Aki termelőként vagy kereskedőként dolgozik, pontosan tudja, milyen, ha előre kell finanszírozni a termék előállítását, beszerzését, raktározását és minden vele járó költséget. Hát, így vannak vele a az észak-olaszországi Emilia-Romagna régióban gazdálkodó sajtkészítők is, akik a világ egyik leghíresebb sajtját állítják elő.
Bár a történet sokkal régebbre nyúlik vissza – állítólag a Medici-dinasztia bankárai kezdték el a 15. században –, nekik is köszönhető, hogy a mai napig, a mezei bankokon túl Olaszországban működik egy pénzintézet – a Credito Emiliano –, ahol a sajttermelőknek lehetőségük van sajtot adni hitelfedezetként. Hogy ez kinek éri meg és miért?
Akármilyen hihetetlennek is tűnik, a Credem azontúl, hogy hétköznapi bankként is működik, 1953 óta a kisvállalkozói hitelek fedezeteként elfogadja a régió egyik legnagyobb értékét: a sajtok királyaként emlegetett Parmigiano-Reggiano (parmezán) sajt óriási, közel 40 kilogrammos gurigáit.
A bank – amely Credemként vált ismertté – lényegében nem is csak elfogadja fedezetként a sajtot, de egyben magára vállalja az Emilia Romagna régió termelőinek egyik legköltségesebb feladatát: miközben a sajt biztosítékot jelent, a Credem tárolja, érleli, és sajtmesterek segítségével felügyeli a sajtokat a tökéletes körülményeket biztosító sajttárolóiban, egészen a hitel lejáratáig.
A sajtok, mielőtt elérik a boltok polcait, 18, 24, 30 vagy 36 hónapig érlelődnek itt – minél tovább, annál finomabbak és értékesebbek lesznek. Egy guriga sajt akár több ezer dollárt, azaz több százezer, vagy akár millió forintot is érhet, a bankban – egyébként ugyanúgy szigorú őrzés mellett, páncélteremben – óvott sajtok összértéke pedig meghaladja a 200 millió eurót, azaz a 60 milliárd forintot.
Azontúl, hogy érlelési idő alatt – ahogy látható, itt évekről beszélünk – a termelők pénzét lekötik a sajtok, óriási a helyigényük is, épp ezért telitalálat a termelők számára, hogy a bank átvállalja tőlük a raktározást és az érlelést is. Ez a probléma ugyanis egyedül az érlelési idő csökkentésével lenne orvosolható, akkor viszont a sajtok már nem lennének olyan finomak, mint egyébként – és ezt nem csak a fogyasztók igényei, de a több száz éves családi sajtmanufaktúrák sem engedhetik meg maguknak.
De vannak más piaci kockázatok is. Például, hogy a Parmigiano-Reggiano ára vadul ingadozik, a piaci kereslet függvényében. A kereslet egyszázalékos változása akár tíz százalékos árváltozást is jelenthet.
Akkor mégis miért éri meg a banknak elfogadni a sajtot fedezetként?
Mert a Credem nyilvánvalóan csak az aktuális piaci érték 70-80%-án számítja be a sajtokat, így védve magát a piaci áringadozások ellen.
A Credem leányvállalata, a "Magazini Generali delle Tagliate" (MGT) a biztosítékként kapott sajtokat két raktárban tartja, amelyek 440 ezer darab, 36 kilogrammos sajttárolását biztosítják. Az MGT raktárait a legmodernebb klímavezérlésekkel látták el, és a legképzettebb ellenőrök dolgoznak ott.
Az MGT egyébként kínál raktározási szolgáltatást azoknak is, akik nem hitelbiztosítékként hagyják ott a sajtjukat – és nem titok, hogy elég jövedelmező ez az üzletág is.
Az érlelési folyamat során a sajtnak mindössze egy százaléka romlik meg, ami az iparág tízszázalékos átlagával szemben elég jó szám. És mivel a sajt a bank falai között öregszik, folyamatosan tudják, hogy mennyit ér a termék. Ha pedig a termelők nem teljesítik a hitelüket, akkor a bank a lejárat után értékesíti a biztosítékot, azaz az addigra tökéletesre érett sajtot.
Bár az egész sajtbiznisz a bank forgalmának mindössze egy százalékát teszi ki, mégis, azt a benyomást kelti, hogy a pénzintézet elkötelezett a közösség iránt, törődik a régióval, és gondoskodik a termelőkről.
Az egész, úgy ahogy van, zseniális, és aki azt hinné, hogy ez a világ legbiztonságosabb üzlete, most kapaszkodjon: 2009 óta már háromszor rabolták ki a bankot, az egyik tolvajnak ráadásul egy alagúton át 570 guriga sajttal sikerült meglépnie.
Ez is érdekelhet:
Pezsgő kapcsán mindenki az ünneplésre, eleganciára gondol, most pedig kiderült, melyik étel esik hozzá a legjobban. Meglepő a válasz.
(Fotók: Reuters – Alessandro Bianchi, Getty Images, Demotix – Federico Scoppa)
bank | sajt | credito emliliano | credem | sajtbank
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!