A testünket is felépítő, csillagokból származó anyag eredetét vizsgálta – és találta meg – Maria Lugaro csillagász, az MTA Lendület Programjának kutatója.
Nem túlzás azt állítani, hogy mindannyian csillagok gyermekei vagyunk, a testünket felépítő kémiai elemek ugyanis ősi csillagok belsejében keletkeztek. A csontjainkban lévő kálciumot, a vérünkben lévő vasat, a belélegzett oxigént és a többi elemet is rég elpusztult csillagok gyártották le (kivételt képez a hidrogén, valamint a hélium egy része, amelyek közvetlenül az Ősrobbanás során jöttek létre) – írja az MTA közleménye.
Ezek az anyagok részben a csillagok halálakor, szupernóva-robbanásokkal jutottak ki a csillagközi térbe, és „elszennyeztek” olyan még érintetlen hidrogén-hélium anyagfelhőket, amelyekből később új csillagok alakultak ki. Egy ilyen új csillag volt a Nap is.
Az a csillagközi por- és gázfelhő, amelyből ötmilliárd éve formálódni kezdett a Naprendszer, már tartalmazott szupernóva-törmeléket, azaz hidrogénen és héliumon túl egyéb kémiai elemeket is. Ebből az anyagból formálódott meg a Föld is, majd később a földi élővilág, így mi magunk is.
Nagy kihívás és izgalmas feladat annak kiderítése, hogy milyen csillagok léteztek egykor a mai Naprendszer környezetében, annak születése előtt, illetve születésekor. A téma egyik nemzetközi élvonalba tartozó szakértője Maria Lugaro csillagász, aki már másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb pályázatán, a felfedező kutatásokat támogató Lendület Programban.
A kutató és munkatársai olyan anyagot vizsgálnak, amely a Naprendszer környezetében egykor létezett csillagokból származik. Ezt meteoritokból sikerült kinyerni, az elmúlt évtizedekben kifejlesztett anyagvizsgálati módszereknek köszönhetően.
Olyan „csillagporról” van szó, amely információkat nyújt az egykori csillagok belsejében végbement atommag-reakciókról, vagyis a Naprendszert és a testünket is felépítő kémiai elemek keletkezéséről.
A csillagpor összetételének meghatározásával a kutatók újraalkotják a Naprendszer egykori „csillagszomszédságát”, vagyis szimulálják, hogy milyen csillagok léteztek az éppen kialakulófélben lévő Nap és Naprendszer környezetében. Ezek voltak azok a csillagok, amelyeknek köszönhetően elolvashattad ezt a cikket. A tanulmányt pedig itt olvashatod el bővebben.
Maria Lugaro a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója.
A csillagokra manapság a legtöbben akkor gondolunk, amikor a csillagos égboltban gyönyörködünk egy fényszennyezéstől mentes helyen – hogy pontosan hol is, arra ebben a cikkben adtunk tippeket.
(Forrás: MTA, fotó: GettyImages)
tudomány | kutatás | ősrobbanás | csillag | Maria Lugaro
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!