Ha ma bemegy valaki egy bevásárlóközpontba vagy optikába és pilótaszemüveget keres, akár mondhatná azt is: "Egy Ray-Bant szeretnék!". 1937-ben, nyolcvanhárom évvel ezelőtt jelent meg ugyanis az a mára ikonikus napszemüvegmárka, amit Ray-Bannek hívnak, és ami a filmvászontól az utca emberéig meghódította az egész világot.
A történet az 1930-as években kezdődött, amikor a technológiai fejlődésnek hála a katonai repülőgépek a korábbinál is magasabbra tudtak emelkedni – ez a változás viszont a megszokottól eltérő látási viszonyokat eredményezett a pilóták számára. A Nap ragyogása, a felhők feletti magasságokban repülés okozta émelygés és hányinger a pilóták körében azonnali megoldást igényelt.
Így jutott el az Amerikai Katonai Légierő altábornagya az orvosi eszközöket gyártó Bausch & Lomb New York-i irodájába, ahol kérésére megalkották a kifejezetten a pilóták igényeire szabott szemüveget: a műanyag keretes, zöld lencsés Anti-Glare prototípust nem sokkal később a fémkeretes Aviator modell váltotta fel.
Ezzel egy időben született meg a világ mára legismertebb napszemüvegmárkája, a Ray-Ban.
A Ray-Ban gyár pedig ettől kezdve gőzerővel működött: évről évre új fejlesztésekkel jelentkeztek, folyamatosan szélesítve a termékpalettát, és ezzel együtt a célcsoportot is.
1938-ban megjelent a Shooter modell, ekkorra már kétféle, zöld és halványsárga Kalichrome lencsével, amely segített a részleteket élesen látni, miközben a kék fény kiszűrésével minimalizálta a párát, ezzel biztosítva a jó látási viszonyokat ködös időben is.
Ezt a modellt a két lencse között az orrnyeregnél elhelyezett kis cigarettatartó tette híressé, mely már kifejezetten a vadászok számára jelentett kényelmi funkciót: így ugyanis a vadászat közben sem kellett nélkülözniük kedvenc cigarettájukat. Afelől persze vannak kétségeink, mennyire elégítette ki a szemüveg ezt a funkciót, de az biztos, hogy a modell hamar népszerű lett, a nem sokkal később megjelent Outdoorsman pedig már a vadászok és halászok számára is kényelmes megoldást nyújtott.
A Ray-Ban hírnevén a második világháború sem ejtett csorbát, sőt: amellett, hogy az Amerikai Légierő pilótáinak továbbra is ezek a szemüvegek nyújtották a legjobb megoldást repülés közben, a hadi és tengerészeti egyenruha a divat világára is nagy hatással volt, így a terepmintás ruhák és egyenpólók mellett a Ray-Ban napszemüvegek is hamar elterjedtek a civilek körében.
Ezek után nem meglepő, hogy az első fickó, akinek köszönhetően beindult a Ray-Ban nemzetközi karrierje, Douglas MacArthur tábornok volt. Őt kapták ugyanis először lencsevégre a sajtófotósok, amikor repülőgépével a Fülöp-szigeteken landolt.
A háború után Hollywood is ráharapott az új hóbortra: míg a pilóták a napfény, a celebek a lesifotósok elől bújtak a stílusos uniszex keretek mögé.
1952-ben jelent meg a ma is az egyik legkeresettebb modell, a Wayfarer, de a hatvanas évek végére a termékskála ötvenre duzzadt, így a hírességek is megtalálták a stílusukhoz leginkább illő darabot.
Az első Ray-Ban szemüvegben lencsevégre kapott színész Humphrey Bogart volt, akit az 1950-es évektől kezdve számos további színész követett kedvenc Ray-Ban modelljeikben pózolva a filmvásznon: James Dean (Haragban a világgal, 1955), Peter Fonda (Szelíd motorosok, 1969), Clint Eastwood (Piszkos Harry, 1971), Robert De Niro (Taxisofőr, 1976.) csak néhány példa a legnagyobbak közül, a női mezőnyből pedig Audrey Hepburn viselt először Wayfarert az Álom luxuskivitelben Holly Golightly-jaként.
A mozi mellett a zenei világ nagy stílusikonjainak is kedvelt kiegészítője lett a Ray-Ban: Bob Dylant például ritkán lehetett a Wayfarer szemüvege nélkül látni, melynek sötét lencséje egybeforrt a zenészlegenda nonkonformista megjelenésével.
Ugyan az 1970-es évek végén beköszöntött diszkókorszak feltűnő, színes és csillogó divatirányzata nem kedvezett a Ray-Ban hírnevének – egy időre dizájner darabok vették át az uralmat a napszemüvegek piacán –, a márka nem tűnt el.
Folytatódtak a fejlesztések, és rövidesen egy új modellel jelentkeztek, kifejezetten hegymászók számára, közben pedig a napszemüvegek mellett beléptek a dioptriás szemüvegek piacára is.
A diszkókorszak végén, az 1980-as években a Ray-Ban igazi must-have márkává fejlődött – többek között Tom Cruise-nak is köszönhetően, aki 1983-ban a Kockázatos üzlet-ben a Wayfarer, míg három évvel később, a Top Gun Maverickjeként az Aviator modellt viselte. Mindkét esetben nem sokkal a film megjelenése után az eladások negyven-ötven százalékkal ugrottak meg.
A márka sikere az 1990-es években is folytatódott:
Denzel Washington a Malcolm X-ben tűnt fel Wayfarerben, Tommy Lee Jones és Will Smith a Ray-Ban Predator modelljében titkosügynökösködött, míg Johnny Depp a Félelem és reszketés Las Vegasban című filmben Ray-Ban Shooterben kereste az amerikai álmot.
Az évtized végén, 1999-ben a Ray-Ban mintegy 640 millió dollárt ért a Luxottica csoportnak – ennyiért vásárolták meg ugyanis a Bausch & Lombtól, de ez szerencsére mit sem változtatott a márka által képviselt értékeken.
A Ray-Ban mára igazi státuszszimbólum, melynek legnagyobb értéke talán éppen abban rejlik, hogy nem hivalkodóan, hanem az egyéniséghez igazodva mutatja meg viselője stílusát.
(Fotók: AFP)
zenész | aviator | celeb | Ray Ban | pilóta | napszemüveg
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Szegény halászfiúból lett a divat királya – A Balenciaga-sztori
Zseniális kollekcióval búcsúzik a Hermès ikonikus tervezője
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!