A 64 kilométer hosszú Yungas-utat, amely 3500 méteres szintkülönbséggel vezet a bolíviai La Paz hegyi városából a szubtrópusi Yungas-völgybe és az Amazonas-menti síkságokra, gyakran emlegetik a világ legveszélyesebb útjaként.
Egyes részei mindössze három méter szélesek, éles és beláthatatlan kanyarok tarkítják, miközben kis vízesések csobognak le a környező sziklafalakon. Biztonsági korlátot csak elvétve látni, fehér keresztekből, virágcsokrokból és sárguló fényképekből álló útmenti oltárokat annál gyakrabban.
Az utat a tragikus chacói háború után a ’30-as években paraguayi hadifoglyokkal építették, és a '90-es évekre olyan sok halálos áldozatot követeltek ott a balesetek, hogy az Amerika-közi Fejlesztési Bank a világ legveszélyesebb útjának nevezte.
Bár azóta a legveszélyesebb szakasz mellé elkerülőutat építettek, hátborzongató hírneve továbbra is vonzza a rajta végighaladni vágyó utazókat.
Az út egyúttal kapu egy olyan régióba, amelyről kevés szó esik, pedig szerepe a történelemben nagyon is meghatározó.
A Yungas vidék termékeny, rendkívül változatos élővilágú átmeneti övezet az Andok és az Amazonas között, amelyhez szorosan kapcsolódik két, hatalmas háborúkat kiváltó alapanyag, a kokacserje és az arany.
Virágzik a kokatermelés
A gazdag talaj és a bőséges csapadék miatt az Andok keleti lejtői mentén húzódó Yungas a mezőgazdaság központjává vált. Egykor lámakaravánok járták ott a kereskedelmi útvonalakat, és ma is virágzik a kávé-, banán-, manióka-, guajava- és papayatermesztés, a citrusfélékről és kokacserjéről nem is beszélve.
A koka évezredek óta számos dél-amerikai kultúra központi eleme, és Bolívia a kontinens egyik legnagyobb termelője.
Több száz négyzetkilométeres területen termesztik, amelynek kétharmada a Yungas-hegységben található.
A levelek enyhe stimulánsként hatnak, és segítenek ellensúlyozni a magassági betegséget, valamint elűzik az éhséget, a szomjúságot és a fáradtságot. A levelekből kivont kokain ott is illegális, de a belőlük készült teát sokan fogyasztják.
A 20. század elejéig viszont legális volt a kokain Európában és Észak-Amerikában is, és volt is rá kereslet. Azon hamar betiltották világszerte nemcsak a vegyületet, hanem magát a kokacserjét is, a kereslet azonban nem szűnt, így az 1980-as évekre az USA drogellenes háborút hirdetett, amely feldúlta Bolívia szomszédos Chapare régióját is és széles körű emberi jogi visszaélésekhez vezetett. A bolíviai szabályozás végül bizonyos határok között megengedte a kokatermesztést, noha kokain nem készülhet belőle.
Aranyláz
Az úgynevezett aranyút 350 kilométer hosszan húzódik a régió vízi útjain, például a Coroico-folyón keresztül a szomszédos Amazonasig, és évszázadok óta vonzza az aranyásókat. Bár a folyók, patakok és patakmedrek gazdag aranylelőhelyek, soha nem elégítették ki a hódítók és bányászok étvágyát.
Számtalan legenda él elrejtett kincsekről, melyek közül több is a jezsuitákhoz kötődik, akik nagy vagyonra tettek szert 18. századi kiutasításuk előtt. Hogy mi történt a vagyonnal, hamarosan találgatások tárgyává vált.
A különc brit felfedező, Percy Harrison Fawcett például, aki a 20. század elején éveken át utazgatott Dél-Amerikában, Felfedezés című könyvében le is ír egy történetet egy bizonyos "nagy kincsről", amelyet a jezsuiták ástak el a Yungas déli részén kanyargó Sacambaya folyó közelében, egy alagútban, amikor értesültek a közelgő kiűzésükről. A kincset azóta sem találták meg.
A Yungas és a bolíviai Amazonas vidékein azonban nem szűnik az aranyláz, amelyet a 2008-as válságot csak tovább táplált az emelkedő aranyárakkal. A bányászat nagy része azonban illegális, és a szervezett bűnözéshez, a vízszennyezéshez és az erdőirtáshoz kapcsolódik, amelynek megállításán jelenleg is dolgoznak a civil szervezetek.
Bolíviában nemcsak esőerdőt, hanem látványos sómezőt is találunk, a világ legveszélyesebb útjai között pedig ezeket is számon tartják.
(Forrás: BBC, képek: Getty Images)
cserje | koka | arany | Yungas | legveszélyesebb
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!