Tiken Jah Fakoly az afrikai reggae egyik legismertebb figurája, aki július elsején a Müpában mutatja be az Acoustic című új albumát. Aki nem ismeri az elefántcsontparti zenészt, annak tökéletes alkalom az első találkozásra a Müpa-beli koncert, elvégre az új album egyben az eddigi negyedszázados pályafutása összefoglalása is. De mit jelentenek Fakoly politikai üzenetei a rajongóknak, és hogyan szolgálja a „rasztafarizmus” mindannyiunk jobb jövőjét?
Tiken Jah Fakoly a nyolcvanas évek vége óta aktív, a politikus hangvételű szövegek a kezdetektől meghatározóak voltak a dalaiban. De nem csak ezért tett szert mára világhírnévre: ahogy nemrég egy interjúban elmondta, a közönséget az üzenet mellett a hagyományos hangszerek is magával ragadják:
„A reggae a küzdelem, az erősödő öntudat zenéje, és valóban ma Afrikában az ébredés, a demokratizálódás és a liberalizáció folyamatai zajlanak. Amikor tehát ezekről énekelek, az emberek magukra ismernek.”
Fakolynak a hétköznapi beszédhangja is szinte zenei élmény, nem csoda, hogy az energikus koncertjeiért rajong a közönség. Jellemzően sok fúvóssal, helyi hatásokkal, hangszerekkel dúsított sajátos reggae-t ad elő, de a 2024-es Acoustic albumon új programmal jelentkezett, ahol a fúvósok háttérbe szorulnak.
Az Acoustic újszerű hangszerelése és pályafutás-összegző jellege is az üzenetek fontosságát hangsúlyozza. Például a Plus rien de m’étonne dal Afrika történelmi megosztottságáról szól, nyomatékosítva Fakoly pánafrikai álláspontját. A 2004-es sláger akusztikus átiratában a francia reggae-sztár, Naâman is közreműködött.
„Egyszerű és elegáns – jellemezte az albumot a World Music Central –, ahol Jonathan Quarmby producer az organikus megszólalásra összpontosított, Tiken megnyugtató hangjára és az olyan tradicionális hangszerekre, mint a ngoni vagy a balafon, melyek kitöltik az ezúttal mellőzött rézfúvósok által hagyott űrt.”
A jórészt francia nyelvű lemezen két dal, a 2004-es Alou Mayé és a 2000-ben írt Djourou az elefántcsontparti dioula nyelven szólal meg. Naâman mellett vendégművészként szerepel Bernard Lavilliers, a brazil Chico César, két mali énekes, Djely Tapa és Tiggs Da Author, valamint Mathieu Chédid is, ezzel is hangsúlyozva az Acoustic egyesítő törekvéseit, és változatosabbá téve a dalokat.
De milyen hatást gyakorolnak Fakoly üzenetei a közönség életére? A zenész erről is beszélt az Irieitesnek, „nagyon is valóságosnak” nevezve ezt a hatást: „Miután már több mint 25 éve zenélek, sokan mondják, hogy >évek óta hallgattuk a dalaidat, de nem igazán tudtuk, miről énekelsz, ma viszont már mindent értünk, értjük, mire gondolsz.< Ezt hallom mindenhol.
Néhányan még azt is mondják nekem, hogy próféta vagyok, mert olyan dolgokról beszéltem, amelyek mára valóra váltak.”
Fakoly ugyanakkor nemcsak politikáról énekel, fontos témája a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem is, például a Le Monde Est Chaud című dalában. Számára a reggae „a civil társadalom zenei ága”, amin keresztül felhívhatja a figyelmet fontos ügyekre, és tudatosságot ébreszthet a hallgatóságban.
Az egységességet pedig nemcsak földrajzilag érti, de időben is, mert bármennyire is egyedi a zenéje, híven őrzi a műfaj legnagyobb klasszikusa, Bob Marley örökségét: a hitet, hogy a rasztafarizmus hozzájárulhat egy jobb jövőhöz. „Szerintem Bob Marley a reggae prófétája, a rasztafari szóvivője, elvégre ő mutatta be ezt a világnak – magyarázta. – Sem feketének, sem fehérnek nem tartotta magát, egyszerűen embernek, és ez a gondolat elvezethet egy jobb világhoz.”
(Nyitókép: Youri Lenquette 2023)
reggae | bob marley | zene | művészetek palotája | Tiken Jah Fakoly
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!