Close
Egy húsimádó ötletei a kevesebb húsfogyasztás érdekében

Egy húsimádó ötletei a kevesebb húsfogyasztás érdekében

Nem kell hétfőről keddre eldönteni, hogy vegánok leszünk, de sokat segít, ha tudatosabban, lelkiismeretesebben vásárlunk és étkezünk. Kezdődhet a rutin a hipermarket helyetti piacozással és végződhet ott, hogy sokkal egészségesebben és környezetkímélőbben élünk. Avagy, becsüljük meg a hüvelyeseket, ne féljünk, hogy kevés lesz a fehérjefogyasztás, és beszélgessünk a termelőkkel – már holnaptól!

Az a fajta ember vagyok, aki hosszú percekig tud merengeni egy nemes marhahús márványosságán. Követem a kis utakat, és hüledezem, hogy hogy lehet ennyire gyönyörű valami. Hasonlóan lelkesedem a vaj ízéért, vallásom a tejföl, és a sajtkészítők tudására szomjazom a legvadabb álmaimban. Nem erősítem a kizárólag növényi alapon táplálkozók táborát, de érzékenyen érintenek a hús- és tejipar miatti környezetkárosítás és a nagyüzemi kizsákmányolás etikai kérdései.

Itt élünk, együtt, ezen a bolygón, amire kutyakötelességünk vigyázni, és ebbe ugyanúgy beletartozik, hogy apró lépésekkel közelítsünk a kevésbé környezetromboló szokásokhoz, minthogy a utcán nem szemetelünk.

Rengeteg szokás fakad kulturális különbségekből, aztán a család szocializációs közege is megannyi berögzülést okoz. Volt, hogy hosszan futkostam egy, a kezemből a szél által kiragadt nejlonzacskó miatt, amit végül nem sikerült elkapni, és ezért rendesen furdalt a lelkiismeret. Aztán otthon ránéztem a kukánkra, benne az elpazarolt ételekre, sok műanyagszemétre, és a homlokomra csaptam, hogy nesze neked szél… egyébként is sokat szemetelek. Dühítő kettősség. Viszont hiszem, hogy ha kicsitben elkezdünk valamit, megmozdulunk egy-egy ügy érdekében, akkor ez nemcsak kampányszerűen működik, hanem odafigyeléssel maradhatunk ezen az új úton. Így lehet ez a hús- és tejtermékfogyasztás kapcsán is.

Vannak családok, ahol csak az számít “rendes ételnek”, amiben hús van, mások örömmel esznek két-három napig főzeléket vagy zöldségkrémlevest. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyon fiatalon megismertették velem itthon a különlegesebb ízeket, színeket, állagokat, és teljesen mindegy, hogy húsételről vagy egyébről volt szó, utazásoknak és örök kísérletező anyukámnak köszönhetően hamar kiokosítottak az ízekről, fűszerekről.

Előnnyel indulok, nem vagyok finnyás, nem függök semmiféle ízfokozótól (beleértve a sót és a cukrot is), sosem jelentett nagyobb problémát, ha nem kerül egy fogásba hús… de nagyon szeretem. Úgy érzem, szükségem is van rá, viszont felismertem, hogy csupán a személyes élvezet és megszokás miatt nem kell minden egyes nap húst, tejterméket fogyasztani. Most megosztom azokat a kis lépéseket, amik segíthetnek abban, hogy kicsit csökkentsük a húsfogyasztást, másképp gondolkodjunk a mindennapi betevőről.

Irány a piac!

Az odafigyelés a beszerzés helyétől és módjától is függ. Ez időigényesebb folyamat, sőt, sok esetben költségesebb is, de legalább százszázalékosan biztosak lehetünk benne, hogy honnan érkezett az élelmiszer. Piacra járni jó, mi több, szórakozássá is válhat, olyannyira egyedi a piacok hangulata, legyen az egy kisebb, helyi piactér, vagy nagyobb, központi.

Pár hónap alatt remekül ki lehet kísérletezni, hol a legzamatosabb a paradicsom, melyik néninél érdemes gyalult tököt venni, melyik standnál vannak különlegességek, és igen, melyik henteshez honnan érkezik a kínálat, melyik pultban a legfinomabb a frissen készített vaj.

