A Práter szélén, az óriáskerék mellett látható egy mikronemzet „székhelye”, szögesdróttal elkerített határral, saját utcával. Ez a Kugelmugel.
Bécsbe egy interjú és egy hajóút kedvéért indultunk el a hónap elején, és ha már az interjúban a sétáló város témáját jártuk körül az osztrák főváros gyaloglásfejlesztő hivatalnokával, logikus volt a városban is sétálva közlekedni. Így jutottunk el a Kugelmugelhez, a Práter nyugati szélén, az óriáskerék tövében lévő mini köztársasághoz.
Sőt, ha ragaszkodunk a formulához, a Kugelmugel (ami a német Kugel, azaz golyó/gömb és Mugel, azaz bukkanó/domb szavak összevonása) népköztársaság. Mikronemzet rengeteg van: ahogy a nevük mondja, ezek parányi, hivatalosan nem elismert országok, melyeket sokszor egy-egy művészi performansz keretében hoznak létre, és még az őket kikiáltó csoport számára is inkább szimbolikus jelenőséggel bírnak.
Ilyen a Kugelmugel is: Edwin Lipburger művész még 1971-ben épített az alsó-ausztriai Katzelsdorfban egy gömb formájú házat, csak éppen építési engedély nélkül.
„Minden kerek. A Föld, az élet, a labda, minden forog... akkor hát, miért nem élünk gömbben? A körforma szabad: nincs kezdete és vége” – jelentette ki egyszer a mindig is gömb formájú házról álmodó művész. Ám az osztrák építési hatóságok nem osztották a nézeteit, mi több, egyenesen azt gondolták, hogy a gömbház rontja Katzelsdorf utcaképét, ezért felszólították a lerombolására.
Az egyre elkeseredettebb vita során 1975-ben Lipburger kikáltotta Kugelmugel függetlenségét, de ezzel nem oldódott meg semmi. Miután a dacos művész megtagadta az adófizetést, 1979-ben letartóztatták, és tíz hétre börtönbe zárták.
A hatóságok ugyanakkor – látva a művész eltökéltségét, és a projekt alapvetően ártatlan mivoltát – kompromisszumot kötöttek: 1982 júniusában a házat az akkori osztrák kulturális miniszter, Helmuth Zilk javaslatára a Práterbe költöztették, és 2,4 méter magas szögesdrót kerítéssel vették körül.
Közben az ellenállás aktusával sok hívet szerzett Kugelmugel ügye, a hatóságok megígérték a villany, víz- és csatornahálózathoz való hozzáférést – Lipburger így ment bele az ötletbe –, ám ezeket végül soha nem biztosították, ami újabb hosszan tartó vitát eredményezett, immár Bécs városával.
Természetesen ENSZ-küldöttje a mai napig sincs Kugelmugelnek, egy gesztus erejéig mégis sikerült hivatalossá tenni, amennyiben a Lipburger által kitalált címet (2., Antifaschismusplatz, azaz bécsi második kerület, Antifasizmus tér) elfogadta a Városháza. Bécsben tehát hivatalosan is létezik ez a tér, ami azonban egyedül a 7,68 méter átmérőjű házból áll.
Miután kugelmugeli állampolgárnak elég egyszerű csatlakozni, ma nagyjából 650, értelemszerűen nem helyben lakó polgára van az országnak, aminek zászlót és címert is tervezett a művész.
Lipburger 2015-ben elhunyt, így jelenleg az önkormányzat kezeli a házát, ami mindenekelőtt turistalátványosságnak számít. Odabent galéria található, illetve különböző performanszokat tartanak, és az év egy részében szabadon látogatható – amikor ott jártunk, sajnos nem volt az.
Kugelmugel bekerült Bécs legfurcsább épületeinek gyűjteményébe is, amit a gömb forma mellett alighanem a szokatlan történetének is köszönhet.
(Fotók: Unsplash, Wikipedia)
mikronemzet | bécs | Kugelmugel | ausztria | Práter
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!