Nem kizárólag a lakhatást szolgálja az építészet, néhány építményt különleges célra terveznek – ilyen az 1300 kilométerrel a sarkkörön túl, a permafrostban álló ház is. Ez a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker (Svalbard Global Seed Vault), amit a norvég kormány felkérésére tervezett a Snøhetta építésziroda.
Fent a messzi északon, 1300 kilométerrel az Északi-sarkkörön túl, a permafrostban található a világ legnagyobb biztonságos vetőmagtárolója, amelyet a norvég kormány adott át 2008 februárjában. A világ minden tájáról érkeznek ide magok, hogy azokat a lehető legnagyobb biztonságban, hosszú távon tárolják a hideg és száraz sziklák közt.
A cél megőrizni az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófa esetére.
A magbunker olyan alapvető élelmiszernövények magjait tárolja, mint a bab, a búza és a rizs, összesen jelenleg több mint négyezer növényfaj magjait.
A skandináv országok már 1984 óta működtettek egy magbankot a szigetcsoporton, egy elhagyott szénbányában. Nagyobb szabású létesítmény felépítését azonban nem kockáztatták meg, mivel a szigetcsoporthoz a Szovjetunió is könnyen hozzáférhetett.
Onnan helyezték át 2008-ban a mostani, nagyobb létesítménybe a mintákat, ahová azóta újabbak is érkeztek. A Snøhetta egy kiszolgáló épületet tervezett, amelynek célja, hogy
megkönnyítse a vetőmagok regisztrálását és szállítását, mielőtt azokat biztonságosan elhelyeznék a magbunker tárolóiban.
Irodát terveztek az adminisztrációt végző személyzet ellátására, valamint raktárhelyiségeket minden hőt termelő műszaki berendezés számára, amelyek befolyásolhatják az ott uralkodó örök fagyot.
A lehető leglaposabb formát választották, hogy a legkevésbé befolyásolja a környező tájat, ugyanakkor kifejező és természetes legyen. Fekete acélt használtak, ami idővel, ahogy az épület öregszik rozsdásvörössé válik, így az időjárási viszonyok is hatnak az esztétikájára.
Ez az apró változás szimbolizálja a környező táj csekély változásait az egyes évszakokban, ahogy időnként minimális vegetáció jelenik meg, és pici színfoltokat ad a tájhoz. Az épület talapzatát úgy tervezték, hogy ne zavarja meg a permafrost, ugyanis
minden tavasszal a permafroszt felső két métere elolvad, és egy széles folyóhoz hasonló erőket hoz létre.
Ennek az erőnek állnak ellent az épületet tartó nehéz acéloszlopok, amelyek a nagy nyomás alatt is stabilan és biztonságosan tartják a házat.
Az akár hárommillió mag befogadására is alkalmas létesítmény gyűjteményét a Global Crop Diversity Trust gondozza; a magokat −18 °C hőmérsékleten tárolják, így akár évszázadokon keresztül megőrizhetőek – írta az átadás idején a National Geographic.
A világon mintegy 1300 további magbank működik, ám jelentős részük különböző szempontból kockázatos országokban. Ennek a magbunkernek a készleteit csak végső esetben használnák fel, amikor a többi már valamilyen okból megsemmisült.
Svalbardon jegesmedvék, gleccserek és fine dining is van, és ahogy az utóbbiból ki lehet találni, emberek is. Korábban már bemutattuk Longyearbyent, ahol táblák figyelmeztetnek a jegesmedvékre, ami érthető, hiszen belőlük több él, mint emberből a városkában (az állás 3000-2500).
(Források: Snøhetta, BBC, National Geographic, fotók: Snøhetta)
kutatás | északi-sarkvidék | Snøhetta | svalbard | tudomány
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!