Kicsit felejtsük el Monacót, Cannes-t és Saint-Tropez-t.
Toulouse Franciaország negyedik legnagyobb városa, és egyben egy olyan hely, ahol egyedi módon ötvöződik a múlt és a jövő. Itt található a világ egyik legrégebbi egyeteme (1229-ben nyitották), és ez az európai űrkutatás központja. A terrakotta téglákból épült város belső kerületei nagyon réginek néznek ki, olyanok, mintha visszakatapultáltunk volna a múltba, de közben megvan benne minden, ami 21. századivá teszi. Ez a kettősség érdekes energiákat kölcsönöz a helynek – Toulouse ismerősen francia, de közben nem hasonlítható más városokhoz.
Toulouse a másik Dél fővárosa, tudtam meg egy helyitől. A másik Dél mögött azt kell érteni, hogy ez már nem a Cote d’ Azur, de ez is Dél-Franciaország. Ez a Dél kevésbé csillogó, mint a Monaco, Cannes, Nizza hármassal ékeskedő francia Riviéra, kevésbé gigantikus, mint Marseille, és kevésbé arisztokratikus és népszerű, mint Saint-Tropez vagy Provence. De talán éppen ez teszi vonzóvá a kalandorok szemében.
Mint minden nagy múlttal rendelkező francia nagyvárosban, itt is egy tucatnyi történelmi épületet, múzeumokat, templomokat kereshetünk fel, a kultúrszomjunkat könnyű csillapítani. Bár a város félmilliós, elég hangos, azoknak ajánljuk, akik szeretik a pörgős, energikus helyeket. (A csendesebb urbánus tempóért érdemes inkább Nantes felé venni az irányt.) Ez persze nem jelenti azt, hogy Toulouse ne lenne remek hely: a belváros atmoszférája kiváló, tele remek helyekkel, olyan városról van szó, ahol az utcákon kóborolni és közben galériákat, dizájnboltokat, kávézókat, kocsmákat, éttermeket, shopokat útba ejteni egy utazás főműsorszáma lehet.
Tolulouse-ban és az egész régióban nagyon érezhető a spanyol hatás (főleg a katalán), ami a földrajzi közelséggel magyarázható. Mindez megmutatkozik az éttermek kínálatán és a helyi turisták demográfiai összetételén is.
Valami kattanásuk van mostanában a franciáknak a steampunkkal, és az óriásgépekkel, de lehetséges, hogy tévedek, és csak a véletlennek köszönhető, hogy Nantes-ban és Toulouse-ban is belefutottam gigantikus méretű gépszörnyetegekbe. A különbség, hogy ami Nantes-ban egy elefánt volt, az egy minotaurusz. A Gépek csarnoka ettől még látványos, simán el lehet ott tölteni több órát is.
A hasonlóság oka, hogy az az úriember, aki a nantes-i gépparkot megépítette, Toulouse-ban született, így innentől már nem kell Agathe Christie-nek lenni, hogy összerakjuk a teljes képet.
Tapasztalatom szerint Franciaországban kétféle piac létezik. Az egyik a full kamu, csak turisták számára fenntartott, önmagát autentikus piacnak álcázó bazár, tele gagyival, a másik a valós, működő piac, ahová a helyiek is járnak. Utóbbiak kifejezetten érdekes helyek, ahol garantáltan eredeti arcokkal fogunk találkozni.
A zöldséges, sajtos, húsos, halas és egyéb standok mellett vannak talponálló kávézók, egy-két kifőzde is, és ezeket garantáltan helyi arcok, sőt, mi több, törzsvendégek töltik meg. Itt együtt iszik délben vagy délelőtt a nyugdíjas kvázialkesz, a munkanélküli kvázialkesz, a háziasszony, a melós, az öltönyös irodista, vagy éppen a polgármester, ahogyan azt a közeli Carcassone kis vásárcsarnokában tapasztaltuk. A toulouse-i vásárcsarnok (Marché Victor Hugo) igazibb a pestinél, és remek lelőhely, ha a környékre jellemző finomságokat akarjuk megkóstolni. Mik ezek? Libamáj és cassoulet, hogy csak kettőt mondjunk.
Űrváros
Említettük, hogy Toulouse az európai űrkutatás központja, adódik a kérdés, hogy miért? Ott van az Airbus, a SPOT szatellit rendszer, a francia űrkutatási intézet és még vagy féltucat űrügyi szervezet központja. És nem mellékesen az Űrváros, azaz a Cité de l’espace is, egy öthektáros park, ahol helyet kapott egy Ariena 5 rakéta, a MIR űrállomás és a Szojuz Oroszországból beszerzett modelljei, és még több tucatnyi, világűrhöz kapcsolódó tárgy meteordaraboktól kezdve szimulátorokig.
Van egy hatalmas IMAX mozi is a birtokon, illetve jelenleg egy Holdhoz kapcsolódó monstre kiállítás. Az Űrváros vezetői szerint számítsunk arra, hogy minimum négy órát fogunk tölteni a helyen, de ez simán alakulhat úgy is, hogy egész napos kirándulás lesz belőle.
Carcassone
Alig egyórás vonatút, és a régió leghangulatosabb kisvárosában, Carcassone-ban találhatjuk magunkat. Kisvárost mondtam, holott a 13. században a világ egyik legnagyobb várának számított, sőt, ott volt a vizigót királyság központja.
Mekkora ez a vár? A kettős fal kerülete csaknem három kilométer, a külső 1672, a belső 1287 méter. A falakat csaknem ötven torony védelmezi, a külső falon tizennégy, a belsőn huszonnégy, ehhez járulnak még a Chateau Comtal, a legbelső, megerősített bárói palota tornyai. A falakon belül épségben maradt meg belső vár települése. Ma is laknak ezen a területen, noha a házak jó része ma a turistaipar kiszolgálására szolgál, üzletekkel, emléktárgyboltokkal, étkezőkkel. És ha ismerős valahonnan a hely, az azért van, mert itt forgatták a Jöttünk, láttunk, visszamennénk című filmet Jean Renóval.
Vissza Toulouse-ba
Ha sétálva szeretnénk felfedezi az óvárost, célozzuk be a Place du Capitole-t, legyen ez a kultikus tér a kiindulópontunk. Mint már említettük, Toulouse téglából épült, ennek oka pedig az, hogy kőből sosem volt elég a környéken. Így aztán téglából húzták fel a várost, és a téglák túlnyomó jelenléte egy idő után annyira szembeszökő, hogy az már szürreális.
Toulouse a terrakotta téglák – mit téglák, utcák! Negyedek! – megkapta a rózsaszín város becenevet. A történelmi belvárosban andalogni remek dolog, konkrét útitervet, látnivalókat nem is adnánk meg, csak csatangoljunk, néha álljunk meg egy kávéra vagy borra, nézzük az utcai forgatagot, az életet, és ha szerencsénk van, kicsit el is tévedünk.
További információk a város turisztikai honlapján. A Ryanair egyébként idén ősztől közvetlen járatot indított a másik Dél fővárosába, úgyhogy könnyebb megközelíteni, mint valaha.
franciaország | nagy sztori | űrközpont | toulouse | gépek csarnoka | űrkutatás
Ezekkel az elektromos bringákkal stílusosan tekerhetsz hegyen-völgyön-városon át
Így készülnek a prémium bútorok Magyarország legnagyobb gyártójánál
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!