A 3D-s nyomtatás néhány éve még csak ígéretes kísérlet volt, lassan viszont az életünk részévé válik. De miért éppen a japán kultúra inspirálja a 3D-dizájn fejlődését?
„Ideális technológia, amivel egy-egy térhez vagy márkához szabhatjuk a termékeket” – foglalta össze tömören a 3D-s nyomtatás legnagyobb előnyeit Inara Nevskaya. A 3D-s dizájnra szakosodott holland DUS stúdió főtervezője azért szerencsére többet is elárult a bútorokról, amelyek „funkcióihoz egyedi formát kapcsolhatunk, így egyedi darabokat kapunk egyedi fókuszpontokkal.”
A DUS privát, közösségi és kereskedelmi célokra alkalmas bútorokat is tervez, mindezt pedig egy helyen is bemutatja az ügyfele, a Loft legújabb üzletében, Tokió Ginza negyedében. Nem véletlen, hogy az új bolt, egy igazi zászlóshajó éppen ott horgonyzott le:
a hagyományos tervezés számos korlátját lesöprő 3D-s dizájnhoz ugyanis komoly inspirációt merítettek a japán origami- és tusrajztechnikákból,
ami gyakran ciklikusan nyomtatott minták finom váltakozásaiban jelenik meg.
A digitális tervezés és gyártás rendkívül gyorssá és rugalmassá teszi a folyamatot, miután az egyedi terméket elég online megosztani az ügyféllel, aki kinyomtathatja 3D-ben. Ráadásul a gyártás során alig keletkezik hulladék, mert a nyomtatványok bio műanyagból készülnek, azaz szinte teljes egészében fenntartható folyamatról beszélünk.
A 3300 négyzetméteres tokiói bolt belsőépítésze, Nagaszaka Jo felkérte a DUS-t egyedi nyomtatott bútorok gyártására, elvégre az ügyfelek kíváncsiak a mindig megújuló, a többitől különböző termékekre. Erre a DUS mind a hat termékkategóriájához tervezett egy-egy új tipológiájú bútort.
Persze a 3D-s nyomtatás nem korlátozódik a belsőépítészetre, a rugalmassága miatt csaknem korlátok nélkül alkalmazható.
Az ausztrál Universal Favourite
moduláris csokikat formáz 3D-nyomtatóval, a darabokat pedig össze lehet illeszteni, tetszés szerint kombinálva az ízeket.
Az „ehető építészet” szimbolikus is: ügyfél és dizájner egymást kiegészítő kapcsolatát szimbolizálja. Mielőtt gyártásba került volna a csoki, számos geometriai formával kísérletezett a Universal, míg végül a lépcső alaknál kötött ki.
Ráadásul a csokik mintázatot is kaptak, így látványra végképp eltérnek a hagyományos társaiktól, az ízek pedig leginkább egy fagyizó kínálatát idézik: matcha tea, vanília, eper, fekete ribizli, görögdinnye, citrom.
Az édesszájú építészek nem először merészkedtek új területre, Dinara Kasko korábban szoftveresen, algoritmusos modellezéssel teremett új sütikülönlegességeket, zselatin, cukor és habcsók segítségével.
Talán a fenti példák alapján úgy tűnik, a 3D-s tervezés marginális-kísérletezős fázisban tart, de ez egyre kevésbé igaz: nagy stúdiók is élnek vele, a Zaha Hadid Architects 3D-s székeit éppen a napokban mutatták be a Milánói Dizájnhéten.
Akár a DUS bútorai, Zaha Hadid székei is biológiailag lebomló anyagból készültek, és kitűnő példák arra, milyen merész kísérletekbe foghatnak mostantól a dizájnerek.
Anyaghasználat és formák terén is folyamatosan fejlődik a 3D-nyomtatás, kézenfekvő tehát, hogy nem korlátozódik a beltérre. Létezik egy nap alatt kinyomtatott ház, sőt nyomtatott palota is, ám mivel ez egy hatalmas önálló témakör, most csak egyetlen kültéri példával illusztráljuk a technológia fejlődését.
Hollandiában az ősszel átadhatják a világ első nyomtatott fémhídját. Az MX3D start-up eredetileg a helyszínen, Amszterdam egyik régi csatornájánál állította volna össze a hidat, de a tesztek alapján a falak nem bírták volna a terhelést.
Visszatértek a stúdióba, elkészítették a leginkább az
Alien-filmeket idéző, ívekből és görbületekből álló, 12 méter fesztávolságú hidat
a biciklisták és gyalogosok üdvére. Azért látszik, hogy úttörő technológiáról van szó, mert a teljes folyamat három évet vesz igénybe, a nyáron még tesztelik, és csak ősszel állítják fel a hidat.
Ugyanakkor éppen azért, hogy minél több tapasztalatot gyűjtsenek a 3D-s hídnyomtatás témában, az MX3D és az Alan Turing Intézet kutatói beépített szenzorokkal látták el a hidat, figyelik majd többek közt a rezgéseit, a deformációját, a különböző mozgásait, de olyan környezeti mutatókat is, mint a hőmérséklet vagy a légszennyezettség.
A projekt gazdái szerint az új módszer korszakhatár a hidak „tervezésében, elkészítésében és menedzselésében”. Ki tagadná, hogy igazuk van?
Ez is érdekelhet:
Egy ősi, funkcionális alapanyagból sokoldalúan használható, dizájnpozitív komponens lett, ami a ridegsége ellenére életet visz a terekbe.
3D-nyomtatás | DUS | design | 3D | MX3D | Universal Favourite
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!