Európa sokkal jobban áll, mint Amerika ebben a sajátos mutatóban: városok, ahol minden alapszolgáltatás elérhető 15 percen belül, autó nélkül is.
Minden alapszolgáltatás (iskola, gyógyszertár, élelmiszerüzlet, kávézó, szórakozóhely) elérhető 15 percen belül, autó nélkül is, sőt ideális esetben akár még gyalog is – nagyon tömören ez a 15 perces város koncepciója, az előnyei pedig nyilvánvalóak: kevesebb közlekedés, kisebb forgalom, megtakarított idő és CO2-kibocsátás, a környezet és az idegek alacsonyabb terhelése.
Utópiának hangzik, de nem az, még a metropoliszok esetében sem. Illetve. Egy friss kutatás szerint Párizs és Milánó nagyon közel került ennek a megvalósításához, míg az autófüggő amerikai nagyvárosok elég távol vannak tőle.
És nagy az eltérés a városokon belül is: míg a belváros többnyire képes 15 perces városként működni, a szétterülő agglomeráció, kertvárosok és alvóvárosok világa nem.
A koncepció a Covid idején került előtérbe, amikor a lezárások miatt főként csak a közvetlen környék maradt elérhető a lakók számára. Azóta rengeteg város tűzte ki ezt a fejlődési irányt.
A Nature Cities lapban közölt olasz kutatás készítői egy világszerte tízezer várost tartalmazó adatbázist építettek, és azt vizsgálták, hogy gyalog vagy biciklivel mennyire messze kell mennie a lakóknak a különböző szolgáltatásokért.
„Rengeteg ember máris 15 perces városban él” – mondta az egyik társszerző, Hygor Piaget Monteiro Melo az AFP-nek. De gyorsan hozzátette, hogy nagyon nem mindegy viszont, hogy a centrumban vagy a periférián lakik az illető.
Nem utópia
Megállapították, hogy kulcsfontosságú a sűrűség, vagyis ha elég sokan laknak elég közel egymáshoz, sokkal könnyebb elérhetővé tenni változatos szolgáltatásokat.
Ezért aztán a nem túl nagy, de viszonylag sűrűn lakott városok, mint Milánó és Barcelona előkelő helyeket értek el
– a szerzők által készített interaktív térkép itt látható. Úgy találták, a nagyvárosok közül kiemelkedik Párizs, ahol 2020 óta elfogadott városfejlesztési koncepció a 15 perces város elérése, és ahol ez a város „jelentős töredékében” meg is valósult.
Néhány európai város eleve előnnyel indul, egyszerűen mert évszázadokkal az autózás kora előtt épült ki, amikor minden városnak 15 percesnek kellett lennie – így a tanulmány.
Ebből következik, hogy az Egyesült Államok nagyvárosai nem állnak ennyire jól – Atlantát és Los Angelest említik, mint különösen rossz példát –, de számos kínai metropolisz is ilyen, például Csungking (Chongqing).
Ám ha városokról van szó, mindig vannak kompromisszumok – és nincs egyetlen helyes válasz – mondják a kutatók, akik kiemelik a kulturális különbségeket is, nevezetesen azt, hogy a szétterülő amerikai nagyvárosok peremén lakóknak saját háza és kertje van, míg a sűrűn beépült európai városokban jellemzően apartmanokban élnek az emberek.
És az USA nagyvárosainak centrumában – New Yorkban, San Franciscóban vagy Milwaukee-ben – érvényesülnek a 15 perces város elvei.
„Manhattan egyértelműen az egyik leginkább 15 perces hely a világon”
– jelenti ki az egyik szerző, Matteo Bruno, aki a Sony római számítógéptudományi laborjában dolgozik.
Másfelől a szerzők szerint a koncepció néhány elemét félreértettük korábban. Ilyen a közlekedés: valójában – mondják – a lassú forgalom gyalogosbarátabbá tehet egy környéket.
Ragaszkodnak ahhoz is a szerzők, hogy a 15 perces város senkit nem akar korlátozni semmiben. Továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy
ez a koncepció csak az egyik hozzávaló a jó város receptjének: hasonlóan fontos az egyenlőtlenségek és a szegregáció kezelése, a tömegközlekedés fejlesztése, a forgalomcsökkentés, és még számos más is.
Arról nem is beszélve, hogy régióban is gondolkodhatunk, a múlt héten például a Párizs vonzáskörzetének számító Ile-de-France terület képviselője, Valerie Pecresse bemutatta a „20 perces régió” tervét.
Európán belül másfajta speciális vetélkedés is van: a legszebb csúnya városoké. Jellemzően ezek a második világháború pusztításaiból a lehető legjobban kijövő városok, ahol jófajta modern építészettel valósult meg az újjáépítés, majd később nívós kortárs épületek születtek.
(Forrás: AFP, nyitókép: Milánó, Unsplash)
milánó | Európa | város | párizs | nagy sztori
Dubaj a multikulturális gasztronómia egyik fellegvára is
Több mint 200 dizájntárgy és műalkotás lesz látható a 360 Design Budapest kiállításon
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!