A Práter szélén, az óriáskerék mellett látható egy mikronemzet „székhelye”, szögesdróttal elkerített határral, saját utcával. Ez a Kugelmugel.
Bécsbe egy interjú és egy hajóút kedvéért indultunk el a hónap elején, és ha már az interjúban a sétáló város témáját jártuk körül az osztrák főváros gyaloglásfejlesztő hivatalnokával, logikus volt a városban is sétálva közlekedni. Így jutottunk el a Kugelmugelhez, a Práter nyugati szélén, az óriáskerék tövében lévő mini köztársasághoz.
Sőt, ha ragaszkodunk a formulához, a Kugelmugel (ami a német Kugel, azaz golyó/gömb és Mugel, azaz bukkanó/domb szavak összevonása) népköztársaság. Mikronemzet rengeteg van: ahogy a nevük mondja, ezek parányi, hivatalosan nem elismert országok, melyeket sokszor egy-egy művészi performansz keretében hoznak létre, és még az őket kikiáltó csoport számára is inkább szimbolikus jelenőséggel bírnak.
Ilyen a Kugelmugel is: Edwin Lipburger művész még 1971-ben épített az alsó-ausztriai Katzelsdorfban egy gömb formájú házat, csak éppen építési engedély nélkül.
„Minden kerek. A Föld, az élet, a labda, minden forog... akkor hát, miért nem élünk gömbben? A körforma szabad: nincs kezdete és vége” – jelentette ki egyszer a mindig is gömb formájú házról álmodó művész. Ám az osztrák építési hatóságok nem osztották a nézeteit, mi több, egyenesen azt gondolták, hogy a gömbház rontja Katzelsdorf utcaképét, ezért felszólították a lerombolására.
Az egyre elkeseredettebb vita során 1975-ben Lipburger kikáltotta Kugelmugel függetlenségét, de ezzel nem oldódott meg semmi. Miután a dacos művész megtagadta az adófizetést, 1979-ben letartóztatták, és tíz hétre börtönbe zárták.
A hatóságok ugyanakkor – látva a művész eltökéltségét, és a projekt alapvetően ártatlan mivoltát – kompromisszumot kötöttek: 1982 júniusában a házat az akkori osztrák kulturális miniszter, Helmuth Zilk javaslatára a Práterbe költöztették, és 2,4 méter magas szögesdrót kerítéssel vették körül.
Közben az ellenállás aktusával sok hívet szerzett Kugelmugel ügye, a hatóságok megígérték a villany, víz- és csatornahálózathoz való hozzáférést – Lipburger így ment bele az ötletbe –, ám ezeket végül soha nem biztosították, ami újabb hosszan tartó vitát eredményezett, immár Bécs városával.
Természetesen ENSZ-küldöttje a mai napig sincs Kugelmugelnek, egy gesztus erejéig mégis sikerült hivatalossá tenni, amennyiben a Lipburger által kitalált címet (2., Antifaschismusplatz, azaz bécsi második kerület, Antifasizmus tér) elfogadta a Városháza. Bécsben tehát hivatalosan is létezik ez a tér, ami azonban egyedül a 7,68 méter átmérőjű házból áll.
Miután kugelmugeli állampolgárnak elég egyszerű csatlakozni, ma nagyjából 650, értelemszerűen nem helyben lakó polgára van az országnak, aminek zászlót és címert is tervezett a művész.
Lipburger 2015-ben elhunyt, így jelenleg az önkormányzat kezeli a házát, ami mindenekelőtt turistalátványosságnak számít. Odabent galéria található, illetve különböző performanszokat tartanak, és az év egy részében szabadon látogatható – amikor ott jártunk, sajnos nem volt az.
Kugelmugel bekerült Bécs legfurcsább épületeinek gyűjteményébe is, amit a gömb forma mellett alighanem a szokatlan történetének is köszönhet.
(Fotók: Unsplash, Wikipedia)
mikronemzet | ausztria | bécs | Práter | Kugelmugel
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!