A testünket is felépítő, csillagokból származó anyag eredetét vizsgálta – és találta meg – Maria Lugaro csillagász, az MTA Lendület Programjának kutatója.
Nem túlzás azt állítani, hogy mindannyian csillagok gyermekei vagyunk, a testünket felépítő kémiai elemek ugyanis ősi csillagok belsejében keletkeztek. A csontjainkban lévő kálciumot, a vérünkben lévő vasat, a belélegzett oxigént és a többi elemet is rég elpusztult csillagok gyártották le (kivételt képez a hidrogén, valamint a hélium egy része, amelyek közvetlenül az Ősrobbanás során jöttek létre) – írja az MTA közleménye.
Ezek az anyagok részben a csillagok halálakor, szupernóva-robbanásokkal jutottak ki a csillagközi térbe, és „elszennyeztek” olyan még érintetlen hidrogén-hélium anyagfelhőket, amelyekből később új csillagok alakultak ki. Egy ilyen új csillag volt a Nap is.
Az a csillagközi por- és gázfelhő, amelyből ötmilliárd éve formálódni kezdett a Naprendszer, már tartalmazott szupernóva-törmeléket, azaz hidrogénen és héliumon túl egyéb kémiai elemeket is. Ebből az anyagból formálódott meg a Föld is, majd később a földi élővilág, így mi magunk is.
Nagy kihívás és izgalmas feladat annak kiderítése, hogy milyen csillagok léteztek egykor a mai Naprendszer környezetében, annak születése előtt, illetve születésekor. A téma egyik nemzetközi élvonalba tartozó szakértője Maria Lugaro csillagász, aki már másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb pályázatán, a felfedező kutatásokat támogató Lendület Programban.
A kutató és munkatársai olyan anyagot vizsgálnak, amely a Naprendszer környezetében egykor létezett csillagokból származik. Ezt meteoritokból sikerült kinyerni, az elmúlt évtizedekben kifejlesztett anyagvizsgálati módszereknek köszönhetően.
Olyan „csillagporról” van szó, amely információkat nyújt az egykori csillagok belsejében végbement atommag-reakciókról, vagyis a Naprendszert és a testünket is felépítő kémiai elemek keletkezéséről.
A csillagpor összetételének meghatározásával a kutatók újraalkotják a Naprendszer egykori „csillagszomszédságát”, vagyis szimulálják, hogy milyen csillagok léteztek az éppen kialakulófélben lévő Nap és Naprendszer környezetében. Ezek voltak azok a csillagok, amelyeknek köszönhetően elolvashattad ezt a cikket. A tanulmányt pedig itt olvashatod el bővebben.
Maria Lugaro a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója.
A csillagokra manapság a legtöbben akkor gondolunk, amikor a csillagos égboltban gyönyörködünk egy fényszennyezéstől mentes helyen – hogy pontosan hol is, arra ebben a cikkben adtunk tippeket.
(Forrás: MTA, fotó: GettyImages)
Maria Lugaro | kutatás | csillag | tudomány | ősrobbanás
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Egy hulladékgazdálkodási vállalkozóé a világ leggyorsabb magánrepülője
Bécs CO2-kibocsátása kétszer gyorsabban csökken, mint Ausztriáé
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!