A túlturizmus számos gondot okoz a helyieknek és a turistáknak egyaránt, de nem kell lemondanunk az utazásról, ha odafigyelünk néhány tanácsra, és alkalmazunk néhány trükköt.
Lassan meg is választhatjuk a túlturizmust az év szavának, mert nagyon tömören ír le egy nagyon tipikus jelenséget. Nemcsak a túl sok turistára, de a velük érkező problémákra is asszociálunk a szó hallatán, elvégre a „túl”-ban benne van, hogy már sok, már nem normális, de legalábbis nem megfelelő.
A turizmus esetében egyértelmű a képlet a helyiek szempontjából: kényelmetlen tömeg, romló (köz)szolgáltatások, esetenként vízhiány, szeméthegyek, egekbe szökő ingatlanárak. Logikus is, hogy például Spanyolországban most tetőzik a turistaellenes hangulat, elvégre idén rekordszámban érkeznek külföldiek az országba. De persze koránt sem csak Spanyolországról van szó, itt például összeállítottuk a túlturizmus súlya alatt roskadozó városok toplistáját.
Tegyünk ellene!
Hanem a fentiek tudatában is érthető, ha továbbra is szeretnénk utazni. Nem lehetetlen, főleg ha elhatározzuk, hogy „jó turisták” leszünk, azaz másképp viselkedünk és másképp élünk a nyaralásunkon, mint mondjuk a hírhedt brit legénybúcsúk közönsége. Van is útmutató a jobb turistává váláshoz, mutatjuk is!
Ne tápláld a gagyi gazdaságot
Számos hely a turisták kifosztására szakosodott, ócska éttermek, boltok, kocsmák lepik a turistamágnes városokat. Főleg igaz ez Londonra, mondja az ott élő Joe Mackertich, a TimeOut helyi szerkesztője. Ezek egy percet sem érdemelnek az időnkből már csak azért sem, mert már a belépéstől depressziósak leszünk, ha pedig több ilyenbe betévedünk egymás után, kiábrándulunk nemcsak Londonból, de még az életből is. Itt több londoni hibáról is írtunk, mármint amelyeket jobb nem elkövetni.
Tiszteljük a helyieket
Egy egyszerű trükk: bánjunk úgy a várossal, mintha a saját otthonunk lenne. „Piálnál, üvöltöznél, és füveznél az utcán?” – teszi fel a költői kérdést amszterdami szemszögből Callum Booth. Egyszerűen kezeljük úgy a helyet, mint amit megbecsülünk és meg akarjuk őrizni, és ne úgy, mint egy hedonista Disneylandet. A Berlinben élő Kate Bettes ehhez hozzátette, hogy ne filmezzük, fotózzuk a helyieket, ezt talán nem is kellene különösebben magyarázni.
Tegyük le a telefont
Ne akarunk rögeszmésen az Insta-posztjainkkal villogni, adjunk esélyt arra, hogy kapcsolatba lépjünk a helyiekkel, beszélgessünk, megismerjük őket. Tegyük le azt a nyomorult telefont, és láss csodát, rátalálhatunk emberekre, akár új barátságokra is.
Lépjünk ki a komfortzónából
Például együnk ismeretlen ételeket. Minek utazni, ha ugyanazt esszük, mint otthon? Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg a helyieket, mit ajánlanak. Legrosszabb esetben nem ízlik majd, de még akkor is lesz egy jó történetünk. Ugyanebben a szellemben térjünk le a jól kitaposott turistaösvényekről, és fedezzük fel az autentikusabb környékeket, üzleteket, bárokat.
Utazzunk holtszezonban
Olaszosan rafinált módszert ajánl az Olaszországban élő Livia Hengel: utazzunk a főszezonon kívül. Kisebb a tömeg, olcsóbbak a szállások, kevésbé terheltek a helyi vállalkozások. Róma december elején, Velence novemberben, a tengerpart áprilisban. Amikor a helyiek idegei is kisimultabbak.
Utazzunk lassan
Erősen ajánlott lassan vagy regionálisan utazni, azaz nem rácuppanni egy helyszínre, hanem megnézni kisebb városokat is, és elmenni kirándulni. Rómától röpke egy órára gyönyörű tengerpartot találunk, egy mini Pompejit, vulkanikus tavakat, kerti villákat, etruszk sírokat, és még sok egyebet. Nyilván ugyanez igaz a többi európai nagyvárosra is.
Értsük meg az utazás hatását
Mi mással zárhatnánk az összefoglalót, mint egy barcelonai tanáccsal? A helyiek is tudják, hogy a legtöbb turista békés és tisztelettudó. Igen ám, de a fő panasz a turistákkal szemben, hogy egyszerűen túl sokan vannak – tavaly például 15,6 millióan, ami tízszerese a város lakosságának.
Minden egyéb következménynél súlyosabb talán, hogy tíz év alatt 68 százalékkal emelkedtek a lakásbérleti díjak. Segíthet viszont, ha a turista kontextusba helyezi ezt, és tudatosan megtervezi a látogatását: hol foglal szállást, hol étkezik, milyen látnivalókat keres fel, hogyan lép kapcsolatba a helyiekkel, vesz-e ajándékot. Ezektől a megfontolásoktól függ, hogy pozitív vagy negatív hatása lesz a látogatásának, és ha körültekintően terveznek, ők is egy autentikusabb Barcelona-élményt kapnak.
De persze, ahogy Róma esetében, itt is vonatkoztathatjuk a szabályt minden más nagyvárosra, és minden más utazásra is.
(Forrás: Timeout, fotók: Unsplash / GettyImages)
Európa | nagy sztori | spanyolország | turizmus | álomutazás
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!