Ha van borturisztikailag frekventált borvidéke hazánknak, akkor Villány egyértelműen az! Ismert tény, hogy a villányi borászok ismerték fel legkorábban, már a rendszerváltás előtt a minőség és az összefogás erejét a piacon. Errefelé nem meglepő, ha hétvégenként tömegek hömpölyögnek a főutcán, ahol egymást érik a pincék és az éttermek, és ahol tényleg minden borász egy újabbat ajánl a betérő figyelmébe.
A borvidékről
A tágabban vett térség –Péccsel kiegészülve – az évszázados hagyományokra épülő fürdőkultúra, a történelmi-kulturális látnivalók garmadája és a bor-gasztronómia hármasának élményét nyújtja az év bármely szakában.
Ha erre járunk, nyugodtan kérdezősködjünk a szolgáltatóknál (csak Villányban legalább ötvenen vannak), a hotelekben és panziókban, a borászoknál és az éttermekben, hogy milyen programok vannak éppen a borvidéken,
mivel szinte állandóan szerveznek valamit a helyiek.
Ha viszont a saját kezünkbe vesszük az irányítást, akkor két kulcsszóra érdemes odafigyelni: Villány a bor és a fürdők vidéke, ahová az ember télen-nyáron bort kóstolni és lubickolni jön.
A Harkányi Gyógy- és Strandfürdő Közép-Európa egyik híres fürdőhelye, innen kiindulva érdemes felfedezni a borvidék nyugati, viszonylag ismeretlen részét. Ez a táj, az Ormánság, hagyományosan református vidék, jól jelzik ezt a kórósi és adorjási festett kazettás mennyezetű templomok. A nép, őrizve holmi ősi, elfeledett szokást, errefelé fehérben gyászol, mint Korea, India vagy Etiópia egyes tájain. A borvidék legnyugatibb csücskében, Hegyszentmártonban jó nevű horgásztó, Szaván harmonikus kinézetű református templom, Diósviszlón testes vörösborok várják az arra tévedőt.
A tájegységet délről határoló Dráva folyót is érdemes felkeresni, és részt venni a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (a szaporcai Ős-Dráva Látogatóközponttól) induló, szervezett vízitúrák valamelyikén.
Nem kezdőknek való, de minden bizonnyal igen izgalmas élmény a Dráva kanyargós, zátonyokat és szigeteket építő hullámain kenukkal átsuhanni, miután igényeltünk engedélyt a Nemzeti Parktól.
Harkányból Pécs felé Túrony Árpád-kori temploma a legfontosabb látnivaló, míg keletre csak egy ugrás Siklós, a borvidék kulturális központja. Az idősebb generációknak még mond valamit a Tenkes Kapitánya, így számukra ismerős a siklósi vár, de a fiatalabbak sem fognak csalódni! A falakról ellátni a Nagyharsányig, Diósviszlóig, de tiszta időben még a déli irányban felderengő távoli hegyekig is, a horvátországi Feričanci borvidék mellett. A városon érződik, hogy soknemzetiségű, javarészt borkereskedelemből élő lakosai tisztes jómódban élték át az évszázadokat. Egykori zsinagógáját már sajnos lebontották, de dzsámija ma is eredeti funkcióját megtartva működik, szerb ortodox templomának ikonosztáza pedig a laikus látogatóban is csodálatot kelt! Gótikus Ferences kolostora, vagy a szintén a városhoz tartozó máriagyűdi Mária-kegyhely nemcsak a hívőknek adnak megnyugvást, de mindenkit elkápráztatnak. Aki Harkány után egy csendesebb fürdőre vágyik, annak a Thermal Spa Siklós ideális választás.
Gasztronómiai ajánló
Villány gasztronómiája a baranyai konyhakultúra tipikus példája, jelentős sváb alapokkal, délszláv behatásokkal, magyarosra hangolva az amúgy sem egysíkú mixet.
Errefelé a kolbászt még inkább szaláminak hívják, a szajmókába pedig, ami szintén jellegzetes sváb étel a disznóvágáskor, gyökérzöldséget, savanyú káposztát, burgonyát is töltöttek, majoránnával, köménnyel, szerecsendióval fűszerezve, sajátos helyi disznósajtot alkotva ezáltal. Ezek az ételek máig a legtökéletesebb kísérői Villány egykori legfontosabb vörös borának, amit portugieserből (a volt kékoportó) szűrtek a gazdák. Aki kóstolt már kétéves portugieser bort a stifolder és a friss kenyér mellé, az gyorsan ráébred, hogy ez a házasság az égben köttetett! A hagyományos sváb konyhában a tészta leginkább a gombócot jelentette, esetleg a metéltet. A tésztákat zsírban forgatva, krumplival vagy káposztával kiegészítve főételként fogyasztották, de ünnepnapokon édességként is feltálalták, lekvárral. Szintén a sváb konyha alapja volt a leves, melyet ma olyannyira magyar szokásnak tartunk.
Ami a borvidék vendéglátóhelyeit illeti, a horvát falvakban a csárdákban gyakran adnak csevapot, a Monarchia furcsa örökségeként néhol kirántva! A hagyományos németes csülök-káposzta kettős is gyakran felbukkan az étlapokon, akárcsak a Márton napra jellemző liba és vöröskáposzta. A borvidék településein lassan mindenki foglalkozik vendéglátással, hagyományos konyhát visz a Bock borászat, modernebbet Gere Attila pincészete, míg a Sauska 48 egyértelműen a csúcsgasztronómiát képviseli.
tippek | borok | túra | nagy sztori | gasztronómia
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!