Az autós forradalom az urbanisztikában is korszakhatárt jelölhet

Sok helyen már nem írnak elő kötelező parkolóhelyeket az új épületeknél, régi parkolóházakat átalakítanak, sok újat meg eleve rugalmasra, több funkciósra terveznek.

Egy Roadster-olvasó valószínűleg nem lepődik majd meg, ha néhány év múlva a mellette elhúzó autóban a két utas egyike mobilozik, a másik meg mondjuk könyvet olvas, merthogy többször is foglalkoztunk az egyre többet tudó önvezető autókkal. Az viszont bennünket is meglepett, mennyit változtathat a városokon az új technika elterjedése. Ám bármilyen meglepően is hangzik, igaz:

sok városban már most is a túl sok parkolóhely okoz gondot, a jövőben pedig ez egyre inkább így lesz.

Miért vagyunk ebben annyira biztosak? Mert már most is konkrét intézkedések árulkodnak a csökkenő parkolóigényről világszerte.

Hollywoodban most épül a Netflix leendő központja; a tizenhárom emeletes épületből kettőt átalakíthatóra terveztek, vagyis amikor éppen kevesebb parkolóhelyre lesz szükség, a területet könnyen átalakíthatják majd irodákká.

Az Egyesült Államokban már most sem használják ki eléggé a parkolóházakat, és még kevésbé fogják a közösségi autózás, illetve az önvezető autók terjedésével, és a tömegközlekedés intenzív fejlesztésével. Seattle minden egyes lakosára már most is öt parkolóhely jut, sok kisvárosban pedig még extrémebb ez a mutató. A városi telkek drágák, egyre drágábbak, az építészek és a döntéshozók pedig gyorsan felismerték, hogy kár felesleges parkolóhelyekre pazarolni az értékes területeket.

„Az Államokban 500 millió parkolóhely jut 325 millió lakosra – mondja a Netflix-házat tervező építésziroda vezetője, Andy Cohen. – Képzeljék ezt el, mennyi ingatlan lehetne ezekből.”

Rendben, eddig jövőről meg lehetőségekről beszéltünk. De számos konkrét intézkedés is történt már. Boston belvárosában egy parkoló helyén harmincemeletes, megfizethető lakásokkal teli ház épül; Kansasben tavaly lakóházzá alakítottak egy parkolóházat, méghozzá vagány, loftszerű stílusban; Cincinnati belvárosához közel Hotel lett egy parkolóházból. És ez még mindig csak az USA, miközben hasonló tendenciát figyelhetünk meg Európában is.

A brit Make Shift Brixtonban és Londonban alakított át garázsokat; az elmúlt években pedig vegyes funkciójú parkolóházak épültek Svédországban, Hollandiában és Németországban is. Még mindig gondolhatnánk, hogy csak új funkciót kapnak régi épületek, végül is egy átalakuló rozsdaövezet még nem sokat jelent, de szimplán egy városrész felértékelődése is kikényszerítheti egy-egy épület átalakítását.

Igen ám, de konkrét példák mutatják, hogy eleve kevesebb autóval terveznek már a közeljövő városaiban is.

„Várhatóan tele leszünk önvezető autókkal tíz-harminc év múlva, márpedig a legtöbb nagyberuházást harmincéves ciklusra tervezik – mondja Kristen Hall, a Perkins+Will stúdió senior várostervezője. – Máris eljutottunk arra a pontra, ahol számos fejlesztő lemond a parkolóház-építésről, egyszerűen mert erősen kétséges, hogy termelne-e bevételt harminc éven át.”

Több városban a döntéshozók eltörölték az újépítésű lakóházakhoz előírt parkolóhelykvótát, míg Oslóban van épület, ahol terveztek jó sok helyet kerékpároknak, de egyet sem autónak. Persze kellenek parkolóhelyek, sok épületnél viszont már eleve átalakíthatóra tervezik ezeket. Ilyen a cincinnati adatelemző és marketinges cég, a 84.51° új székháza is, amelynek három parkolószintjét alakíthatják irodává a tulajdonosok. Pluszköltséggel jár, de megéri, mert rendkívül magasak a bérleti díjak a városban.

A régi parkolóházak átalakítása olykor lehetetlen: a mennyezet alacsony, a padló lejt, esetenként nem felelnek meg a lakóépületek számára előírt szeizmikus követelményeknek. Időnként azért átalakíthatóak, lásd az angol példákat, vagy Chicagót, ahol a Northwestern University parkolóházából lett a campuson belüli startupok inkubátorháza – The Garage néven. A Gensler stúdió pedig éppen Los Angeles városvezetőivel tárgyal a kihasználatlan parkolóházak menedékházzá alakításáról. Úgy számolnak, hogy az így létrehozott olcsó mini-otthonok részben megoldhatják a hajléktalanság kérdését.

Még a mélygarázsok újragondolására is van ötlet, Hall szerint ezeket „adatközpontoknak, raktárhelyiségeknek vagy városi gazdálkodásra használhatnánk”.

A drága, de tömegközlekedéssel jól megközelíthető területeken a fejlesztők várhatóan kétszer is meggondolják majd, akarnak-e külön parkolóházat építeni. Várhatóan az utcakép is megváltozik, ki- és beszállózónák épülhetnek majd, ha pedig valóban felszabadul némi hely az önvezető autókkal, szélesebb járdák és zárt biciklisávok épülhetnek. Az alkalmi bringások közül sokan azt állítják, rendszeresen így közlekednének, ha nagyobb biztonságban éreznék magukat.

És arról se feledkezzünk meg, hogy a világ legélhetőbb városai folyamatosan fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát, és növelik a közösségi területeiket. Ebben pedig az önvezető autók is partnerek lehetnek.

netflix | hollywood | építészet | parkolóház | nagy sztori