Ha ma bemegy valaki egy bevásárlóközpontba vagy optikába és pilótaszemüveget keres, akár mondhatná azt is: "Egy Ray-Bant szeretnék!". 1937-ben, nyolcvanhárom évvel ezelőtt jelent meg ugyanis az a mára ikonikus napszemüvegmárka, amit Ray-Bannek hívnak, és ami a filmvászontól az utca emberéig meghódította az egész világot.
A történet az 1930-as években kezdődött, amikor a technológiai fejlődésnek hála a katonai repülőgépek a korábbinál is magasabbra tudtak emelkedni – ez a változás viszont a megszokottól eltérő látási viszonyokat eredményezett a pilóták számára. A Nap ragyogása, a felhők feletti magasságokban repülés okozta émelygés és hányinger a pilóták körében azonnali megoldást igényelt.
Így jutott el az Amerikai Katonai Légierő altábornagya az orvosi eszközöket gyártó Bausch & Lomb New York-i irodájába, ahol kérésére megalkották a kifejezetten a pilóták igényeire szabott szemüveget: a műanyag keretes, zöld lencsés Anti-Glare prototípust nem sokkal később a fémkeretes Aviator modell váltotta fel.
Ezzel egy időben született meg a világ mára legismertebb napszemüvegmárkája, a Ray-Ban.
A Ray-Ban gyár pedig ettől kezdve gőzerővel működött: évről évre új fejlesztésekkel jelentkeztek, folyamatosan szélesítve a termékpalettát, és ezzel együtt a célcsoportot is.
1938-ban megjelent a Shooter modell, ekkorra már kétféle, zöld és halványsárga Kalichrome lencsével, amely segített a részleteket élesen látni, miközben a kék fény kiszűrésével minimalizálta a párát, ezzel biztosítva a jó látási viszonyokat ködös időben is.
Ezt a modellt a két lencse között az orrnyeregnél elhelyezett kis cigarettatartó tette híressé, mely már kifejezetten a vadászok számára jelentett kényelmi funkciót: így ugyanis a vadászat közben sem kellett nélkülözniük kedvenc cigarettájukat. Afelől persze vannak kétségeink, mennyire elégítette ki a szemüveg ezt a funkciót, de az biztos, hogy a modell hamar népszerű lett, a nem sokkal később megjelent Outdoorsman pedig már a vadászok és halászok számára is kényelmes megoldást nyújtott.
A Ray-Ban hírnevén a második világháború sem ejtett csorbát, sőt: amellett, hogy az Amerikai Légierő pilótáinak továbbra is ezek a szemüvegek nyújtották a legjobb megoldást repülés közben, a hadi és tengerészeti egyenruha a divat világára is nagy hatással volt, így a terepmintás ruhák és egyenpólók mellett a Ray-Ban napszemüvegek is hamar elterjedtek a civilek körében.
Ezek után nem meglepő, hogy az első fickó, akinek köszönhetően beindult a Ray-Ban nemzetközi karrierje, Douglas MacArthur tábornok volt. Őt kapták ugyanis először lencsevégre a sajtófotósok, amikor repülőgépével a Fülöp-szigeteken landolt.
A háború után Hollywood is ráharapott az új hóbortra: míg a pilóták a napfény, a celebek a lesifotósok elől bújtak a stílusos uniszex keretek mögé.
1952-ben jelent meg a ma is az egyik legkeresettebb modell, a Wayfarer, de a hatvanas évek végére a termékskála ötvenre duzzadt, így a hírességek is megtalálták a stílusukhoz leginkább illő darabot.
Az első Ray-Ban szemüvegben lencsevégre kapott színész Humphrey Bogart volt, akit az 1950-es évektől kezdve számos további színész követett kedvenc Ray-Ban modelljeikben pózolva a filmvásznon: James Dean (Haragban a világgal, 1955), Peter Fonda (Szelíd motorosok, 1969), Clint Eastwood (Piszkos Harry, 1971), Robert De Niro (Taxisofőr, 1976.) csak néhány példa a legnagyobbak közül, a női mezőnyből pedig Audrey Hepburn viselt először Wayfarert az Álom luxuskivitelben Holly Golightly-jaként.
A mozi mellett a zenei világ nagy stílusikonjainak is kedvelt kiegészítője lett a Ray-Ban: Bob Dylant például ritkán lehetett a Wayfarer szemüvege nélkül látni, melynek sötét lencséje egybeforrt a zenészlegenda nonkonformista megjelenésével.
Ugyan az 1970-es évek végén beköszöntött diszkókorszak feltűnő, színes és csillogó divatirányzata nem kedvezett a Ray-Ban hírnevének – egy időre dizájner darabok vették át az uralmat a napszemüvegek piacán –, a márka nem tűnt el.
Folytatódtak a fejlesztések, és rövidesen egy új modellel jelentkeztek, kifejezetten hegymászók számára, közben pedig a napszemüvegek mellett beléptek a dioptriás szemüvegek piacára is.
A diszkókorszak végén, az 1980-as években a Ray-Ban igazi must-have márkává fejlődött – többek között Tom Cruise-nak is köszönhetően, aki 1983-ban a Kockázatos üzlet-ben a Wayfarer, míg három évvel később, a Top Gun Maverickjeként az Aviator modellt viselte. Mindkét esetben nem sokkal a film megjelenése után az eladások negyven-ötven százalékkal ugrottak meg.
A márka sikere az 1990-es években is folytatódott:
Denzel Washington a Malcolm X-ben tűnt fel Wayfarerben, Tommy Lee Jones és Will Smith a Ray-Ban Predator modelljében titkosügynökösködött, míg Johnny Depp a Félelem és reszketés Las Vegasban című filmben Ray-Ban Shooterben kereste az amerikai álmot.
Az évtized végén, 1999-ben a Ray-Ban mintegy 640 millió dollárt ért a Luxottica csoportnak – ennyiért vásárolták meg ugyanis a Bausch & Lombtól, de ez szerencsére mit sem változtatott a márka által képviselt értékeken.
A Ray-Ban mára igazi státuszszimbólum, melynek legnagyobb értéke talán éppen abban rejlik, hogy nem hivalkodóan, hanem az egyéniséghez igazodva mutatja meg viselője stílusát.
(Fotók: AFP)
pilóta | aviator | színész | zenész | napszemüveg | celeb
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!