Minden országnak megvannak a maguk ikonikus levesei, melyek szinte mindegyike a paraszti hagyományból származó egyszerű étel. Esszenciái a környék gasztronómiájának, felvonultatják a térségre leginkább jellemző alapanyagokat, konyhatechnológiai megoldásokat, így fogyasztásukkal könnyen úgy érezhetjük, világ körüli útra indultunk.
Összegyűjtöttünk tíz olyan levest, amit több mint érdemes megkóstolni.
Miso leves (Japán)
A hagyományos étel, a miso leves nem hiányozhat a japán asztalokról. A fogást már reggelire is ehetik, de a nap bármely szakaszában előszeretettel fogyasztják. A húsleves alapú, rizstésztás miso levesnek számos változata létezik, van, amelyikbe egy kocka tofu kerül, míg másba különféle zöldségeket raknak.
Borscs (Ukrajna)
A látványos színű és karakteres ízű leves nemcsak Ukrajnában, de egész Kelet-Európában népszerű. Alapját a cékla jelenti, ami az élénkvörös, rózsaszínes árnyalatú színét adja az ételnek. A borscs a céklán kívül tartalmazhat egyéb zöldségeket és hús is. A levest hagyományosan forrón kínálják, gyakran tejföllel a tetején.
Ribollita (Olaszország)
Nincs Toszkán körutazás ribollita nélkül. A rusztikusnak mondható, egyszerű parasztleves minden falatjából intenzív ízvilág árad. Fő összetevője a mángold, de az igazán tartalmas fogásba kerülnek gyökérzöldségek, babfélék és kenyérkocka is.
Bouillabaisse (Franciaország)
A bouillabaisse egy hal alapú leves, amelyet a szegény halászok tradicionális ételeként tartanak számon. A legenda szerint az első változatok azokból a tenger gyümölcseiből készültek, amelyeket a halászok nem tudtak eladni. A különböző halfélék mellett tartalmaz kagylót és garnélát is. Az ízesítéséhez pedig fokhagymát, citrusféléket, babérlevelet és sáfrányt használnak.
Gazpacho (Spanyolország)
A hagyományosan hidegen fogyasztott spanyol leves, a gazpacho a leghűsítőbb étel, amit csak el tudunk képzelni az andalúz forróságban. A fogás alapját a paradicsom, a paprika és az uborka adja, de kerül bele egy kevés fokhagyma, olívaolaj és gyakran kenyérkocka is. A pillanatok alatt elkészülő leves nagyon egészséges és kiválóan hidratál.
Pho (Vietnam)
A Vietnamból eredő pho tipikusan lassan főzött húslevesből készül, melyhez hagymát, gyömbért és különféle fűszereket, illetve újhagymát adnak. Nem hiányozhat belőle a rizstészta sem. Számos regionális változata van, erre az ételre valóban igaz az a mondás, miszerint
ahány ház, annyi szokás.
Tom Yum (Thaiföld)
A Thaiföldről származó levesnek számos változata kóstolható Malajziában, Szingapúrban, Kambodzsában, Laoszban és Indonéziában. A nagyon aromás és fűszeres étel különleges eleme a citromfű, és a halszósz, de az ízvilágát nagyban meghatározza a csili, a hagyma és a limelé is. Esszenciális összetevője a garnéla, amelyet általában belefőznek a levesbe. A fogást gyakran kókusztejjel is ízesítik.
Harira (Marokkó)
A harira egy ízekben gazdag, ünnepi étel, amelyet elsősorban Nyugat-Algériában és Marokkóban fogyasztanak. Gyakran kerül az asztalra a ramadan idején, illetve esküvőknek is fontos eleme. A harira marhahúsból, babfélékből és különféle fűszerekből készül. Páratlan ízét a kurkuma, a gyömbér, a bors, a petrezselyem és a koriander adja.
Menudo (Mexikó)
A Mexikóból származó, de egész Latin-Amerikában elterjedt menudo a térség gasztronómiájának szimbóluma. Az étel régiónként más és más, azonban mindegyik nagyon bőséges és húsban gazdag. A mexikói változat pacalból készül, amelyet alaposan kimosnak, majd csilivel, paradicsommal, limelével, hagymával, oregánóval és korianderrel ízesítve főzik puhára. Hivatalosan leves, de inkább egytálételnek tekinthető.
Lohikeitto (Finnország)
A skandináv országokban népszerű lohikeitto elkészítéséhez póréhagyma, burgonya, sárgarépa, húsleves alaplé és friss lazacfilé szükséges. készül, friss lazacfilével tálalják. A fogás elkészítésének utolsó lépéseként tejszínnel habarják be, végül kaporral és borssal fűszerezik.
(Forrás. Finedininglovers, fotók: Getty)
nagy sztori | gasztronómia | leves | étel
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!