Close
A világ egyik legkisebb fővárosa, ami nem is akar nagyobb lenni

A világ egyik legkisebb fővárosa, ami nem is akar nagyobb lenni

A tengerből visszahódított szárazföldre épült Seychelle-szigetek apró fővárosa nem tud már terjeszkedni – de gazdag kultúrája és lenyűgöző történelme miatt nincs is rá szüksége.

A Seychelle-szigetek egy száztizenöt szigetből álló szigetcsoport valahol a tenger és a szárazföld fenséges találkozásánál a lehetetlenül kék égbolt alatt. Fővárosa a csupán 30 ezer lakosú Victoria mindközül a legnagyobb szigeten, Mahén található.

A sziget egyébként mindössze húsz négyzetkilométeres és alig tíz perc alatt körbesétálható a központjának szűk utcahálózata. A házak a környező dombokra emelkednek.

„Victoria fele rekultivált terület” – mondja George Camille, a Seychelle-szigetek egyik legismertebb művésze, aki egyébként Victoriában született és élete nagy részét a városban töltötte. „A tenger ott volt, ahol most a taxiállomás van.”

Ahhoz képest, hogy Victoria ilyen kicsi, remekül visszaadja a modern Seychelle-szigetek történetét. Igazi ellenpólusa a strandokkal és pálmafákkal, valamint a világ zajaitól távoli élettel csalogatató idilli Seychelle-fantáziaképnek.

A franciák 1778-ban alapították a várost, amikor javában dúlt az amerikai függetlenségi háború és Afrika nagy részét még nem érintették az európaiak. Az új települést – ami akkor egy szerény, fából és gránitból épült házakból, egy katonai laktanyából és teknősök tartására szolgáló karámokból álló hely volt – kissé nagyképűen L’Établissement du Roi („a király létesítménye”) névvel illették. Sem a franciák, sem pedig a várost 1811-ben átvett britek nem tettek sokat az új város fejlődéséért. Leginkább kikötőként szolgált, de annyira pici és jelentéktelen volt, hogy a briteknek harminc évbe telt, mire a nevét Victoriára változtatták  (a keresztelő 1841-ben történt meg abból az ünnepi alkalomból, hogy megemlékezzenek a királynő Albert herceggel kötött házasságáról).

Victoria 19. századi történelme nem volt túl eseménydús, bár a heves esőzések után 1862. október 12-én hatalmas sár- és gránitlavina zúdult a városra, aminek következtében rengetegen meghaltak. 1890-ben megnyílt a svájci tulajdonú Hotel Equateur, amely a későbbi turistaáradat előfutáraként meghatározta a Seychelle-szigeteki turizmus életét.

A város legrégebbi fennmaradt épülete a Nemzeti Történeti Múzeum, amely a legkorábbi gyarmati időkről, a rabszolgák felszabadításáról és a kreol kultúra ebből eredő történetéről mesél. A város számos története érthetően Victoria (és a Seychelle-szigetek) gyarmati időszakáról szól, hiszen a franciák és a britek voltak azok, akiknek a sziget az építészeti nevezetességeket (köztük az  1885-ben épült legfelsőbb bíróság épületét, vagy a Little Ben óratornyot) köszönheti.

A Victoria igazi központját alkotó, sűrűn tömött utcák és sikátorok belsejében manapság igazi kuszaság uralkodik.

Kiemelkedik a kiabáló árusoktól hangos Sir Selwyn Selwyn-Clarke piac, ahol természetesen mindent be lehet szerezni a haltól kezdve a kókuszdión át a csilipaprikáig. Figyelemre méltó a régi iskola fából készült, fakó pasztellszínekben pompázó kereskedelmi raktára, ami egy üvegfalú kaszinóval osztozik, és szintén a közelben található extravagáns Domus, az egyház 1934-ben épült rezidenciája.

„Az emberek azt hiszik, hogy a Seychelle-szigetek csak a strandokról szól” – mondja Connie Patel, helyi kereskedő és egyben amatőr történész. „Nyilván a strandok fontosak. De minden, ami a Seychelle-szigeteken számít, itt van. Ha valaki látni szeretné, hogy az egyszerű Seychelle-szigetekiek hova járnak, mit csinálnak, Victoria városában megteheti.”

Geetika Patel, egy másik helybéli egyetértett vele: “Victoria egy ablak az igazi Seychelle-szigetekre. Lehet, hogy néha hangos és piszkos, és mindannyian panaszkodunk a forgalomra, de ez a modern Seychelle-szigetek. Nézzenek csak körül. Az itteni arcok és az építészet sok mindent elárulnak arról, kik vagyunk mi. Nem mondhatod, hogy érted a Seychelle-szigeteket, hacsak nem jártál még itt.”

Estefelé, a hőség elmúltával és a piaci árusok hazatértével a város megváltozik, elcsendesedik. Nyoma sincs a forgalomnak. Ilyenkor Victoria néhány órára ismét olyan lehet, mint az a falu, amilyen egykoron volt. És amiből soha nem nőtt ki úgy igazán.

Ritkán nézelődünk Nagy-Britannia felé, amikor tengerparti nyaralásban gondolkodunk. Pedig érdemes néha északra tendálni, mert a népszerű és ezáltal zsúfolt strandok helyett számos pihentető és szépséges helyre is lehet bukkanni, melyek kevésbé felkapottak (és csöppet sem mellékes módon kevésbé forróak). Mutatunk négy ilyet. 

(Forrás: BBC, fotók: Unsplash, Getty Images)

történet | utazás | legkisebb főváros | Victoria | nagy sztori

FOLYTASD EZZEL

Elképesztően szép fotó készült hatezer méter magasból a Balaton téli arcáról: ilyennek még sohasem láttuk

Mostanában utaznál Törökországba? Ezeket jó, ha tudod

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!

Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Instagram