Európa sokkal jobban áll, mint Amerika ebben a sajátos mutatóban: városok, ahol minden alapszolgáltatás elérhető 15 percen belül, autó nélkül is.
Minden alapszolgáltatás (iskola, gyógyszertár, élelmiszerüzlet, kávézó, szórakozóhely) elérhető 15 percen belül, autó nélkül is, sőt ideális esetben akár még gyalog is – nagyon tömören ez a 15 perces város koncepciója, az előnyei pedig nyilvánvalóak: kevesebb közlekedés, kisebb forgalom, megtakarított idő és CO2-kibocsátás, a környezet és az idegek alacsonyabb terhelése.
Utópiának hangzik, de nem az, még a metropoliszok esetében sem. Illetve. Egy friss kutatás szerint Párizs és Milánó nagyon közel került ennek a megvalósításához, míg az autófüggő amerikai nagyvárosok elég távol vannak tőle.
És nagy az eltérés a városokon belül is: míg a belváros többnyire képes 15 perces városként működni, a szétterülő agglomeráció, kertvárosok és alvóvárosok világa nem.
A koncepció a Covid idején került előtérbe, amikor a lezárások miatt főként csak a közvetlen környék maradt elérhető a lakók számára. Azóta rengeteg város tűzte ki ezt a fejlődési irányt.
A Nature Cities lapban közölt olasz kutatás készítői egy világszerte tízezer várost tartalmazó adatbázist építettek, és azt vizsgálták, hogy gyalog vagy biciklivel mennyire messze kell mennie a lakóknak a különböző szolgáltatásokért.
„Rengeteg ember máris 15 perces városban él” – mondta az egyik társszerző, Hygor Piaget Monteiro Melo az AFP-nek. De gyorsan hozzátette, hogy nagyon nem mindegy viszont, hogy a centrumban vagy a periférián lakik az illető.
Nem utópia
Megállapították, hogy kulcsfontosságú a sűrűség, vagyis ha elég sokan laknak elég közel egymáshoz, sokkal könnyebb elérhetővé tenni változatos szolgáltatásokat.
Ezért aztán a nem túl nagy, de viszonylag sűrűn lakott városok, mint Milánó és Barcelona előkelő helyeket értek el
– a szerzők által készített interaktív térkép itt látható. Úgy találták, a nagyvárosok közül kiemelkedik Párizs, ahol 2020 óta elfogadott városfejlesztési koncepció a 15 perces város elérése, és ahol ez a város „jelentős töredékében” meg is valósult.
Néhány európai város eleve előnnyel indul, egyszerűen mert évszázadokkal az autózás kora előtt épült ki, amikor minden városnak 15 percesnek kellett lennie – így a tanulmány.
Ebből következik, hogy az Egyesült Államok nagyvárosai nem állnak ennyire jól – Atlantát és Los Angelest említik, mint különösen rossz példát –, de számos kínai metropolisz is ilyen, például Csungking (Chongqing).
Ám ha városokról van szó, mindig vannak kompromisszumok – és nincs egyetlen helyes válasz – mondják a kutatók, akik kiemelik a kulturális különbségeket is, nevezetesen azt, hogy a szétterülő amerikai nagyvárosok peremén lakóknak saját háza és kertje van, míg a sűrűn beépült európai városokban jellemzően apartmanokban élnek az emberek.
És az USA nagyvárosainak centrumában – New Yorkban, San Franciscóban vagy Milwaukee-ben – érvényesülnek a 15 perces város elvei.
„Manhattan egyértelműen az egyik leginkább 15 perces hely a világon”
– jelenti ki az egyik szerző, Matteo Bruno, aki a Sony római számítógéptudományi laborjában dolgozik.
Másfelől a szerzők szerint a koncepció néhány elemét félreértettük korábban. Ilyen a közlekedés: valójában – mondják – a lassú forgalom gyalogosbarátabbá tehet egy környéket.
Ragaszkodnak ahhoz is a szerzők, hogy a 15 perces város senkit nem akar korlátozni semmiben. Továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy
ez a koncepció csak az egyik hozzávaló a jó város receptjének: hasonlóan fontos az egyenlőtlenségek és a szegregáció kezelése, a tömegközlekedés fejlesztése, a forgalomcsökkentés, és még számos más is.
Arról nem is beszélve, hogy régióban is gondolkodhatunk, a múlt héten például a Párizs vonzáskörzetének számító Ile-de-France terület képviselője, Valerie Pecresse bemutatta a „20 perces régió” tervét.
Európán belül másfajta speciális vetélkedés is van: a legszebb csúnya városoké. Jellemzően ezek a második világháború pusztításaiból a lehető legjobban kijövő városok, ahol jófajta modern építészettel valósult meg az újjáépítés, majd később nívós kortárs épületek születtek.
(Forrás: AFP, nyitókép: Milánó, Unsplash)
párizs | nagy sztori | 15 perces város | város | Európa | milánó
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Hurrikánbiztos acélfátyol borítja Miami új landmark épületét
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!