Tavasszal, a valaha legyártott első Volvo születésnapján adták át a cég új látogatóközpontját Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban. Akár a skandináv dizájn, akár az autózás, akár az építészet nyűgöz le, itt biztosan eltölthetünk egy emlékezetes napot, amit kifinomult gasztroélménnyel koronázhatunk meg.
Sok jól ismert név ugorhat be a „skandináv dizájn” jelzős szerkezetről, de közülük is az egyik legismertebb a Volvo, amelyről világszerte milliók asszociálnak azonnal a biztonságra és a megbízhatóságra.
A Volvo Világa látogatóközpont – amely a Volvo Cars és a Volvo Group közreműködésével születhetett meg – megtestesíti a vállalat értékeit, a védjegyszerű esztétikáját, természetesen számos klasszikus járművet megcsodálhatunk a kiállítótérben mindenféle kategóriákban, de a központ túlmutat mindezeken; az alapítók által lefektetett emberközpontú gondolkodásmódot nemcsak felmutatja, de szándéka szerint a jövő számára is átmenti.
Skandináv értékek mindenütt
Már az építés fázisában is állandó figyelem kísérte a dán Henning Larsen építésziroda terveit, amelyben deklaráltan egy landmark épületet tűztek ki célul, egyfajta új zarándokhelyet Göteborg központjában.
„Ez a projekt hihetetlenül fontos a számunkra – mondta a 22 ezer négyzetméteres épületről még a munkálatok idején Søren Øllgaard, a HL dizájnigazgatója. – Miután rendkívül szorosan kapcsolódik Skandináviához (a tájtól kezdve az építészeti hagyományokig), a Volvo Világa lehetőséget ad nekünk az épített és természeti környezet közti mélyebb kapcsolódás felfedezésére.”
A prémium élményt különböző kikapcsolódási lehetőségek széles tárházával érik el: a kiállítások mellett, konferenciatér és rendezvényhelyszín, koncertek és vásárok befogadására is alkalmas csarnok született, ami tovább erősíti a helyszín, Göteborg kiállítási negyedének szerepét. A Volvo Világa társaságában számos múzeum, park, kikapcsolódás szolgáló épület található.
A fő szervezőelv a svéd „allemansrätten”, azaz a barangolás joga, amely szerint mindenkinek alapvető joga osztozni a természeten, és szabadon kóborolni bárhol, közösségi vagy magánterületen.
Ez az alapelv nem csupán joggá, hanem a svéd ethosz központi részévé vált, amely a polgárokban, a vállalkozásokban és a szervezetekben egyaránt él – így a Volvóban is. Ezért tervezett a Henning Larsen a természettel és a többi emberrel való törődésre utaló körkörös formát, így ösztönzi a látogatókat saját felfedezésre, a saját élményeik megszerzésére.
Nem mellesleg a hatalmas ablakokon bőven árad be a természetes fény, és az épület látogatói folyamatosan kapcsolatban maradnak a külső környezettel is.
Fa-üveg építészet, fejlődő esztétikával
Különös módon a fa egyszerre az egyik legelőremutatóbb és leghagyományosabb része az építkezésnek. A faépítésnek óriási tradíciói vannak Svédországban, azonban esetünkben határozottan modern megközelítést alkalmaznak.
Az épületet 2300 nagyméretű fagerenda, és 2700 keresztrétegelt fapanel (CLT) tartja, a három legnagyobb gerenda hossza egyenként 34 méter. „Nemrég még elképzelni is nehéz volt, hogy ilyen méretű fával dolgozzunk” – magyarázta a statikai tervező, Fabia Baumann. – Elképesztő, hogy ezt meg tudtuk valósítani, a kezdeti, szabad formájú vázlatoktól kezdve, amelyeket racionalizálni kellett, most pedig látjuk, ahogy testet öltött az épület.”
Részben Svédországból, részben Dél-Európából szerezték a faanyagot; a gerendák és oszlopok több rétegből álló, előre méretezett ragasztott faanyagból épültek, és tartós, nedvességálló szerkezeti ragasztóval kötötték össze azokat. A számítógép-vezérelt gyártás lehetővé tette az ívelt ragasztott gerendadarabok nagy pontosságú vágását.
De az esztétikai szempontok legalább olyan fontosak, mint a technikai bravúrok, mert – ahogy Filip Francati, a HL vezető tervezője fogalmazott – a CLT-szerkezetek gyors fejlődésével az esztétikai kifejezés eddig nem tartott lépést, márpedig
„a Volvo Világa izgalmas lehetőség a határok feszegetésére, amitől azt reméljük, hogy sok szempontból új mércét állítunk fel a fa építészeti felhasználására.”
A Mölndalsån patak mentén található épület egy, egészen Göteborg központjáig elvezető sétányhoz kapcsolódik, gyalog mintegy negyven perc alatt érünk el a központi pályaudvarra. De járjuk be az utat most a másik irányban: miután számos zöld megoldás köti össze a patak két oldalát, a látogatók kedvükre kacskaringózhatnak a Liseberg vidámparktól délre lévő épület felé, akár gyalog, akár bringával.
Formák és fények, ívek és ízek
Pont a szimbolikára ne figyelt volna egy ilyen stáb? A hivatalos megnyitót április 14-én tartották – 1927-ben ezen a napon gurult ki a valaha volt első Volvo a göteborgi gyárból. Mostantól a látogatók testközelből is megismerhetik az azóta eltelt 97 év történetét.
Csak egyetlen epizód a világhír felé vezető útról: 1959-ben a Volvo bevezette a hárompontos biztonsági övet, és ezt a forradalmi találmányt nagylelkűen a többi gyártó rendelkezésére bocsátotta, ezzel is hangsúlyozva az „első a biztonság” etikáját.
Mára ugyan a Volvo Cars önállóan, a Volvo Grouptól külön működik, ám mivel a látogatóközponton együtt dolgoztak, itt a márkatörténet során gyártott járművek teljes skáláját bemutatják.
A jegyek mintegy 5800-7800 forintba kerülnek, és meghatározott időre kínálják őket a torlódások elkerülése érdekében, vagyis tanácsosabb előre, online foglalni.
Ha már ott vagyunk, biztosan kellemes élmények várnak ránk. Mindjárt ott van az épület, ami önmagáért is megér egy bejárást, de ha van olyan családtag, akinek sem az autó, sem az épület nem volna elég, őt kárpótolhatja a két étterem, amelyek koncepcióit a díjnyertes séf, Stefan Karlsson dolgozta ki, és alakítja mindig a helyi, szezonális alapanyagok függvényében.
(Forrás: Henning Larsen, fotók: Rasmus Hjortshøj / Henning Larsen)
göteborg | volvo | svédország | henning larsen
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
