Egészen új szintre emelheti a várostervezést ez az olaszországi projekt: ha megvalósul, a digitális modell a városi infrastruktúra szerves részévé válik.
Digitális ikreket manapság főként az építészetben használnak, jellemzően az új épületek tökéletes digitális másolására, aminek segítségével számos tervezési hiba megelőzhető, majd később az üzemeltetés és a karbantartás jóval egyszerűbbé válik. A fogalmat ugyanakkor még az 1960-as években találták ki a NASA-nál az Apollo űrmisszió modellezésére. Akkoriban az űrügynökség szimulátorokat készített az oxigéntartály meghibásodásának hatásainak felmérésére, az űrhajó fizikai modelljét digitális elemekkel egészítve ki. Ahogy ebből sejthető, digitális ikreket manapság sem kizárólag építészek használnak:
Bologna városa például számtalan lehetőséget lát az eszközben, olyannyira, hogy Olaszország legprogresszívebb városává válna a segítségével.
„Egy igazságosabb, becsületesebb és fenntarthatóbb város létrehozása a cél – mondja kissé fellengzősen Stefania Paolazzi, Bologna politikai tanácsadója –, és egy, gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal foglalkozó modell megalkotása.”
Ennek érdekében jelentős beruházásokat tesznek mindhárom fő területen, miközben megőrzik a történelmi értékeiket. Bologna egyike annak az alig több mint száz városnak, amely 2030-ra klímasemlegessé válna, ezért oktatásba, tájékoztatásba, energiahatékonyságba, hulladékgazdálkodásba, új típusú mobilitásba és a város zöldítésbe fektet. Az utóbbira példa az egész várost behálózó zöld infrastruktúra kiépítését célzó Zöld lábnyom projekt.
A Tudás városa stratégia a város fejlődését tudásalapúvá tenné, többek között egy fontos városrész újjáépítésével és aktív irányelvek végrehajtásával. Ezzel párhuzamosan a város elindította a Lakhatási tervet: tízezer új lakás építését tűzte ki célul a következő évtizedben, az egyre nyomasztóbb lakhatási válság kezelése érdekében. Paolazzi szerint „a digitális iker segít a stratégiák kidolgozásában, és segít dönteni ezekben a kérdésekben.”
„Sok városnak van már digitális ikertestvére, de még senkinek nincs teljesen működő modellje” – állítja Paolazzi.
Innen nem nehéz kitalálni: Bologna célja pontosan a komplett működő modell megalkotása három éven belül. A tervezett rendszerben nemcsak a város fizikai szerkezetét, de a társadalmi interakcióit és a különböző rendszereit is modelleznék. Tanultak a korábbi kísérletekből, mint Barcelona 15 perces város platformjából vagy Helsinki 3D városmodelljéből, és az elmúlt egy évet a digitális iker részletes tervezésével töltötték.
A projektet a városi közigazgatás vezeti, és kulcseleme a valamennyi szereplő közti paktum az adatok megosztása, az új módszerek kidolgozása és alkalmazása érdekében.
„A várossal együtt fejlődő, dinamikus modellt akarunk létrehozni, ami képes előrejelzésekre, és segít megmutatni a jövőbeli kihívásokat” – mondja a tanácsadó.
De a digitális iker nemcsak a döntéshozóknak lehet hasznos, hanem a kutatóknak és az egyszerű polgároknak is. A modelltől azt várják, hogy a közigazgatás megalapozott, adatvezérelt döntéseket hozzon, míg a lakosok gyakorolják az állampolgári jogaikat, miközben többféle forgatókönyvet is kidolgozhatnak a jövő formálására. Paolazzi szerint a digitális ikernek „a város polgári infrastruktúrájának részévé kell válnia”.
Mielőtt azt hinnénk, hogy Bologna vezetői túl sok sci-fit néztek: a város már most is alkalmazza a modellt a mobilitás, az energia és az éghajlatváltozás területén. Mobilitás terén például folyamatosan elemeznek szenzoroktól származó adatokat és szociális adatokat is, hogy támogassák a kerékpáros és villamos infrastruktúra fejlesztését..
Az energiaágazatban a városi épületek energiahasználatát elemzik, és szimulálják az új építkezések és városi tervek hatását, továbbá a nettó nulla energiájú város eléréséhez szükséges irányelveket és ösztönzőket terveznek.
Ha a modellt az ambícióknak megfelelően tökéletesítik, Bologna kétségtelenül az olaszországi „adatvölgy” kulcsszereplője lesz. De a város rangosabb nemzetközi szereplővé is válhat, például erősítheti a kapcsolatait „olyan városokkal, mint Barcelona vagy Hamburg”, ami szükséges is egy ekkora horderejű projektnél.
Bologna digitális ikertestvére szakaszos felépítésű, és magában foglalja a kezdeti lépéseket, az elemzést, a kutatás–fejlesztést, az értékelést és az átalakítást. 2026-ra már konkrét eredményeket várnak a projekttől, azaz a fent sorolt számos területen való átfogó működést, szakértők bevonását, partnerséget más városokkal, és mindenekelőtt tiszta és világos jövőképet.
Bologna egyébként már a középkorban is haladó szellemű volt, ott létesült a világ első egyeteme, és ha akkoriban kerestük volna Manhattant, ott találtuk volna meg.
(Forrás: Euro Cities, fotók: Unsplash)
város | bologna | nagy sztori | városfejlesztés | digitális iker
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
