Nem kizárólag a lakhatást szolgálja az építészet, néhány építményt különleges célra terveznek – ilyen az 1300 kilométerrel a sarkkörön túl, a permafrostban álló ház is. Ez a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker (Svalbard Global Seed Vault), amit a norvég kormány felkérésére tervezett a Snøhetta építésziroda.
Fent a messzi északon, 1300 kilométerrel az Északi-sarkkörön túl, a permafrostban található a világ legnagyobb biztonságos vetőmagtárolója, amelyet a norvég kormány adott át 2008 februárjában. A világ minden tájáról érkeznek ide magok, hogy azokat a lehető legnagyobb biztonságban, hosszú távon tárolják a hideg és száraz sziklák közt.
A cél megőrizni az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófa esetére.
A magbunker olyan alapvető élelmiszernövények magjait tárolja, mint a bab, a búza és a rizs, összesen jelenleg több mint négyezer növényfaj magjait.
A skandináv országok már 1984 óta működtettek egy magbankot a szigetcsoporton, egy elhagyott szénbányában. Nagyobb szabású létesítmény felépítését azonban nem kockáztatták meg, mivel a szigetcsoporthoz a Szovjetunió is könnyen hozzáférhetett.
Onnan helyezték át 2008-ban a mostani, nagyobb létesítménybe a mintákat, ahová azóta újabbak is érkeztek. A Snøhetta egy kiszolgáló épületet tervezett, amelynek célja, hogy
megkönnyítse a vetőmagok regisztrálását és szállítását, mielőtt azokat biztonságosan elhelyeznék a magbunker tárolóiban.
Irodát terveztek az adminisztrációt végző személyzet ellátására, valamint raktárhelyiségeket minden hőt termelő műszaki berendezés számára, amelyek befolyásolhatják az ott uralkodó örök fagyot.
A lehető leglaposabb formát választották, hogy a legkevésbé befolyásolja a környező tájat, ugyanakkor kifejező és természetes legyen. Fekete acélt használtak, ami idővel, ahogy az épület öregszik rozsdásvörössé válik, így az időjárási viszonyok is hatnak az esztétikájára.
Ez az apró változás szimbolizálja a környező táj csekély változásait az egyes évszakokban, ahogy időnként minimális vegetáció jelenik meg, és pici színfoltokat ad a tájhoz. Az épület talapzatát úgy tervezték, hogy ne zavarja meg a permafrost, ugyanis
minden tavasszal a permafroszt felső két métere elolvad, és egy széles folyóhoz hasonló erőket hoz létre.
Ennek az erőnek állnak ellent az épületet tartó nehéz acéloszlopok, amelyek a nagy nyomás alatt is stabilan és biztonságosan tartják a házat.
Az akár hárommillió mag befogadására is alkalmas létesítmény gyűjteményét a Global Crop Diversity Trust gondozza; a magokat −18 °C hőmérsékleten tárolják, így akár évszázadokon keresztül megőrizhetőek – írta az átadás idején a National Geographic.
A világon mintegy 1300 további magbank működik, ám jelentős részük különböző szempontból kockázatos országokban. Ennek a magbunkernek a készleteit csak végső esetben használnák fel, amikor a többi már valamilyen okból megsemmisült.
Svalbardon jegesmedvék, gleccserek és fine dining is van, és ahogy az utóbbiból ki lehet találni, emberek is. Korábban már bemutattuk Longyearbyent, ahol táblák figyelmeztetnek a jegesmedvékre, ami érthető, hiszen belőlük több él, mint emberből a városkában (az állás 3000-2500).
(Források: Snøhetta, BBC, National Geographic, fotók: Snøhetta)
Snøhetta | svalbard | északi-sarkvidék | kutatás | tudomány
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!