Az Atlanti-óceán útja képes feltárni előttünk Norvégia minden szépségét, hiszen gyönyörű tengerparti tájakról indulva, változatos szigeteken keresztül vezet el a csupasz sziklákig, ahol megcsodálhatjuk a naplementét. Nem véletlenül tartják sokan a világ legszebb útszakaszának.
A 20. század elején egy vasútvonallal kívánták összekötni a Norvégia partjainál húzódó szigetvilágot, ám ebből a projektből nem lett semmi. A komolyabb tervezgetés az 1970-es években kezdődött el, akkor viszont már autóútban gondolkodtak. Az építési munkálatok ideje alatt tizenkét borzalmas hurrikánt is át kellett vészelni, ám végül 1989-ben megnyithatták az Averoy szigetét a kontinensen található Eidével összekötő Atlanti utat.
A beruházás 122 millió norvég koronába (négymilliárd forint) került, amelynek egy részét hídvámból fedezték, 1999 óta azonban már ingyenesen lehet rajta közlekedni. A 8,3 kilométer hosszú út része több gát, viadukt és nyolc híd, amelyek közül a legnagyobb és legmagasabb a Storseisundet-híd.
Az igazság az, nagyon nem mindegy, mikor vágunk neki ennek az útszakasznak. Óriási a kontraszt egy napsütötte, békés nyári nap és egy viharos téli között, amikor csúszik az út, alattunk háborog az óceán, a fejünk felett pedig szó szerint összecsapnak a hullámok. Utóbbi esetben érdemes nagyon óvatosnak lenni, hiszen a szeszélyes időjárás és a huncut kanyarok sora még a gyakorlott sofőröket is megtréfálhatja.
A több kisebb szigetre és sziklacsoportra épült út a kulturális örökség része, illetve egyike a tizennyolc Nemzeti Útvonalnak. Mindemellett 2005-ben az Évszázad norvég konstrukciója címmel is megtisztelték.
Díjakban és elismerésekben tényleg nem szenved hiányt, 2006-ban a The Guardian brit napilap is a világ legjobb útjai közé sorolta, 2007-ben az Aftenposten norvég hírlap olvasói az ország második legcsodálatosabb autóútjának választották, a Fifth Gear autós műsor szerkesztői pedig néhány éve megállapodtak benne, hogy sehol a világon nincs ennél alkalmasabb terep egy autó tesztelésére.
Ennek megfelelően szinte az összes jelentős autómárka forgatott már itt reklámanyagot.
Persze nemcsak autóval, hanem akár motorral vagy kerékpárral is érdemes ellátogatni és megcsodálni az ország természeti adottságait és tájait.
Ez a vidék egyébként túracélpontként is ragyogó, a horgászat szerelmeseinek maga a paradicsom, hiszen egy külön hidat is emeltek erre a célra, de búvárkodásra is kiválóan alkalmas a terep. Emellett lehet kempingezni, szörfölni, kajakozni, vitorlázni, nagyokat bringázni, és persze kipróbálni a helyi finomságokat, felfedezni a környékbeli városokat. Mi legszívesebben már indulnánk is.
Ha még szükség volna némi motivációra:
Vannak olyan csodahelyek, amiket érdemes meglátogatni a mínuszok ellenére is. Norvégia ilyen.
(Képek: Getty images)
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!