A naptár már tavaszt mutat, aminek örömére – még ha csak virtuálisan is –, de kimerészkedünk a szabadba, és március hónapot kinevezzük itt, a Roadsteren az extrém sportok havának. S ha már hó, nyomban bemutatunk Szigeti Viktor személyében egy hódeszkást, aki két nap felkészüléssel nyerte meg a magyar bajnokságot, miután visszavonult.
A hazai hegyvonulatokat és az itthon gyökértelennek számító sportágat tekintve a csoda kategóriájába tartozik, hogy egy magyar snowboardost tizenévesen Európa legjobbjai között emlegessenek. Szigeti Viktor Magyarország legeredményesebb hódeszkásaként a kontinens élvonalába tartozott, amikor súlyos sérülés és szponzorgondok miatt csupán huszonegy évesen abbahagyta a versenyszerű sportolást, hogy aztán a semmiből visszatérve, újra megtalált motivációval két év kihagyás után ismét magyar bajnok legyen.
Sok-sok évvel ezelőtt a kis Viktor egyik pillanatban még a Ballag már a vén diák-ot énekelve vonult végig általános iskolája folyosóin, a következő napra ébredve már egy édesapja által felfedezett, téli sportokra specializálódott ausztriai középiskolában kezdett új életet.
Egy ekkora ugrás egy tizennégy éves gyereknél komolyabb élettapasztalatot összegereblyézett fiatalt is megboríthat, nemhogy egy éppen csak serdülőkorba lépőt.
Szerencsére Viktornak nem egyedül kellett megbirkóznia a légiósélettel, mert édesapja egy ideje Ausztriában élt, később aztán édesanyja csatlakozásával a Szigeti család hármasban folytatta mindennapjait.
– "A sporttagozatos közgazdasági szakközépiskola speciális tantervével szakmát adott, a snowboardozást illetően is rengeteget nyújtott. Kezdetben mindennap erőnléti edzésekkel készültünk a futástól kezdve a kondiig, aztán fokozatosan tereltek minket a boardozás felé. Elsajátítottuk a technikákat, elkezdtünk ugrálni és slidereken gyakorolni, miközben javítgatták a hibáinkat, végül, miután meglettek az alapok, mehettünk versenyekre, hogy lássák az edzők, hogyan reagálunk stresszhelyzetekben” – idézi vissza boardsulis élményeit a Szigi becenevű sportember, aki egyébként országunk legjobb női snowboardosával, Gyarmati Pankával járt kint egy iskolába.
Már az iskola mellett belekóstolhatott a versenyzői életformába, hiszen gyorsan felfedezett tehetsége révén egyre komolyabb viadalokon indulhatott.
Abban az időszakban hátrébb szorult a rangsorban a tanulás, és inkább a csúszásba fektette az energiáit. Annak ellenére megérte, hogy a kisebb szüneteket beiktatva gyakorlatilag szeptembertől májusig a havon tartózkodva a hétköznap edzés, hétvégén verseny ütemterv irányította az életét. Olyan helyekre juthatott el, ahol normál középsulisként aligha járhatott volna, a tizenegy napig tartó Európa-kupa túrát Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia bevételével a mai napig szívesen emlegeti.
Nyugodtan megtehetné ezt az egymás után jött sikereivel is, mert mindössze tizenhét évesen a sportág rendszeres világkupa-résztvevő menőit megelőzve ötödik helyen végzett a budapesti Fridge Fesztiválon megrendezett világversenyen, plusz junior Európa-kupákat tehetett a vitrinjébe.
Felnőttként immáron Európa legjobbjai között emlegették a Zalaegerszegről indult versenyzőt, aki vakarni kezdte a fejét, amikor arra kértük, emeljen ki egyet a big airben (trükk) és slope style-ban (trükkös akadályverseny) elért eredményei közül. – "Az utolsó világbajnoki szereplésemet mondanám. A 2011-es québeci vb-n 14. lettem big airben, ami a felnőtt magyar freestyle snowboard legjobb eredménye világversenyen. Pedig hogy indult…
A verseny előtti nap mínusz tizenkilenc fokban ugrottam kettőt, küzdöttem a boardommal, deszkát is cseréltem, nem igazán voltam ott fejben. Néhányan erőltették az indulásomat, én pedig kivételesen úgy döntöttem: most az egyszer magamra hallgatok, és kizárólag akkor veszek részt a vb-n, ha minden tekintetben rendben vagyok. Némi meglepetésre belementek, így egyből úgy éreztem, nincs rajtam nyomás, és lekerült rólam a teher. Sokkal felszabadultabb lettem, felpörögtem, és némileg váratlanul továbbjutottam a középdöntőbe. Az eredmény pedig nagyszerű érzéssel töltött el."
Pályafutása csúcsához közeledve azonban egy súlyos könyöksérülés átírta élete forgatókönyvét, aminek következményeként 2014-ben, mindössze huszonegy évesen a visszavonulás mellett döntött.
