Mi lenne, ha nemcsak új toronyház lehetne „függőleges erdő”, hanem meglévőeket is átalakíthatnánk?
Stefano Boeri olasz építészt egy csapásra világhírűvé tette a milánó Függőleges erdő (Bosco verticale) toronyház, pontosabban két toronyház, amelyben összesen 113 lakás van, és sűrűn telepítettek rá növényzetet: mintegy 2100 különböző fa-, cserje- és növényfaj borítja.
Boeri azóta a világ számos pontján tervez hasonló épületeket, nemrég pedig felvetette: mit jelentene, ha elterjedtebbek lennének ezek a házak?
Boeri a gondolatkísérlet kedvéért vett egy mindenki számára ismert helyszínt, a New York-i Central Parkot, és feltette a kérdést: mennyi szomszédos toronyházon férne el ugyanannyi fa, mint a hatalmas, 3,4 négyzetkilométeres parkban?
Nos, a Central Parkban mintegy 18 ezer fa van, az építész becslése szerint pedig elég lenne húsz, legalább kétszáz méter magas toronyházat megpakolni fákkal, hogy kiegyenlítsenek. (Az erről készült videót itt találni.)
A fákkal és az egyéb növényzettel együtt a két milánói torony felér öt hektár (durván öt focipályányi) parkkal.
És itt van a lényeg Boeri szerint: öt hektár az 50 ezer négyzetméter, míg a tornyok összesen csak ezer négyzetméternyi helyet foglalnak el a városban.
Nyilván nem az a logikus következtetés, hogy építsünk be minden parkot, hanem az, hogy a meglévő épületállomány „függőleges erdősítésében” óriási lehetőségek vannak – kérdés persze, az épületek milyen arányán megvalósítható ez.
Mindenesetre olyan panelház van Bordeaux-ban, aminek a teljes homlokzatára utólag szereltek teraszokat. Ebből kiindulva nem lehetetlen az erdősítés sem.
És – teszi hozzá Boeri – a függőleges erdőnek számos más előnye is van: élhetőbb lakókörnyezetet jelent, csökkenti a zajt, a port, a légszennyezettséget, és jelentősen javítja a biodiverzitást.
(Fotók: Unsplash)
new york | Central Park | toronyház | függőleges erdő | erdő
Füstös falakat és trópusi növényzetet rejt Milánó titkos kapuja
A világ egyik legbizarrabb látványossága épült egy 400 méter hosszú hídra
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!