Gordon Hempton foglalkozását tekintve akusztikus ökológus, amit talán úgy lehetne magyarázni, hogy olyan környezettudós, aki a természet hangjaival foglalkozik. Minden olyan zajjal, zörejjel, vagy erősebb hanggal, ami a természetben megtalálható. A kutató most azon fáradozik, hogy bejegyzett értéket képviselhessenek az olyan helyek, amelyek tiszta csöndet adnak, minden, ember által előidézett, mesterséges hang nélkül.
Fel tudod idézni, hogy legutóbb mikor jártál olyan helyen, ahol semmiféle mesterséges zajt nem hallottál? Csupán a levelek neszét, a békák kuruttyolását, a ragadozó madarak támadásának hangját? Meglehet, hogy évekkel ezelőtt történt ilyen, de még az is esélyes, hogy sosem. Mert mindig közbeszólt egy repülőgép, valami mezőgazdasági jármű hangja, elektromos vezetékek zúgása.
Egy felmérés szerint az amerikai gyerekek kilencven százalékának még sosem jutott ilyen élmény, ráadásul azok a hangok, melyek a lakókörnyezetünk miatt körbevesznek és sosem csillapodnak, komoly stressznek teszik ki az idegrendszerünket.
Semmiféle összeesküvés-elméletbe nem szeretnénk belemenni, ezek mind tudományosan bizonyított tények: a magas vérnyomás, alvászavar, kognitív zavarok, fülzúgás kialakulását elősegítik ezek a már megszokott, de mégsem természetes hangok. Folyamatosan felfigyelünk valamire, zavarnak a már észre sem vehető zajok is.
Gordon Hempton, fentebb említett környezettudós projektje, a Quiet Parks International (QPI) hasonló elven alapul, mint a csillagoségbolt-parkok monitorozása.
Szeretnék felkutatni a világ olyan pontjait, ahol nincs hangszennyezés.
Ha sikerült mindezt a fényszennyezésre is megvalósítani, miért ne lehetne ugyanúgy, csak a csendre fókuszálva?
A projekt a felderítésen kívül fontos megőrző munka is, hiszen amennyiben azonosítják majd a bolygó legcsendesebb pontjait, oda lehet majd figyelni arra, hogy ez így is maradhasson.
A hírek szerint Hempton és csapata már csaknem kétszázhatvan ilyen helyet jegyzett le. De mennyire paradox helyzet, hogy azért (is) rögzítik ezeket a helyeket, hogy az ember megtapasztalhassa a természet legtisztább zaját, vagyis a zavartalan harmóniát egyszer csak megtörjük?
Tapasztalat útján kiderült, legalább egy hét kell ahhoz, hogy az ember megszokja a teljes csendet, és ne gondolja úgy, hogy utat tévesztett. Ha ez megtörténik, az agy új idegi pályákat fejleszt, ami lehetővé teszi, hogy olyan hangokat is meghalljunk, amiket azelőtt soha. Alig várjuk, hogy elkészüljön a lista, és reméljük, ahogy majdnem teljes fényszennyezettség nélküli helyeket is regisztáltak itthon, úgy "csendes erdő" is akad majd az országban!
Ez is érdekelhet:
Az emberiség 80%-a fényszennyezett környezetben éli mindennapjait. Ha szabad szemmel csodálnánk meg a Tejutat, nem sok helyen, de van még rá esélyünk.
(Fotók: Unsplash)
önismeret | feltöltődés | erdő | természetjárás | nemzeti park | természet
Ezekkel az elektromos bringákkal stílusosan tekerhetsz hegyen-völgyön-városon át
Így készülnek a prémium bútorok Magyarország legnagyobb gyártójánál
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!