Tiken Jah Fakoly az afrikai reggae egyik legismertebb figurája, aki július elsején a Müpában mutatja be az Acoustic című új albumát. Aki nem ismeri az elefántcsontparti zenészt, annak tökéletes alkalom az első találkozásra a Müpa-beli koncert, elvégre az új album egyben az eddigi negyedszázados pályafutása összefoglalása is. De mit jelentenek Fakoly politikai üzenetei a rajongóknak, és hogyan szolgálja a „rasztafarizmus” mindannyiunk jobb jövőjét?
Tiken Jah Fakoly a nyolcvanas évek vége óta aktív, a politikus hangvételű szövegek a kezdetektől meghatározóak voltak a dalaiban. De nem csak ezért tett szert mára világhírnévre: ahogy nemrég egy interjúban elmondta, a közönséget az üzenet mellett a hagyományos hangszerek is magával ragadják:
„A reggae a küzdelem, az erősödő öntudat zenéje, és valóban ma Afrikában az ébredés, a demokratizálódás és a liberalizáció folyamatai zajlanak. Amikor tehát ezekről énekelek, az emberek magukra ismernek.”
Fakolynak a hétköznapi beszédhangja is szinte zenei élmény, nem csoda, hogy az energikus koncertjeiért rajong a közönség. Jellemzően sok fúvóssal, helyi hatásokkal, hangszerekkel dúsított sajátos reggae-t ad elő, de a 2024-es Acoustic albumon új programmal jelentkezett, ahol a fúvósok háttérbe szorulnak.
Az Acoustic újszerű hangszerelése és pályafutás-összegző jellege is az üzenetek fontosságát hangsúlyozza. Például a Plus rien de m’étonne dal Afrika történelmi megosztottságáról szól, nyomatékosítva Fakoly pánafrikai álláspontját. A 2004-es sláger akusztikus átiratában a francia reggae-sztár, Naâman is közreműködött.
„Egyszerű és elegáns – jellemezte az albumot a World Music Central –, ahol Jonathan Quarmby producer az organikus megszólalásra összpontosított, Tiken megnyugtató hangjára és az olyan tradicionális hangszerekre, mint a ngoni vagy a balafon, melyek kitöltik az ezúttal mellőzött rézfúvósok által hagyott űrt.”
A jórészt francia nyelvű lemezen két dal, a 2004-es Alou Mayé és a 2000-ben írt Djourou az elefántcsontparti dioula nyelven szólal meg. Naâman mellett vendégművészként szerepel Bernard Lavilliers, a brazil Chico César, két mali énekes, Djely Tapa és Tiggs Da Author, valamint Mathieu Chédid is, ezzel is hangsúlyozva az Acoustic egyesítő törekvéseit, és változatosabbá téve a dalokat.
De milyen hatást gyakorolnak Fakoly üzenetei a közönség életére? A zenész erről is beszélt az Irieitesnek, „nagyon is valóságosnak” nevezve ezt a hatást: „Miután már több mint 25 éve zenélek, sokan mondják, hogy >évek óta hallgattuk a dalaidat, de nem igazán tudtuk, miről énekelsz, ma viszont már mindent értünk, értjük, mire gondolsz.< Ezt hallom mindenhol.
Néhányan még azt is mondják nekem, hogy próféta vagyok, mert olyan dolgokról beszéltem, amelyek mára valóra váltak.”
Fakoly ugyanakkor nemcsak politikáról énekel, fontos témája a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem is, például a Le Monde Est Chaud című dalában. Számára a reggae „a civil társadalom zenei ága”, amin keresztül felhívhatja a figyelmet fontos ügyekre, és tudatosságot ébreszthet a hallgatóságban.
Az egységességet pedig nemcsak földrajzilag érti, de időben is, mert bármennyire is egyedi a zenéje, híven őrzi a műfaj legnagyobb klasszikusa, Bob Marley örökségét: a hitet, hogy a rasztafarizmus hozzájárulhat egy jobb jövőhöz. „Szerintem Bob Marley a reggae prófétája, a rasztafari szóvivője, elvégre ő mutatta be ezt a világnak – magyarázta. – Sem feketének, sem fehérnek nem tartotta magát, egyszerűen embernek, és ez a gondolat elvezethet egy jobb világhoz.”
(Nyitókép: Youri Lenquette 2023)
müpa | zene | művészetek palotája | Tiken Jah Fakoly | bob marley
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!