Ha bociszemekkel pislogva feltartjuk a sort amiatt, hogy ugye a pipiket minden nap simogatják, nem biztos, hogy kedvencekké válunk, de ha utánakeresünk a származási gazdaságnak, vagy éppen van ideje kicsit diskurálni az eladónak (aki sok esetben maga a termelő is), közelebb kerülhetünk a termékhez. Ami helyi gazdálkodásból származik, nem import áru, és ezzel eleve szerencsésebb választás. Előbb vegyük tehát az alföldi kapirgálós csirkét, mint a négy országgal arrébbról származó vöröshúst.

Heti szintű húsmentes napok, böjtök

2003-ban találták ki a Meatless Monday (húsmentes hétfő) kampányt Amerikában, a jelenség mégis talán Paul McCartney miatt kapott nagyobb publicitást, Meat-free Monday néven, immár Angliából indulva. A világ egyik leghíresebb művésze, popkulturális ikon és harcos környezetvédő, 1975 óta vegetáriánus életmódot folytat.

Ezzel együtt nem akar senkit sem ugyanerre biztatni vagy téríteni, csupán annyit hirdet: ha csak heti egy napra fosztjuk meg magunkat a húsevéstől, már az is rengeteget segít a bolygón.

Akár a bölcs Beetle gondolatát követve, akár saját szabályokat állítva, heti egy-két, vagy akár több napot is bőven eltölthetünk hús nélkül. Van, hogy ez véletlenül össze is jön, de tudatosan csináljuk! Egyáltalán nem nagy kihívás, és mindenki jól jár vele. Emellett pedig érdemes időnként böjtidőszakokat tartani, amikor hagyjuk egy kicsit tisztulni a szervezetet, és ezalatt kísérletezni azzal, hogy melyik zöldség vagy gabona a legjobb húspótló, hogyan viselkednek a konyhában, milyen kombinációkban a legjobbak.

Éljenek a magas fehérjetartalmú gabonák, hüvelyesek!

Kár azon aggódni, hogy a csökkentett húsfogyasztás következtében rohamosan megváltozik a bevitt fehérjemennyiség, mert ezen könnyen lehet segíteni a helyesen megválogatott alapanyagokkal, a készítési folyamatokkal. Van, amit nyersen, vagy csak kevés hőkezelés után érdemes enni, másnak jól áll a főzés, sütés, grillezés is. Érdemes még több hüvelyessel turbózni az ételeket, és akár velük is helyettesíteni a húst.

Szuper lehet például egy kiadós curry csicseribosóval, a chili lencsével vagy babbal, a mélyebb ízt például füstölt paprikával elérve.

Millió felhasználási formája van a kölesnek, bulgurnak vagy a divatosnak számító quinoának, amarántnak is. Egyre több az élettanilag hasznosabb tészta is, ami kölesből, lencséből, csicseriborsóból, egyéb hüvelyesből készül. Rost, fehérje, pipa!

A tofu a barátunk

Emlékszem az első tofukóstolásomra, még kicsi koromban: furcsa módon nem is sósan, hanem édesen ettem egy kínai étteremben, és már akkor megfogott az állaga.

Tápláló és finom alapanyag, ami legalább annyira alakítható, mint a csirke, hiszen olyan ízt kap, amilyen ízt adunk neki.

Marinálással, fermentálással, simán sütéssel, főzéssel, rajtunk múlik. Ha pedig még mindig vannak fenntartásaink, próbáljunk rá esetleg a füstölt tofura, aminek eleve saját karaktere van, kevésbé neutrális.

Magvas gondolatok

Kevés olyan embert ismerek, aki ne szeretné a magvakat: a mogyorót, kesut, diót, pisztáciát stb., és a belőlük készülő zseni termékeket, mint például a tahini, a mogyoróvaj vagy a mandulatej. Nem számítanak olcsó mulatságnak, de otthon készítve, tiszta alapanyagokból meg lehet csinálni a pénztárcabarát, házi verziót.

Táplálnak, rengeteg bennük a fehérje, a tejterméket is pótolhatják tej, krém vagy sajt formában.

Egy szimpla salátát is feldobhat egy maréknyi napraforgó- vagy tökmag.

Csak öt dolog, de már ezek figyelembevételével tehetünk valamit ahelyett, hogy csak gondolkodás nélkül fogyasztunk és fogyasztunk. Meggyőződésből, kísérleti kedvvel, környezetvédelmi érdekeket szem előtt tartva, egészségesebb élet kialakítás miatt, engedjük el a túlfogyasztást, legyünk mértékletesek, tudatosak és figyelmesek. Viszont ne büntessük magunkat, ha a családi ebéden kacsacombot ennénk… apró lépésekkel haladjunk, melyek idővel szokásokká válnak.

Ez is érdekelhet:

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom