Mit csinál egy főzni szerető egyetemista, ha többszöri, eredménytelen kutatás után is arra jut, nem talál elég jó és minőségben állandó alapanyagot a koleszos főzésekhez? Startupot alapít. Persze az út korántsem ilyen egyszerű, de ahogy a modern mezőgazdasági technológia összetalálkozik a Bedrock.farm csapatának lelkes fanatizmusával, abból – semmi kétség – valami egészen elképesztő dolog születik, méghozzá egy belvárosi pince elhagyatott termében. Kárai Dávid írása.
Egy négyzetméterből hét
Amikor megérkezünk a Bedrock.farm Lónyai utcai főhadiszállására, Szűcs Endre, az ötletgazda és társalapító, valamint Ratkóczy Dániel termékmenedzser, éppen a 3D-nyomtatót bütyköli, amely második nekifutásra is elhibázta az ültetőtálcákba tervezett címketartókat. Rögtön tudtuk, hogy egy high-tech világba csöppentünk, hiszen, ha ez nem lett volna elég, a szemközti falról Elon Musk vigyázó szemei tekintenek le ránk.
De hogy jön össze a csúcstechnológia a hagyományosnak tekintett mezőgazdasági módszerekkel?
Azt már egy ideje tudjuk, hogy a jelenlegi élelmezési technológiák és trendek hosszú távon nem képesek fenntarthatóan kiszolgálni igényeinket. Szükség van bizonyos termékek fogyasztásának csökkentésére, valamint arra is, hogy hatékonyabban és kiszámíthatóbban tudjuk az erőforrásokat ütemezni. Erre kínál megoldást a hidropónián és aeropónián alapuló technológia, amivel a farm alapítói is dolgoznak. Ezen módszerek lényege, hogy talaj nélkül, kontrollált körülmények között, csupán vízbe juttatott tápanyagokkal és speciális lámpákkal képesek többfajta növény termesztésére, ráadásul egy négyzetméternyi területen hét négyzetméternyi termőterületet lehet kialakítani.
A klasszikus módszerekkel összevetve, akár 80-85%-kal kevesebb vizet használnak fel, hiszen ugyanazt a vizet átszűrve, tisztítva újraforgatják. Persze adódik a kérdés: mi a helyzet az energiafelhasználással? Hiszen amíg a szabadban vagy egy üvegházban elvetett növény növekedéséhez a napfény biztosított, itt ezt mesterségesen kell megteremteni.
„Áramban nyilván többet használnak, de ha az energiamérleghez hozzávesszük azt is, hogy például a gazda felül a traktorra és megtárcsázza a sorközöket, akkor már rögtön más a helyzet” – válaszolja Endre.
Az egyhónapos csecsemő és a négyéves kisgyerek
A belvárosi farmon jelenleg négyfajta csoportba sorolható növényeket gondoznak: fűszernövényeket, ehető virágokat, leveleszöldeket – mint a fodros, fejes saláta vagy cézár saláta –, valamint mikrozöldeket.
Néhány éve látványos karriert futottak be a superfoodnak titulált csírák, amelyek ma már megtalálhatóak a legtöbb áruház polcain is. Nem véletlen, hogy első ránézésre a mikrozöldekre is rásüti az avatatlan szem a csíra bélyeget, holott a kettő nem ugyanaz. A mikrozöld egy még nem kifejlett növény, de a legfontosabb ismertetőjele – ez különbözteti meg a csírától is –, hogy már megjelennek az első levelei. Elképzelhetjük mindent úgy is, hogy a csíra a még csecsemő, ezzel szemben a mikrozöld már egy három-négyéves gyerek fejlettségének felel meg.
Ez a fejlettség az ízekben is jelentkezik, és ez a lényeg: ebben a fázisban sokkal koncentráltabban van jelen a növényben, így akár két-három gramm koriander is képes hozni azokat az ízjegyeket, mint amit egy marék fűszernövénnyel elérhetnénk. Ennek okán nem ritka, hogy vissza kell venniük a növények ízéből, amit a kontrollált tápanyagadagolással könnyedén megtehetnek. Magyarul: nem kap annyi ennivalót a retek, így nem lesz túl csípős az íze sem.
Ne utazzon többet a salátánk, mint mi
A külvilágtól elzárt, ellenőrzött környezetben nincs szükség növényvédőszerekre, és a baktériumok vagy bármely más fertőzések bejutása is kiiktatható ezzel a módszerrel. Arról nem is beszélve, hogy az év 365 napján képesek termeszteni, mivel nem a növényt alakítják a mezőgazdasághoz, hanem az időjárást a növények igényeihez.
Azzal, hogy urbánus környezetbe helyezik a termelést, a termékek szállításai területe átlagosan 4,19 km, ahol az átlagot egy észak-budai partner húzza fel, máskülönben két kilométeres sugárban képesek kiszállítani mindent. Nem meglepő, hogy a következő kertet pont erre a kieső területre tervezik, hisz azt vallják, ne utazzon többet a salátánk, mint mi magunk.
Persze a modell működhetne egy soroksári raktárban is, ahol a négyzetméterárak sokkal kedvezőbbek a belvároshoz képest, de pont az egyik lényeges szempont, hogy kihasználatlan, lokális területeket találjanak az ingatlanfejlesztésre.
Locsolópénzből indulótőke
Bár a cég és annak története is igen fiatal, a srácok mégis azt mondják, egyelőre túl lassúak ahhoz a tempóhoz, amit célul kitűztek. Endre hároméves korától gyűjtögetett locsolópénzéből kezdtek bele a projektbe, első befektetésüket aztán a 2020-as koronavírus-járvány berobbanása idején kapták, ezért hátrányból indultak, hiszen a szükséges felszerelések gyártása is sokkal lassabban haladt az ellátási láncok elakadása miatt, és a főbb partnereknek számító éttermek is sorra kényszerpihenőre mentek.
Először anyám nappalijában vetettünk. Ott volt is pár ezer saláta, amit megöltünk.
Az első igazi bevételüket 2020 augusztusában könyvelték el. A hatezer forint azóta is a falon díszeleg, és mint mondják, ez is a bizonyítéka annak, hogy szerencséjükre még nem álltak annyira rosszul, hogy le kelljen venni. Segített ebben az is, hogy az éttermi vonal mellett már a lakossági igények kiszolgálására is fókuszálnak partnereik segítségével. Ráadásul hamarosan elindul saját online áruházuk, ahonnan a reggel leadott rendelést aznapi aratással már délután a vásárló konyhájára tudják szállítani. Nem titkolt cél pedig, hogy a belvárosi kertészet modelljét a technológia csiszolása után franchise-modellben értékesítsék, mert a termelés beindításához sokkal alacsonyabb kezdőtőkére van szükség, mint egy hagyományos gazdaság esetében.
Ez a mezőgazdaság új csodaszere?
Adódik a kérdés: ha ennyi előnye van az új technológiának, akkor miért nem így termelünk mindent? Nos, egyrészt a talaj nélkül, vízzel történő termelés elsősorban azoknál a növényeknél kifizetődő, ahol a szárazanyag-tartalom alacsony. A búza esetében ez közel 85 százalék, amihez egyúttal sok energiára és nagyon sok fényre van szükség, nem véletlen, hogy a legforróbb nyári napokon érik be. Ennek értelmében, bár technológiailag a termelés lehetséges, egyszerűen nem gazdaságos, arról nem is szólva, hogy a kombájnnal nehezen fordulnánk meg a pincében.
A cikk a Roadster magazin nyolcadik számában jelent meg.
(Fotó: Jágity Fanni)
startup | kárai dávid | nagy sztori | Bedrock.farm
5 lélegzetelállító túraútvonal Európában, amin egyszer az életben végig kell menni
Manhattan lüktető energiáját mostantól bárki magán viselheti ennek az új kollekciónak köszönhetően
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!
