Close
Hogyan tud segíteni az átlagember az amazonasi erdőtüzek ügyében?

Hogyan tud segíteni az átlagember az amazonasi erdőtüzek ügyében?

Hogyan keletkezhetnek erdőtüzek egy alapvetően esős és nyirkos területen? Miattunk. Az ember miatt, aki mindig többet akar, és vállvonva zsákmányolja ki napról napra azt a csodálatos bolygót, amit az otthonának mer nevezni. Az Amazonas percről percre pusztul, miközben a disznófejű nagyurak nemhogy megállítanák az esőerdők pusztítását, de még ösztönzik is a dzsungelekben való gazdálkodást. Hogyan tudnánk segíteni, miként tudunk összefogni, hogy valahogy meg lehessen állítani az idei, rekordokat döntő pusztítást? Unokáink már csak Maugli történetében hallhatnak majd a dzsungelről, vagy még nincs minden veszve?

Semmi keresnivalója nincs az embernek az esőerdőkben. A dzsungeleket szentnek és sérthetetlennek kéne kezelni: az ő pompás díszei az állatok és a növények, oltárai a vizek, kupolája az égbolt. Ehelyett kizsákmányolt területekké váltak, és egyre csak csökkennek, az ember miatt. A július-augusztusi tüzek sajnos gyakoriak, ez ott a “száraz” szezon, ilyen mértékű pusztítást viszont, amit a 2019-es szezon hozott, még nem tapasztalt a bolygó. Műholdakról észlelhető a füst, Sao Paulo városa is elsötétedett, annak ellenére, hogy körülbelül 2500 km-re találhatóak a katasztrófa sújtotta területek. Nem hisztéria és túlinformálás az, ami jelenleg történik, a tudósok, kutatók szerint a kialakult helyzet olyan globális környezetvédelmi ügy, ami túlmutat minden tényezőn: brazil belpolitikán, gazdaságon, egyénen.

Az üvegházhatás egyik legfőbb okozói az erdőégetések, márpedig az ember pofátlanul végzi. Amint kiderül, hogy a dzsungeltől elorozott terület nem is olyan hasznos, a gazda felégeti maga mögött, új, termékenyebb talajt keresve. Ezzel pedig beindul a láncreakció: a tüzek az élővilág szörnyűséges pusztítása mellett rengeteg szén-dioxidot szabadítanak fel, csökken a zöldterület, ezzel az oxigéntermelés és felhőképzés képessége, vagyis kevesebb eső, szárazság, forróság lép az optimális klíma helyébe. És akkor ezek után van, aki “nem hisz” a klímaváltozásban, azt gondolja, csupán felesleges pánikkeltés…

A föld tüdeje kifejezés valós, hiszen a bolygó légterében található oxigén 20%-a az Amazonas medencéjében termelődik, mivel ott van a világ legnagyobb összefüggő esőerdeje. Nehéz elképzelni, de még az Európában kialakuló esőzésekhez is köze van a dél-amerikai erdőknek, biodiverzitás szempontjából is az egyik legjelentősebb terület.

Felmerülhet a kérdés: ha már ártatlan állat- és növényvilág, az egész bioszféra kérdésében is politikai nagyurak dönthetnek, miként tud az átlagember segíteni? Hashtaghasználattal maximum az együttérzésünket és hozzáállásunkat mutahatjuk, de attól még nem történt előrelépés. A CNet, a Business Insider és a FastCompany forrásait felhasználva mi is leírjuk, miként tudunk segíteni.

Hogyan segíthetünk?
  • Párbeszéd, edukáció: Már az is segít, ha egy kevésbé tájékozott embernek felnyitjuk a szemét a klímakatasztrófával kapcsolatosan. Ha csak egy kis gondolati magvat ültetünk el benne, és a későbbiekben olvas, tájékozódik a témában, már eredményesek vagyunk. Ha minderről ő is beszél majd másokkal, akik szintén nem foglalkoztak ez idáig a témával, az is előrelépés. Az Amazondeforestation.io oldal például időarányosan megmutatja, mi történne a lakóhelyünkkel, ha hasonló helyzetben lennénk. Belegondolni is szörnyű, hogy olyan gyorsasággal pusztulnak az erdők, hogy Budapest például egy nap alatt megsemmisülne.
  • Az ökológiai lábnyom csökkentése: elkerülhetetlen, hogy a rossz beidegződéseket, szokásokat levetkőzzük, és segítsünk, már csak azzal is például, hogy nem eszünk mindennap húst. A Dél-Amerikából érkező marhahúsok például sok esetben éppen olyan farmokról érkeznek, melyek kiirtott esőerdők területén létesültek. Elkerüljük a pálmaolajat, olyan termékeket vásárolunk, amelyekben nincs benne ez a komponens, ami szintén erdőirtások helyén készül. A természetes területeket veszik el, hogy az olcsó olajat előálíthassák, telepített olajpálmákból.

  • Átlátható, megbízható civil szervezetek támogatása: a médiazajnak köszönhetően az is előfordulhat, hogy önkényes nyerészkedők jutnak támogatáshoz, de jó pár olyan elismert, transzparens civil szervezet létezik, amelyeknél biztosan jó helyre érkezik a támogatás. Még ha nem is tudunk dollármilliókat felajánlani, mint Leonardo Di Caprio, a sok kicsi sokra megy elvén így is segíthetünk egy kicsit. A Facebookon már terjednek a gyűjtéseket összefoglaló “egyéni akciók”, amelyek valójában nem azok, hanem a szervezetek közösségi médiás csatornái. Ha jobban szeretnénk közvetlenül adakozni, az elismert szervezetek alábbi oldalain tehetjük meg: Rainforest Action Network , Amazon WatchRainforest Trust, Rainforest Watch, WWF, Amazon Conservation Team, Amazon Conservation Association,
  • Önkéntes munka: persze civilként nem kell a tűzzel harcolni, ám ha felvesszük a kapcsolatot a felsorolt szervezetekkel, lehet, hogy találnak számunkra olyan munkát, amit eredményesen végezhetünk.

Ugye emékszünk még, amikor Michael Jackson: Earth Song című dalának apokaliptikus videoklipjét játszotta az MTV? Már huszonöt éve is nagy bajban volt a bolygó, és akkoriban még önvédelemből talán eltakartuk a szemünket a klip ominózus jelenetei alatt. Most itt vagyunk, az önvédelem pedig az lenne, hogy segítünk, ha csak egy kicsit is. Magunknak, az esőerdőknak, a védtelen természetnek, a bolygónak.

Van egy jó hírünk.

Megjelent a Roadster magazin első nyomtatott kiadása, amelyben olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szép lett, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazin első számát.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Pixabay, Getty Images, Unsplash)

Close