A karácsonyi vásárok ragyogó fényeikkel, édes illataikkal és örömteli atmoszférájukkal sokakban keltenek nosztalgiát egy idilli múlt, „kollektív ünnepi harmónia” iránt. A történészek szerint azonban ez a múlt részben a képzelet szüleménye, a hagyomány pedig sokkal újabb keletű, mint gondolnánk.
Az első adventi vásárok
Igaz, hogy az első decemberben tartott piacok már a tizenharmadik században megjelentek, de ezek még nem kapcsolódtak közvetlenül a karácsonyhoz és az ajándékozáshoz. Az első ilyen példát Bécsben látjuk, ahol 1296-ban I. Albert herceg két hetes vásárokat engedélyezett, a másik, szintén a legrégebbiek közé tartozó piac pedig a németországi Bautzenhez kapcsolódik, ahol 1384-ben a hentesek engedélyt kaptak, hogy karácsonyig árulhatnak húst.
A folyamatosan működő, éves téli piacok közé tartozik a drezdai Striezelmarkt, amely 1434-ben indult, és a nürnbergi Christkindlesmarkt, amely 1628-ban kezdődött.
Mindebből annyi mindenesetre valószínűsíthető, hogy a karácsonyi vásárok német eredetűek, és innen terjedtek el Olaszország, Svájc és Franciaország német nyelvű részein. Ez a tendencia illeszkedik a karácsonyi szokások általános eredetéhez: a karácsonyfa-állítás hagyománya szintén Németországban kezdődött, a tizenhatodik században.
A karácsonyi hagyományok újrafogalmazása
A karácsonyi vásárok is a tizenhatodik században kaptak nagy lendületet, amikor Luther Márton reformátor hatására az ajándékozás napja Mikulásról karácsonyra került. Luther ugyanis azt tanította, hogy Krisztus születésének napja megfelelőbb alkalom az ajándékokra, mint egy szent ünnepe.
Az egyház pedig eredetileg támogatta az elképzelést, hogy a vásárokat a templomok mellett tartsák, hogy minél többen vegyenek részt az istentiszteleten is, hamarosan azonban azt vette észre, hogy a piacokkal kell versenyeznie a hívekért.
Kommercializálódik az ünnep
Bár a karácsonyi ajándékozás és vásározás sok kritikát kapott, a tizennyolcadik század elejére Európa-szerte elterjedt, és a karácsonyi piacok gyülekezőhelyként szolgáltak a különböző osztályok polgárai számára a munkásoktól kezdve a külföldi utazókon át a nemességig.
A német karácsonyi vásárok a második világháború alatt megszűntek, de annak vége után újjáéledtek, nagyrészt a fogyasztás erősödése miatt. A '70-es évekre a piacok már november utolsó hétvégéjén megnyíltak, hogy a vásárlóknak még több lehetősége legyen a költekezésre.
Az elmúlt évtizedekre pedig világszerte divattá váltak az egyedi karácsonyi vásárok, nemcsak Európában, hanem Észak-Amerikában, Ázsiában és Óceániában is látunk rá példákat. San Franciscóban például a Nagy Dickens Karácsonyi Vásár a viktoriánus Londonba repíti a látogatókat, Szingapúrban pedig a Gardens by the Bay ad otthont a karácsonyi csodaországnak.
(Forrás: Smithsonian Magazine, The Guardian, képek: Getty Images)
sztori | karácsony | történet | karácsonyi | vásár
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!