Art deco és military egyesül az egyik legfurcsább Volvóban, amelyik majdnem megteremtette a szabadidő-autók kategóriáját úgy hat évtizeddel ezelőtt.
Léteznek háromtonnásnál sokkal nehezebb Volvók is, csak azokon vagy több tucat ülés van, vagy több tucatnyi raklappal teli félpótkocsit vontatnak, vagy sárgára vannak festve, és munkavédelmi sisakban szokás beszállni. Ez viszont nem ilyen. Közelítsünk talán a méretek felől! négy méter hetven hosszú – alig rövidebb nála egy V60-as. Tíz centi híján két méter széles – szinte milliméterre V60-paraméter. Kétszáztizenöt centi magas – ez vagy egy V60-as teljes magassága a tetőboxára kötözött talicskára kötözött kisszekrénnyel a tetején, vagy
a svéd hadsereg számára az ötvenes években készített, Volvo teherautó-alvázra szerelt Volvo személykocsi-karosszéria, kevésbé ismert nevén Volvo Sugga, még kevésbé ismert nevén Volvo TP 21.
A sugga hindi nyelven papagáj, ám sem a hindi nyelv használata, sem a papagáj mint névadó nem lenne indokolt. Ellentétben a svéd megfelelővel, ami kocát jelent, és egészen találó egy ennyire drabális, nem épp fürge mozgású jelenséghez.
1953 és 1958 között, mindössze 720 darab készült belőle, így annak ellenére nagy ritkaság, hogy a svéd hadseregnek szerencsére az ötvenes évek óta nem kellett nagyon háborús fronton járműveket vesztenie. Pusztítást inkább a hadrendből kivonás után a polgári kókányolás okozott, az idő vasfoga beletört volna a karosszériába, a lemezvastagság olyan, hogy valószínűleg egy újkorában víztartályba merített Sugga sem lett volna képes még átrozsdásodni.
De kezdjük az elején. A Sugga előtt is létezett katonai Volvo, azt TPV-nek hívták, 1944-től két évig gyártották, egészen hasonló elv szerint: a PV 801-es taxi lemeztetejét vászonra cserélték, hogy lehetővé váljon a légi megfigyelés, az egészet pedig egy Volvo teherautó összkerekes vázára építették.
Ehhez képest nagy fejlődés volt a TP 21. Bár ugyanúgy egy taxi a felső része – a PV 831 – és egy összkerekes teherautó az alsó, a nagyobb kerekek miatti nagyobb hasmagasság és jobb úttartás, a mindkét tengelyre szerelt differenciálzár és a rövidebb tengelytáv miatt a terepen is meggyőzőbb teljesítményt nyújtott, és manőverezni is könnyebben lehetett – a hadászatban mindkettő jól jöhet.
A Volvo úgy gondolta, hogy más országok is érdeklődnek majd a rádióskocsiként használt Sugga iránt, és lehet, hogy ez így is volt, az viszont biztos, hogy végül csak a svéd hadsereg használta, az idegen nyelvre fordított prospektusok pedig a gyűjtök kincseivé váltak. Civil vásárlókra is számítottak, nekik kombi karosszériát szántak, ami ma biztossiker-recept, sorozatgyártás híján azonban nem derült ki, az ötvenes években is az lett volna-e egy igazi terepre is alkalmas szabadidő-autó.
A Suggánál nyitott tető helyett tetőablakra egyszerűsítették a megfigyelési lehetőséget, a szellőzésre viszont volt ennél hatékonyabb módszer, a felhajtható szélvédő. Az utasoknak persze nem a kényelme, hanem a túlélést jelentő mobilitása volt elsődleges, ezért rendes terepjáróhoz méltóan meredeznek a karok a két első ülés között, kapcsolható 4x4 és felező is van.
Egy bájos és egy csodaszép részlete van a műszerfalnak: az egyik a középső hamutartó, amit a taxióra helyére szereltek, ezen a képen látszik, hogyan funkcionált a személytaxi változatban:
A másik pedig a műszeregység gyönyörű art deco tipográfiája, ami szintén a taxiból származik, és a világ katonaijármű-gyártásának átfogó ismerete nélkül is megajánljuk neki a Világ Legművészibb Katonaijármű-részlete kitüntetést.
Gyárilag 3,67 literes, kilencven lóerős sorhatos motort szereltek a Sugga orrába, ma már viszont ilyet csak elvétve találni a megmaradt példányokban. Hely volt, a V8-as hang nagyon illik a karakteréhez, ilyen blokkat kapott a legtöbbjük, de egy lengyel cég például elektromos ablakemelőket és légkondit is épít a felújított Suggákba, ezzel még furcsább öszvért képesek létrehozni az eredetinél is.
Sugga-hirdetések nem feszítik szét a használtautó-oldalakat, de nem reménytelen találni egyet, ha valaki a már vele összehasonlított V60-asnál olcsóbban akar egy jobb terepképességű, sokkal egyedibb Volvót magának.
Ez is érdekelhet:
A Volvónak nagyon fontos a kisebbik szabadidő-autójuk sikere. Kipróbáltuk a nagy előd utódját, és nem aggódunk a márkáért.
(Fotók: Volvo, Wikimedia)
autóbemutató | volvo sugga | veterán autó | katonai jármű | volvo tp 21 | típustörténet
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
A formatervezés Oscar-díját nyerte a Lamborghini limitált szériás szuperautója
Kínában az összes Ferrari Luce elkelt nyomban az online bemutató után
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!