna, helyette később az Éhezők viadala forgatási helyszíne lett.
Párizs egyik keleti elővárosában, Noisy-le-Grand-ban különös építkezés zajlott az 1980-as években: egy átfogó social housing program keretében gigantikus építményeket húztak fel. Az egyik leglátványosabb elem egy spanyol-francia építész, Manuel Núñez Yanowsky nevéhez fűződik. Az 1984-ben átadott Les Arènes de Picasso szó szerint kiemelkedő része két hatalmas, 50 méter átmérőjű korongját árkádos talapzatok tartják.
A két korong egy nyolcszögletű épületkomplexum két végén helyezkedik el. A teljes építményben 540 szociális bérlakás található, mellette boltok, játszóterek és iskolák tartoznak a projekthez.
Az óriási dobok a felkelő, illetve a lenyugvó napot szimbolizálják – a helyiek viszont egyszerűen csak Camembert-nek nevezik őket.
Nehéz eldönteni, hogy ez bece- vagy gúnynév, mindenesetre a nemes szándék felemás eredményeket hozott: ma is landmark épületnek számít, ami az ínyenc turisták kedvence, ugyanakkor a környék továbbra is szegénynek számít. Árulkodó az is, hogy Noisy-le-Grand (közelebbről a Ricardo Bofill-tervezte espaces d'Abraxas) olyan disztópikus filmek forgatási helyszínéül szolgált, mint Terry Gilliam Brazilja, és az Éhezők viadala.
https://youtube.com/watch?v=4oNNgQ3Q8hA
Bárhogy is, az Arènes de Picasso épület ma már az európai építészeti örökség része, és szerepel a nemzetközi építőmérnöki örökség listáján is.
(Forrás: The Mind Circle, fotók: X, borítókép: GettyImages)
franciaország | posztmodern | Arènes de Picasso | párizs
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!