Volt idő, amikor egy nyaralás kiválasztásánál a tengerpart, az ár-érték arány vagy a képeslapra kívánkozó panoráma számított igazán, az étkezés meg másodlagos kérdésnek tűnt. Mára ez látványosan megfordult. Egyre több utazó már az indulás előtt azt mérlegeli, mit és hol fog enni, az úti célok pedig ehhez igazították a saját kommunikációjukat is.
A turisztikai kampányok vizuális világa sokat elárul erről a változásról. A korábban mindent leuraló tengerpartok és városi sziluettek mellé felzárkóztak az éjszakai piacok, a séfajánlatok, a helyi alapanyagok és a generációkon átörökített családi receptek.
Vagyis mondhatjuk, a konyha így a prospektusok hátsó oldaláról a címlapra került.
Ezt nemcsak a marketing mutatja, hanem a számok is. Az utazók közel 80 százaléka szerint a gasztronómia fontos vagy nagyon fontos szempont az úti cél kiválasztásakor, tehát az étel ma már a költségek és a helyszín mellett az egyik legfontosabb döntési tényező. Kétharmaduk számára az utcai ételek jelentik a legizgalmasabb élményt, 64 százalékuk pedig inkább helyieknél enne, mintsem fine dining étteremben foglalna asztalt.
A hangsúly nem a presztízsen, hanem az autentikusságon van: az utazók a kultúrához akarnak közelebb kerülni, és az étkezést nem két program közötti szünetnek, hanem a nap egyik fő eseményének tekintik.
A 2026-os trendet leginkább az különbözteti meg a korábbi évektől, hogy ezt már nem csupán az utazók alakítják, hanem maguk a turisztikai hivatalok, borvidékek és teljes régiók is. Egyre tudatosabban építik fel gasztronómiai arculatukat, és az ételt ugyanazzal a stratégiai súllyal kezelik, mint korábban a strandokat vagy mondjuk a természeti látványosságokat.
Thaiföld ennek talán a leglátványosabb példája. Az ország régóta meghatározó szereplője a globális gasztrotérképnek, de az elmúlt években mindezt új szintre emelte. Amikor 2018-ban megérkezett Bangkokba a Michelin Guide, annak finanszírozásában a thaiföldi turisztikai hivatal is szerepet vállalt, méghozzá azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a nemzetközi elismerések segítségével még több látogatót tudjon bevonzani.
A stratégia bejött.
A 2026-os kalauz már Thaiföld második háromcsillagos éttermeként említi a bangkoki Sühringet, a már korábban is komoly figyelmet kapó Sorn mellett. Ez azt jelenti, hogy egyetlen városban két háromcsillagos étterem is működik, ami önmagában komoly pozíciót jelent. A gasztronómia az ország turisztikai identitásának egyik alappillére, a mennyiség helyett pedig az értékre helyezi a hangsúlyt, vagyis a magasabb minőségű turisták megszólítására törekszik.
Egészen más helyzetből indul a Seychelle-szigetek, amely hosszú ideig szinte kizárólag a klasszikus trópusi álomképével építette a saját brandjét, gondoljunk csak a fehér homokra, a türkiz színű vízre, vagy az idilli környezetre. 2026-ban azonban a szigetország láthatóan tágítani akarja ezt a képet, és azt üzeni a látogatóknak, hogy ne csak nézzék, hanem kóstolják is meg a helyet. Ennek részeként februárban a Tourism Seychelles kiadta a Sun, Sea and Spice: The Magic of Seychelles Creole Cuisine című szakácskönyvet. A kötet jóval több egyszerű szuvenírnél, mert egy tudatos marketingeszköz, ami a kreol konyhát emeli be a hely identitásának középpontjába.
Dél-Afrika már egy még összetettebb modellt képvisel. Ott nem egyetlen kampányelemről vagy újrapozicionálásról van szó, hanem egy teljes régiós turisztikai ökoszisztémáról, melyben az étel és az ital együtt válik fő attrakcióvá. A Fokváros környéki Cape Winelands, vagyis a Fokföldi Borvidék régóta ismert a borairól, de ma már jóval többet kínál egyszerű kóstolásnál.
Franschhoek mindjárt tudatosan az ország gasztrofővárosaként határozza meg magát, miközben Stellenbosch és Paarl birtokai a pincelátogatásokat farm-to-table éttermekkel, séfek által megtervezett menükkel és egész délutános gasztronómiai programokkal egészítik ki. A mögöttes cél világos: a látogatók ne csak egy pohár borra érkezzenek, hanem hosszabb időt töltsenek el a birtokokon, ott ebédeljenek, maradjanak tovább, és a teljes élményért fizessenek. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete egyébként Dél-Afrikát a világ egyik legjelentősebb borturisztikai célpontként említi a kaliforniai Napa-völgy mellett.
A trend lényege tehát nem pusztán az, hogy az emberek szeretnek jól enni utazás közben, hanem az, hogy az étel ma már önmagában is érv lett az utazás mellett.
(Forrás: Yahoo, fotók: Getty Images, Unsplash)
döntő | gasztronómia | szempont | étkezés | éttermek | utazás
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
6 országon vezet keresztül Európa legújabb szuper túraútvonala
Az Atlanti-óceánra néző és a kaktusz fellegvár – íme a legpompásabb kertek
5 dolog, amit az olaszok szerint bárcsak tudnának a turisták, mielőtt Olaszországba utaznak
Nem akármilyen rangsorban lett első Budapest
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!


