Hosszú évek óta járunk vissza az egyik legszebb horvát szigetként emlegetett Bračra, de még mindig nem tudtuk megunni. Pedig nem a nyüzsgő főszezont választjuk, amikor strandról strandra és bárból bárba sodródik az ember, hogy enyhítse a kánikula gyötrelmeit. Hanem a szeptember végi csendet, amikor a tenger pont alkalmas egy-egy mártózásra, a jobb éttermek még nyitva tartanak, és kellemes húsz-huszonkét fokban indulhatunk felfedezni a szigetet.
Splitből egy óra kényelmes kompozás után érünk Horvátország harmadik legnagyobb, mégis nagyon barátságos, tiszta, és mindenekelőtt meglepően zöld szigetének központjába, Supetarba. A mediterrán klíma egyből magával ragad – ha otthon tíz-tizenöt fok van, itt garantáltan húsz fölött járunk –, a környék szigeteihez képest buja környezet és a kőből épített házak tökéletesen hozzák az adriai kisvárosok hangulatát. De akad még a szigetnek néhány szuperképessége.
Horvát szigetről a Fehér Házba
Az egyik például a fehér mészkő és a márvány, amelyből nemcsak a környék híres palotái épültek – például Splitben és Velencében –, hanem a berlini Reichstag és a washingtoni Fehér Ház is. A szigeten még ma is komoly mértékű a kitermelés, és akár haza is hozhatunk a kövekből egy-egy dísztárgy vagy ékszer formájában.
A másik az olíva. Bračon ma kb. egymillió olajfa él, ezzel pedig a sziget Horvátország legnagyobb olajfa-termesztő és olíva-előállító területe. Az ott készített olívaolaj extra szűz minőségű – azaz az olívacefre hőmérséklete nem haladja meg a 27°C-t préselés során, a sajtolást pedig a fáról való leválasztás után huszonnégy órán belül megkezdik –, kifejezetten gyümölcsös, és sokszor az út mellett is kapható a helyi termelőktől.
A gasztronómiára egyébként sem lehet panaszunk, az olíva mellett a friss halak, kagylók és tejtermékek is elsőosztályúak, de megkóstolhatjuk a vitalacot, a bárány belsőségeivel készített göngyölt húst, vagy a féltve őrzött receptúrájú hrapocusa tortát is. A helyiek egyébként a saját borukra, a voguvára is nagyon büszkék, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, sokkal jobban járunk, ha becsempészünk néhány palack balatoni rizlinget vagy tokaji furmintot a kocsi csomagtartójába indulás előtt.
Annak pedig különösen örülünk, hogy már ott sem csak a megszokott, régivonalas vendéglőket találjuk, hanem Supetarban például remek burgereket kóstolhatunk a több tucat, főként horvát kisüzemi sör mellé. Dél-nyugati szomszédaink sörfronton egyébként is mindig erősek voltak, de a Beer Garden tényleg új színt, és új kihívókat hozott az Ozujsko vs. Karlovacko meccsbe.
Mit érdemes megnézni, ha egyszer eljutunk Bračra?
A sziget leghíresebb homokos (vagy inkább nagyon apró kavicsos) strandját, a Zlatni Ratot – azaz az Aranyszarvat – mindenképp. A jó hír, hogy a főszezonban zsúfolásig tömött partszakasz ősszel már nagyon is élvezhető, ha pedig meguntuk a napozást és a fürdést, a környéket is érdemes bejárni. De akad egy másik, még különlegesebb strand is, amit egyszerű turista aligha talál meg: a Postira és Pucisca közötti szerpentines útszakasz egyik kanyarjában kell élesen lefordulni, hogy a vöröshomokos Lovrecina-öbölbe jussunk.
Nem ritka persze, hogy az időjárás inkább csak túrázásra ad lehetőséget – ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, ha biciklire, motorra vagy autóba ülünk, és meg sem állunk a Vidova Goráig, Brač legmagasabb, 778 méter magas pontjáig. Ez a kilátó nálunk minden alkalommal kőbe vésett program, amit inkább nem is magyarázunk, csak mutatunk egy friss fotót.
Érdemes Splitska aprócska kikötővárosát is meglátogatni, az összesen kétszáz lakosú település igazi nyugalomoázis, és erősen tursitamentes övezet. Van egy legenda is egyébként: onnan indult útnak az a kőszállítmány, amiből aztán Dioklecianusz római császár spliti palotáját építették.
Ott találjuk a sziget legrégebbi történelmi emlékét is, a kőbe faragott Herkules-szobrot, amit állítólag egy római kőfaragó készített, miközben Dioklecianusz palotájához a követ fejtették.
De minden történelmi örökség, természeti csoda vagy jó étterem mellett a legtöbb, amit a sziget adhat, az a fajta nyugalom, amit kevés helyen tapasztaltunk eddig, a csend és az aktív kikapcsolódás lehetőségének olyan elegye, ami különös adottság.
Talán ezért írtuk be már a következő évi naptárunkba is a Bračot...
Ez is érdekelhet:
Kipróbáltuk a tengeri vitorlázást, a friss tintahalat, sétáltunk mediterrán óvárosokban, és úsztunk a türkiz tengerben. És mindezt elérhető áron.
(Fotók: Gyana Dániel)
vitorlázás | csend | túra | Horvátország | bol | dol
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Zseniális programokkal készül a Formula–1-es versenyhétvégére Budapest egyik legjobb szállodája
Ez történik, ha a repülőgép nem tud leszállni – És ezért ne pánikolj ebben az esetben
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!