Nagyon megérte Szingapúrnak a zöld fordulat, hiszen nemcsak egyedi arculatot adott az országnak, de friss levegőt is.
Az alig több mint hétszáz négyzetkilométeres Szingapúr 5,7 millió embernek ad otthont, így a bolygó második legnagyobb népsűrűségű országának tartják a 40 ezer lakossal rendelkező Monaco mögött. Annak ellenére pedig, hogy ilyen sokan laknak ott, az ázsiai állam több mint élhető. Igazi példa arra, hogyan lehet harmóniába hozni a városi életet a természettel.
Amikor 1819-ben a britek gyarmatosították a területet és hivatalosan is megalapították Szingapúrt, a sziget növényzetének több mint kilencvenöt százalékát kiirtották. Az állam növekedése az infrastruktúra és a népesség tekintetében szédítően gyors és káros volt.
Erdeinek kilencven százaléka, őshonos madárfajainak hatvanhét százaléka és emlőseinek negyven százaléka pusztult el a városiasodás és az iparosodás folyamata alatt.
1967-ben, két évvel Szingapúr függetlenné válása után, felismerték, azonnali szemléletváltozásra van szükségük, és bejelentették, hogy „kertvárossá” válnak. Mivel akkoriban a zöldterületek mértéke kritikusan alacsony volt, a levegőszennyezés is egyre súlyosabb problémákat okozott. Olyannyira drámaivá vált a helyzet, hogy 1996-ban ott mérték a levegőben a legmagasabb károsanyag-szintet az egész világon.
Az 1990-es évek elején megalkotott, majd 2002-ben újragondolt zöld terv három kulcsfontosságú területre összpontosított: a levegő és klímaváltozásra, a vízre és a tiszta földre, a természetre és a közegészségügyre. A céljuk az volt, hogy 2012-ig orvosolják azokat a problémákat, amelyekkel Szingapúr szembesült, ehhez pedig
edukációs kampányokat, országos figyelemfelkeltő akciókat hajtottak végre, valamint gyökeresen átalakították az infrastruktúrát.
Ennek a tervnek a nagy része a zöldterületek visszanyeréséről és a város innovatív újjászületéséről szólt. Szingapúr megújulását Dr. Cheong Koon Hean, a városfejlesztési ügynökség vezetője irányította. Munkájának sarkalatos pontja volt egy olyan ösztönző program lebonyolítása, amely arra sarkallja az építőipari vállalkozásokat és ingatlantulajdonosokat, hogy tetőkerteket és függőleges növényfalakat telepítsenek.
Az akció olyan jól sikerült, hogy több mint száz épületet láttak el utólagos zöldtetővel vagy zöldfalakkal. Ez nemcsak ökológiai szempontból segítette a város fejlődését, hanem megalapozta Szingapúr egyedi és jellegzetes esztétikáját is.
További előnyökkel is járt a zöld fordulat, hiszen jelentős mértékben csökkentette a városi hőhatást, javította a levegő minőségét, így valóban jó példaként szolgál arra, hogyan tehetjük igazán zölddé városainkat.
(Forrás: Euronews, fotók: Getty Images, Unsplash)
környezetvédelem | megújuló energia | nagy sztori | fenntarthatóság | szingapúr
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!