Gordon Hempton foglalkozását tekintve akusztikus ökológus, amit talán úgy lehetne magyarázni, hogy olyan környezettudós, aki a természet hangjaival foglalkozik. Minden olyan zajjal, zörejjel, vagy erősebb hanggal, ami a természetben megtalálható. A kutató most azon fáradozik, hogy bejegyzett értéket képviselhessenek az olyan helyek, amelyek tiszta csöndet adnak, minden, ember által előidézett, mesterséges hang nélkül.
Fel tudod idézni, hogy legutóbb mikor jártál olyan helyen, ahol semmiféle mesterséges zajt nem hallottál? Csupán a levelek neszét, a békák kuruttyolását, a ragadozó madarak támadásának hangját? Meglehet, hogy évekkel ezelőtt történt ilyen, de még az is esélyes, hogy sosem. Mert mindig közbeszólt egy repülőgép, valami mezőgazdasági jármű hangja, elektromos vezetékek zúgása.
Egy felmérés szerint az amerikai gyerekek kilencven százalékának még sosem jutott ilyen élmény, ráadásul azok a hangok, melyek a lakókörnyezetünk miatt körbevesznek és sosem csillapodnak, komoly stressznek teszik ki az idegrendszerünket.
Semmiféle összeesküvés-elméletbe nem szeretnénk belemenni, ezek mind tudományosan bizonyított tények: a magas vérnyomás, alvászavar, kognitív zavarok, fülzúgás kialakulását elősegítik ezek a már megszokott, de mégsem természetes hangok. Folyamatosan felfigyelünk valamire, zavarnak a már észre sem vehető zajok is.
Gordon Hempton, fentebb említett környezettudós projektje, a Quiet Parks International (QPI) hasonló elven alapul, mint a csillagoségbolt-parkok monitorozása.
Szeretnék felkutatni a világ olyan pontjait, ahol nincs hangszennyezés.
Ha sikerült mindezt a fényszennyezésre is megvalósítani, miért ne lehetne ugyanúgy, csak a csendre fókuszálva?
A projekt a felderítésen kívül fontos megőrző munka is, hiszen amennyiben azonosítják majd a bolygó legcsendesebb pontjait, oda lehet majd figyelni arra, hogy ez így is maradhasson.
A hírek szerint Hempton és csapata már csaknem kétszázhatvan ilyen helyet jegyzett le. De mennyire paradox helyzet, hogy azért (is) rögzítik ezeket a helyeket, hogy az ember megtapasztalhassa a természet legtisztább zaját, vagyis a zavartalan harmóniát egyszer csak megtörjük?
Tapasztalat útján kiderült, legalább egy hét kell ahhoz, hogy az ember megszokja a teljes csendet, és ne gondolja úgy, hogy utat tévesztett. Ha ez megtörténik, az agy új idegi pályákat fejleszt, ami lehetővé teszi, hogy olyan hangokat is meghalljunk, amiket azelőtt soha. Alig várjuk, hogy elkészüljön a lista, és reméljük, ahogy majdnem teljes fényszennyezettség nélküli helyeket is regisztáltak itthon, úgy "csendes erdő" is akad majd az országban!
Ez is érdekelhet:
Az emberiség 80%-a fényszennyezett környezetben éli mindennapjait. Ha szabad szemmel csodálnánk meg a Tejutat, nem sok helyen, de van még rá esélyünk.
(Fotók: Unsplash)
természet | feltöltődés | nemzeti park | nesz | önismeret | erdő
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!