Eredetileg a háborúból visszatérő katonák hozták be az Oszmán Birodalomba a török kávét több száz évvel ezelőtt, mára azonban a világörökség részét jelenti. Több ez, mint egy koffeines ital, hiszen a látszólag egyszerűen elkészített kávé a török kultúra szerves része, mely a világ minden pontjáról képes összehozni az embereket.
Mi az a török kávé?
A török kávé elkészítéséhez csupán őrölt kávéra, vízre, esetleg cukorra és kardamomra van szükség, az elkészítése azonban szertartás-szerű és mit sem változott több száz év alatt.
A török kávékultúra gyökerei messzire nyúlnak a múltba, a jelene azonban éppen ugyanolyan fényes.
Bár az ország számos történelmi kávézóját bezárták, vagy átalakították olyan módon, hogy egy nyugati stílusú vendéglátóhelyre hasonlítson, még mindig találhatunk számos olyan üzletet, ahol a cezvében, vagyis a hagyományos kávéfőző edényben készült italt megkóstolhatjuk és a hozzá tartozó rituálét megtapasztalhatjuk.
A török kávé története
A történészek szerint a török kávé Jemenből került az Oszmán Birodalomba, hogy csakhamar az elit első számú italává váljon. Az első kávézót 1500-as évek közepén nyitotta meg két vállalkozó szellemű szíriai,
hamarosan azonban látva népszerű és igen jól jövedelmező vállalkozásukat, mások is hasonló üzletbe kezdtek.
A kávézók azonban heves politikai viták helyszínévé váltak, a szultán pedig két éven belül bezáratta őket. A közösségek teljesen felháborodtak és mivel az uralkodó puccstól tartott, rövidesen ismét megnyithatták a kapuikat.
A török kávé ma is a kultúra szerves része a háztartásokban és a kávézókban egyaránt.
Olyannyira beépült Törökország életébe, hogy az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökségének listájára is.
Mikre van szükség a török kávé elkészítéséhez?
Függetlenül attól, hogy a Balkánon, Észak-Afrikában vagy a Kaukázusban fogyasztják, az elkészítési mód nagyjából ugyanaz. Alapja a tökéletes csésze megválasztása és az eredeti főzési mód betartása.
A török kávé gyökerei Afrikába nyúlnak vissza, így egyértelmű, hogy a kelet-afrikai kávészemek a legalkalmasabbak az ital elkészítésére. A tradíció szerint a kávébabokat, amik kizárólag arabica típusúak lehetnek, az első repedésig pörkölik. Azért fontos, hogy arabicát használjunk, mert ezek összetett ízvilágúak, finomabbak, kevésbé savasak.
Az őrlés is döntő fontosságú. A babot rendkívül finomra kell őrölni a török kávé elkészítéséhez, nem csoda, hogy gyakran az őrölt kávét is mozsártörővel finomítják. De ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a kávé előállításában a víz is, mely nem lehet túlságosan kemény, hiszen az rontana az ízvilágon.
Éppen ezért erősen ajánlott desztillált vagy szűrt vizet használni.
A cezve egy kis főzőedény, amelynek hosszú nyele van és mely elengedhetetlen a török kávé elkészítéséhez. Az ibrikként is emlegetett eszközöket ma már ónból vagy acélból is gyártják, de a hagyományos változatok rézből készülnek. Ez utóbbiakat azért tartják jobbnak, mert egyenletesen oszlatják el a hőt kávéfőzés során.
Az elkészült kávékat 60-75 milliliteres csészékbe szokás önteni, melyek általában vékony porcelánból készülnek, és tökéletesen alkalmasak arra, hogy melegen tartsák a kávét addig, amíg a zacc leülepedik az aljára. Ehhez tartozik egy csészealj is, aminek nem csak praktikai funkciója van, hanem ezoterikus szereppel is rendelkezik.
Ha ugyanis felfordítják a kávéscsészét a csészealj fölé, a zaccból jósolni is tudnak.
Hogyan főzzünk török kávét?
A török kávét könnyű elkészíteni. A cezve-be 100 milliliter vizet teszünk, hozzáadunk 10-15 gramm kávét és ízlésünk szerinti mennyiségű cukrot. Helyezzük a cezvét a tűzre, ügyeljünk arra, hogy ne forrjon fel! Amikor elkezd habosodni, levesszük a tűzről és megvárjuk, hogy a kávé visszahúzódjon. Ekkor visszahelyezzük a tűz fölé, majd a forráspont előtt levesszük.
Hagyjuk, hogy leülepedjen a cezvében a zacc, ez nagyjából egy percig tart, majd öntsük csészébe. Mielőtt megízlelnénk, várjunk pár percet, hogy kissé kihűljön, és a maradék zacc is letapadjon a csésze aljára! Egy pohár vízzel és pár falat finomsággal tálaljuk.
(Forrás: travelaway.me, fotók: Getty Images)
kávékultúra | világörökség | kávé | nagy sztori | unesco | török kávé
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!