Május 27-én befejezték a magyar hegymászó, Suhajda Szilárd keresését a mentőcsapatok, akiért milliók imádkoztak napokig. Utolsó naplóbejegyzése a Himalája alaptáborából egyszerre gyönyörű és szívszorító összefoglalója annak, mit is jelent hegymászónak lenni.
Suhajda Szilárd oxigénpalack és serpák nélkül kísérelte meg meghódítani az Everestet, azonban egyelőre még tisztázatlan okok miatt olyan sokáig maradt 8000 méter felett, hogy a csúcsmászási kísérlet tragédiába fulladt: a csapatok tegnap fejezték be a keresését.
A hegymászóról a napokban számtalan cikk jelent meg, a cikkek alatt pedig ennél is több kommentelő adott hangot egymásnak nagyon ellentmondó véleményének. Az egyik tábor az emberfeletti teljesítmény és a határok kitolása iránti tisztelet mellett érvel, a másik oldal az önző módon, felesége és gyermeke hátrahagyásával tragikus és öncélú próbatételt maga elé állítással szidja le a hegymászót és a hegymászókat általában.
Nem posztunk, nem feladatunk feloldani a két oldal ellentétes álláspontját. Amíg lesznek extrém helyek a világon, addig lesznek extrém emberek, akik ki akarják tolni az emberi tűrőképesség határait úgy, hogy közben érző és szerető emberek maradnak. Hogy mit jelent ez egy hegymászó lelkében, arra nincs, nem lehet szebb és szívszorítóbb összefoglaló, mint Suhajda Szilárd utolsó naplóbejegyzése május huszadikáról, az Everest alaptáborából, melynek az utolsó három bekezdésével emlékezünk meg a hegymászóról.
"Fejben már a csúcsmászásra készülök. Az otthoniakkal előrejelzéseket hasonlítunk össze és elemzünk. Beszélek a Családommal, Szüleimmel és Tesvéremmel, Barátokkal: Juhász Laci is felhívott a Global Uniontól. Mindenki tartja bennem a lelket! Az online közösség üzeneteit is megható látni: micsoda összefogás, micsoda támogatás! Tavaly, a Lhocén úgy éreztem, egy egész ország mellettem áll! Büszkén és meghatódva mondhatom: most sincs ez másképp! Köszönöm Nektek!
Félek, boldog vagyok, izgatott. Várom, hogy elindulhassak és várom a földet érést: a hazaérkezést! Látom magam előtt a csúcsra vezető utolsó métereket. Látom magam előtt a kisfiam, ahogy szalad felém a reptéren! Timit. A Családomat, Titeket, az Életet.
Összpontosítok. Belélegzek. Kifújok. A Hegyre emelem tekintetem. Fohászkodok. Gondolatban mindenkit magamhoz ölelek, akit szeretek.
Most vagyok a legközelebb az Everest csúcsához: a sikerhez! Készen állok!"
Nyugodjék békében.
(Forrás: Suhajda Szilárd Facebook)
mount everest | hegymászó | suhajda szilárd | napló
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!