Minden országnak megvannak a maguk ikonikus levesei, melyek szinte mindegyike a paraszti hagyományból származó egyszerű étel. Esszenciái a környék gasztronómiájának, felvonultatják a térségre leginkább jellemző alapanyagokat, konyhatechnológiai megoldásokat, így fogyasztásukkal könnyen úgy érezhetjük, világ körüli útra indultunk.
Összegyűjtöttünk tíz olyan levest, amit több mint érdemes megkóstolni.
Miso leves (Japán)
A hagyományos étel, a miso leves nem hiányozhat a japán asztalokról. A fogást már reggelire is ehetik, de a nap bármely szakaszában előszeretettel fogyasztják. A húsleves alapú, rizstésztás miso levesnek számos változata létezik, van, amelyikbe egy kocka tofu kerül, míg másba különféle zöldségeket raknak.
Borscs (Ukrajna)
A látványos színű és karakteres ízű leves nemcsak Ukrajnában, de egész Kelet-Európában népszerű. Alapját a cékla jelenti, ami az élénkvörös, rózsaszínes árnyalatú színét adja az ételnek. A borscs a céklán kívül tartalmazhat egyéb zöldségeket és hús is. A levest hagyományosan forrón kínálják, gyakran tejföllel a tetején.
Ribollita (Olaszország)
Nincs Toszkán körutazás ribollita nélkül. A rusztikusnak mondható, egyszerű parasztleves minden falatjából intenzív ízvilág árad. Fő összetevője a mángold, de az igazán tartalmas fogásba kerülnek gyökérzöldségek, babfélék és kenyérkocka is.
Bouillabaisse (Franciaország)
A bouillabaisse egy hal alapú leves, amelyet a szegény halászok tradicionális ételeként tartanak számon. A legenda szerint az első változatok azokból a tenger gyümölcseiből készültek, amelyeket a halászok nem tudtak eladni. A különböző halfélék mellett tartalmaz kagylót és garnélát is. Az ízesítéséhez pedig fokhagymát, citrusféléket, babérlevelet és sáfrányt használnak.
Gazpacho (Spanyolország)
A hagyományosan hidegen fogyasztott spanyol leves, a gazpacho a leghűsítőbb étel, amit csak el tudunk képzelni az andalúz forróságban. A fogás alapját a paradicsom, a paprika és az uborka adja, de kerül bele egy kevés fokhagyma, olívaolaj és gyakran kenyérkocka is. A pillanatok alatt elkészülő leves nagyon egészséges és kiválóan hidratál.
Pho (Vietnam)
A Vietnamból eredő pho tipikusan lassan főzött húslevesből készül, melyhez hagymát, gyömbért és különféle fűszereket, illetve újhagymát adnak. Nem hiányozhat belőle a rizstészta sem. Számos regionális változata van, erre az ételre valóban igaz az a mondás, miszerint
ahány ház, annyi szokás.
Tom Yum (Thaiföld)
A Thaiföldről származó levesnek számos változata kóstolható Malajziában, Szingapúrban, Kambodzsában, Laoszban és Indonéziában. A nagyon aromás és fűszeres étel különleges eleme a citromfű, és a halszósz, de az ízvilágát nagyban meghatározza a csili, a hagyma és a limelé is. Esszenciális összetevője a garnéla, amelyet általában belefőznek a levesbe. A fogást gyakran kókusztejjel is ízesítik.
Harira (Marokkó)
A harira egy ízekben gazdag, ünnepi étel, amelyet elsősorban Nyugat-Algériában és Marokkóban fogyasztanak. Gyakran kerül az asztalra a ramadan idején, illetve esküvőknek is fontos eleme. A harira marhahúsból, babfélékből és különféle fűszerekből készül. Páratlan ízét a kurkuma, a gyömbér, a bors, a petrezselyem és a koriander adja.
Menudo (Mexikó)
A Mexikóból származó, de egész Latin-Amerikában elterjedt menudo a térség gasztronómiájának szimbóluma. Az étel régiónként más és más, azonban mindegyik nagyon bőséges és húsban gazdag. A mexikói változat pacalból készül, amelyet alaposan kimosnak, majd csilivel, paradicsommal, limelével, hagymával, oregánóval és korianderrel ízesítve főzik puhára. Hivatalosan leves, de inkább egytálételnek tekinthető.
Lohikeitto (Finnország)
A skandináv országokban népszerű lohikeitto elkészítéséhez póréhagyma, burgonya, sárgarépa, húsleves alaplé és friss lazacfilé szükséges. készül, friss lazacfilével tálalják. A fogás elkészítésének utolsó lépéseként tejszínnel habarják be, végül kaporral és borssal fűszerezik.
(Forrás. Finedininglovers, fotók: Getty)
étel | leves | gasztronómia | nagy sztori
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!