Annyira extrémen megváltozott minden, ami anno körüllengte a fotózást. A valódi varázsa már kissé kihunyt akkor, amikor komolyabban megjelent az utólagos fotómanipuláció, de a telefonokkal való folyamatos, végtelen kattintgatás is megölt valamit. Nincs tétje annak, hogy exponálunk – kattan, megvan, béna lett, sebaj, kitörlöm. Vagy kattan, megvan, egész jó, de van még mit javítani rajta. Erőlködünk, hogy legyen jó Insta-kontent... akkor is fotózásra forszírozzuk magunkat, amikor inkább csak az lenne a dolgunk, hogy élvezzük a pillanatot. Akkor készülnek ugyanis a legjobb képek... amikre nem is kell filter.
Az van, hogy beállt konkrétan a derekam: kifacsart pózban bátorkodom elkészíteni életem képét a görög szigeten, beleadok apait-anyait, visszatartom a lélegzetem, és egyébként kicsit nevetek is magamon és a nagy rákészülésen, de valahol a szívem mélyén büszke vagyok a művészetemre. A kompozíció egész jó, a színeket a természet úgy löki elém, hogy itt nem kell majd utólag húzni se szaturáción, de semmin... csak el kell lőni végre. Ezt meg még hatvannyolc társát is, hogy ki lehessen választani a tökéleteset.
Azt a makulátlan fotót, amit aztán... a legnagyobb valószínűséggel senkinek sem fogok megmutatni az utazást követően.
Oké, maximum a családnak és a legközelebbi barátoknak, hogy lássák a vibráló színeit. De azt, amit éreztem... hogy kéne átadnom nekik ezzel? Sehogy sem tudom igazán...
Azt csak én örökítem meg... legbelül. A morajló tenger erejét, amit a parton állva félelemmel vegyített csodálattal tapasztalok meg. A közelben grillrácson sistergő friss halak már kissé odakozmált illatát, amit csak tetéz a petrezselyem, amit az idős néni sarabol a nyitott ablakú konyhában. A kislányok nevetését, akik már huszadjára szeretnének cigánykerekezni a parton, de az elfogyasztott dinnyemennyiség miatt inkább feladják a gimnasztikát. Azt a tipikus aromát, az erős nap sugárzása, a naptej és a bőr találkozása ad, amit ha megérzek, tudom, hogy be kéne húzódni az árnyékba, mert rossz vége lesz.
Aztán azt, hogy kikre gondoltam akkor, amikor ezen a pazar parton voltam: a szerelmemre, ha éppen barátnős nyaralás következtében nem volt velem, a családomra, hogy mennyire imádnák, ha most itt volnának, arra a barátomra, aki nem szereti Görögországot, de annyira megmutatnám neki.
A fotón kívül az egész jelent átitatja a hála. Hogy fel sem tudom fogni, mennyire szerencsés vagyok, hogy itt lehetek, azokkal/azzal, akiket/akit szeretek. Nem tudok betelni ezzel, szóval tényleg próbálok még több fotót csinálni, és tudom, hogy szeretnék egy olyat is, amin együtt vagyunk. Ezen a helyen. Teljesen mindegy, hogy tökéletes-e a háttér, hogy belelóg-e a cigánykerekező kislány, hogy mennyire nézünk ki jól rajta, és hogy kinek karikás rajta a szeme, vagy csillan be indokolatlanul a kilógó foga.
Ez lesz a kedvenc képem az el nem kattintottakkal együtt.
Ez is érdekelhet:
Mi lehet az összefüggés a tinikorban csuklón hagyott fesztiválkarszalag és aközött, hogy utazás után hiába a sok élmény, lógatom az orrom?
(Fotók: Getty Images)
mindful utazás | fotó | slow life | szelfi | fotózás | élmények gyűjtése
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!