Aki termelőként vagy kereskedőként dolgozik, pontosan tudja, milyen, ha előre kell finanszírozni a termék előállítását, beszerzését, raktározását és minden vele járó költséget. Hát, így vannak vele a az észak-olaszországi Emilia-Romagna régióban gazdálkodó sajtkészítők is, akik a világ egyik leghíresebb sajtját állítják elő.
Bár a történet sokkal régebbre nyúlik vissza – állítólag a Medici-dinasztia bankárai kezdték el a 15. században –, nekik is köszönhető, hogy a mai napig, a mezei bankokon túl Olaszországban működik egy pénzintézet – a Credito Emiliano –, ahol a sajttermelőknek lehetőségük van sajtot adni hitelfedezetként. Hogy ez kinek éri meg és miért?
Akármilyen hihetetlennek is tűnik, a Credem azontúl, hogy hétköznapi bankként is működik, 1953 óta a kisvállalkozói hitelek fedezeteként elfogadja a régió egyik legnagyobb értékét: a sajtok királyaként emlegetett Parmigiano-Reggiano (parmezán) sajt óriási, közel 40 kilogrammos gurigáit.
A bank – amely Credemként vált ismertté – lényegében nem is csak elfogadja fedezetként a sajtot, de egyben magára vállalja az Emilia Romagna régió termelőinek egyik legköltségesebb feladatát: miközben a sajt biztosítékot jelent, a Credem tárolja, érleli, és sajtmesterek segítségével felügyeli a sajtokat a tökéletes körülményeket biztosító sajttárolóiban, egészen a hitel lejáratáig.
A sajtok, mielőtt elérik a boltok polcait, 18, 24, 30 vagy 36 hónapig érlelődnek itt – minél tovább, annál finomabbak és értékesebbek lesznek. Egy guriga sajt akár több ezer dollárt, azaz több százezer, vagy akár millió forintot is érhet, a bankban – egyébként ugyanúgy szigorú őrzés mellett, páncélteremben – óvott sajtok összértéke pedig meghaladja a 200 millió eurót, azaz a 60 milliárd forintot.
Azontúl, hogy érlelési idő alatt – ahogy látható, itt évekről beszélünk – a termelők pénzét lekötik a sajtok, óriási a helyigényük is, épp ezért telitalálat a termelők számára, hogy a bank átvállalja tőlük a raktározást és az érlelést is. Ez a probléma ugyanis egyedül az érlelési idő csökkentésével lenne orvosolható, akkor viszont a sajtok már nem lennének olyan finomak, mint egyébként – és ezt nem csak a fogyasztók igényei, de a több száz éves családi sajtmanufaktúrák sem engedhetik meg maguknak.
De vannak más piaci kockázatok is. Például, hogy a Parmigiano-Reggiano ára vadul ingadozik, a piaci kereslet függvényében. A kereslet egyszázalékos változása akár tíz százalékos árváltozást is jelenthet.
Akkor mégis miért éri meg a banknak elfogadni a sajtot fedezetként?
Mert a Credem nyilvánvalóan csak az aktuális piaci érték 70-80%-án számítja be a sajtokat, így védve magát a piaci áringadozások ellen.
A Credem leányvállalata, a "Magazini Generali delle Tagliate" (MGT) a biztosítékként kapott sajtokat két raktárban tartja, amelyek 440 ezer darab, 36 kilogrammos sajttárolását biztosítják. Az MGT raktárait a legmodernebb klímavezérlésekkel látták el, és a legképzettebb ellenőrök dolgoznak ott.
Az MGT egyébként kínál raktározási szolgáltatást azoknak is, akik nem hitelbiztosítékként hagyják ott a sajtjukat – és nem titok, hogy elég jövedelmező ez az üzletág is.
Az érlelési folyamat során a sajtnak mindössze egy százaléka romlik meg, ami az iparág tízszázalékos átlagával szemben elég jó szám. És mivel a sajt a bank falai között öregszik, folyamatosan tudják, hogy mennyit ér a termék. Ha pedig a termelők nem teljesítik a hitelüket, akkor a bank a lejárat után értékesíti a biztosítékot, azaz az addigra tökéletesre érett sajtot.
Bár az egész sajtbiznisz a bank forgalmának mindössze egy százalékát teszi ki, mégis, azt a benyomást kelti, hogy a pénzintézet elkötelezett a közösség iránt, törődik a régióval, és gondoskodik a termelőkről.
Az egész, úgy ahogy van, zseniális, és aki azt hinné, hogy ez a világ legbiztonságosabb üzlete, most kapaszkodjon: 2009 óta már háromszor rabolták ki a bankot, az egyik tolvajnak ráadásul egy alagúton át 570 guriga sajttal sikerült meglépnie.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Reuters – Alessandro Bianchi, Getty Images, Demotix – Federico Scoppa)
sajt | credem | bank | sajtbank | credito emliliano
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!