Akár egy nyolcvanas évekbeli videoklip, úgy néz ki ez a braunschweigi épület, amit nemhivatalosan „a világ legboldogabb házának” tartanak. De valójában későbbi az épület, és nem is klipek ihlették.
Rizzihaus, avagy Happy Rizzi House – ebben a névben sok minden benne van, bár az pont nincs, hogy beceneve szerint egyenesen „a világ legboldogabb háza” a braunschweig történelmi negyedében lévő épület.
Azért a tervező, James Rizzi New York-i popművész nem idegen a zenei világban sem: a Rizzi utáni legismertebb munkája a Tom Tom Club zenekar 1981-es debütáló albumának borítója volt. A házat ugyanakkor a képregények ihlették, és Rizzi kreativitása mellett Konrad Kloster építészre is szükség volt a felépüléséhez.
A Happy Rizzi – mondani sem kell – eléggé elüt a klasszikus német belvárosi utcaképtől: a Rizzi stílusára jellemző színpompás, élénk, formákban, ábrákban tobzódó dekor tényleg mint a nyolcvanas évek emlékműve áll az Ölschlägern és az Ackerhof utca sarkán. Rizzit Picasso művei, az afrikai maszkok és motívumok, a naiv festők inspirálták, és persze a szülővárosa, New York.
A ház ötletét még 1997-ben vetette fel Rizzinek Olaf Jäeschke galériatulajdonos, miután megtudta, hogy a grafikus egy építészirodával együttműködve művészeti központot tervezne Párizsban vagy New Yorkban. „De miért ne Braunschweigben?” – kérdezte Jäeschke, Rizzi pedig kapott az ötleten, azzal a feltétellel, hogy fél éven belül mutassanak neki egy durva koncepciót.
Ahogy a mából kikövetkeztethető, a csapat összeállt. Először az 1997-es Montreux-i Jazzfesztiválon egyeztettek, majd több New York-i megbeszélés következett. Ez is kalandosan alakult: egyszer Jäschke és Kloster egy, a birtokhatárokat jelképező faládával és egy jó adag színes gyurmával érkezett meg New Yorkba, ahol a repülőtéri rendőrség nyomban elfogta őket, a „robbanóanyaggal” teli ládát pedig ártalmatlanná akarták tenni. Hosszas viták és telefonos egyeztetések végül meggyőzték a törvény őreit, hogy adjanak zöld utat az egyedülálló projektnek. A gyanús matériából Rizzi valóban elkészít egy háromdimenziós makettet, ami ma is látható a városban.
A ház alapkövét 1999-ben tették le, majd két évvel később át is adták az épületet.
Nem meglepő módon a pszichedelikus épületegyüttes nem lett instant hit a helyiek körében.
Nem elég, hogy az egyik oldalról Braunschweig történelmi negyede határolja, a másikról a modern üzleti negyed díszeleg a háttérben, Rizzi pop-háza viszont egyikhez sem illik. Az idősebbek érthetően morgolódtak, a gyerekek érthetően lelkesedtek a Rizzihaus láttán, a turisták pedig eléggé kiszámíthatóan ráharaptak.
Mára ugyanakkor a város egyedi és fontos részeként (hadd ne mondjuk, üde színfoltjaként) elfogadottá vált az épület. A bolondos figurákkal, kidülledő szemekkel, szívekkel és cikcakkos ablakokkal ékesített épületet lényegében a két városrész határát jelölő különleges helyszínként tisztelik.
Valójában lakóházként sosem használták az épületet: talán meglepő, de ez egy iroda, és ha hihetünk a névnek, mindjárt a világ legboldogabb irodája. Mai megbecsültségét jelzi, hogy néhány évvel ezelőtt felújították az épületet, és ahová csak lehetett fákat ültettek.
Rizzi 2011-ben elhunyt, de a Happy Rizzi House – ami vitathatatlanul a leghíresebb műve – hű lenyomata a világképének, ami egy szerencsés helyszínválasztással végül is megtalálta a helyét a világban.
És megtaláljuk mi is, ha felkeressük a Rizzi House-t, elvégre nemcsak a ház, de maga az utazás is boldogabbá tesz, olyannyira, hogy az az egyik leggyakoribb, boldogsághoz vezető élmény.
(Forrás: Atlas Obscura, Happy Rizzi House, fotók: Happy Rizzi House / Facebook)
James Rizzi | happy rizzi house | Németország | braunschweig
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