– "Miután kimondtam a végét, utána nagyon nehéz két hónapon voltam túl. A sok stressz miatt elmúlni látszott a snowboardozás iránt érzett szerelem, ráadásul egyik szponzorom nem megfelelő hozzáállása sem segítette a folytatást. A döntést viszonylag hamar megbántam, mert a sérülés után, műtét nélkül mintegy fél év alatt úgy 98%-os állapotba hoztam magam."
Felépülését követően nehezen találtak újra egymásra a deszkával és a lejtővel, nagyjából egy évig nem is nagyon kötötte be a boardos bakancsát. Egyik nap délutánján aztán a kanapén pihengetve különféle gondolatok kavarogtak a fejében (minek zuhanjon depressziós állapotba, amikor ez a sport a boldogságról szól?), így a szüleivel történt egyeztetés után bejelentette: visszatér egy verseny erejéig. Mit visszatér, elindul a magyar országos bajnokságon!
– "A motiváció hátterében többek között annyi állt, hogy szívesen megmutatnám azoknak az embereknek, akik sérülésem után leírtak, hogy esetleg érdemes elgondolkodniuk azon, hogy ha támogatást és biztatást kapok, egy-két jó évem még lehetett volna."
Az ob-n elért eredményből kiindulva valóban így van, ugyanis Szigi két nap edzéssel a lábában 2016-ban behúzta a bajnoki címet. – "Hat év alatt mind technikailag, mind mentálisan nagyon sokat tanultam. A verseny előtt kivettem két szabadnapot, és szakadó esőben, erős szélben készültem. Úgy éreztem, a napi kétszer négy óra gyakorlás elég lehet legalább egy dobogós helyezésre, amennyiben kihozom magamból, ami bennem van."
Kihozta, pedig ebben az időszakban nagyon mélyen volt, mert nehezen dolgozta fel, hogy egyik napról a másikra élversenyzőből irodai munkás lett.
A sportolás mellett egy osztrák–amerikai sportcégnél falta/falja a számokat saját időbeosztással, de azért bármikor megteheti, hogy ha friss hó zúdul a környező hegyekre, munka előtt vagy után rohan a felvonókhoz.
Azzal aligha mondunk újat, hogy kolosszális itthoni hegyek hiányában elég nagy hendikeppel indul egy magyar snowboardos a nemzetközi mezőnyhöz képest. Viktor a sportággal komolyan kacérkodó fiataloknak ezért az ausztriai iskolák egyikét ajánlja: – "Jelentős lépés egy magyarnak, de mindenképp megéri, mert az iskolai oktatás mellett olyan snowboardtudást kaphatnak a gyerekek, melyet nálunk talán senki sem tudna átadni. Egyébként szerintem sokkal többet ki lehetne hozni a hazai adottságokból, bár tisztában vagyok vele, hogy nem egyszerű belekezdeni, és rengeteg energiát, befektetést, valamint támogatást igényel. Kevés versenyzőnk van, és a snowboard nem annyira felkapott itthon, mint akár a síelés."
A 2016. áprilisi bajnoki címe óta nem versenyzett, és tervei szerint többé nem is fog. Egy hosszabb szabadságot engedélyezett magának, mert úgy érezte, kicsit túlcsordult életében a munka, ezért két hónapra melegebb éghajlatra küldte saját magát. Indonéziában aztán új szerelem talált rá. – "Más kultúrára és környezetre vágytam, így hát kitaláltam, hogy megtanulok szörfözni. A snowboardos tapasztalatommal valamivel könnyebben ment: az egyensúlyozás egyáltalán nem jelentett gondot a ráevezéssel ellentétben, mert utóbbi esetében sok energiát használtam el feleslegesen, és az izomzatom sem volt felkészülve erre a mozgásformára."
Akad némi hasonlóság a két extrém sport között, például az elmúlt években nagyon sok boardosból lett szörfös, és Szigi jónak tartja, hogy valamilyen szinten összemosódik a szörfözés a snowboardozással. A hullámlovaglás hazai királyainak trónjára ellenben biztosan nem jelent majd veszélyt, mert saját elmondása szerint technikai tudásban nagyon messze áll az itthoni elittől. A következő nyaralás alkalmával azért ismét a habok közé veti magát, mert rálelt második szerelmére, és mióta újra motivációt talált a snowboardozásban is, a teste és a lelke ismét boldog.
Ez is érdekelhet:
Átírta a magyar atlétika sporttörténelmét idény nyáron Baji Balázs, aki bronzérmet szerzett 110 méteres gátfutásban úgy, hogy az edések mellett állatokat gyógyított. Leültünk vele beszélgetni.
(Fotók: Patrick Steiner, unspalsh.com)
szigeti viktor | extrémsport | nagy sztori | portré | szörf
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!