Budapesten minden szempontból elkényeztetett, aki a csúcsgasztronómiát keresi. Mi több helyen is megtaláltuk, de ez a négy étterem olyan élményeket adott, hogy alig várjuk a visszatérést.
Tigris
A Tigris mai otthonának alapköveit még az 1800-as években rakták le, hogy aztán évtizedekig ugyanezen a néven elegáns szállodaként funkcionáljon. Vendéglő is üzemelt ott, később pedig egy francia étterem írta tovább a történetét. Nagyot ugorva az időben, 2019 elején komolyabb ráncfelvarráson és bővítésen esett át: fiatalosabb, frissebb enteriőrt kapott, hogy olyan hely legyen, ahová egy-egy bizonyos étel miatt járnak vissza a vendégek. A tradicionális magyar alapanyag és a bor összehozásával a párizsi gasztronómiát követi, azaz a francia főváros vendéglátóhelyeinek jelentős részéhez hasonlóan a borokhoz igazítja ételkínálatát.
A Tigrisben viszont nem csupán november 11-e számít piros betűs libaünnepnek, hanem a nyitás óta lényegében valamennyi nap Márton-napot jelent, hiszen az étterem a libamájra építi étlapját. A textúrával játszó kreatív és szemrevaló fogások Jámbor László séf megvalósult fantáziájának eredményei, aki azzal a céllal leleményeskedik a konyhában, hogy – a magyaros vonal mentén haladva – hányféleképpen tudja elkészíteni a libamájat.
Az szinte biztosnak tűnik, hogy hetente vagy havonta aligha tudnánk libanapot beiktatni, de az is, hogy a Tigris valami olyat tud a libamájjal, amiért nem csak a bizonyos kitüntetett időszakban fog eszünkbe jutni.
Prémium minőségű libamájjal játszanak a budapesti Mérleg utcában.
Pasztell
Szükségünk van még további topkonyhákra? Van még kiaknázatlan lehetőség a magasgasztronómiában? Szakmán belül sokszor felmerülnek a kérdések, a Pasztell nyitásával viszont egyből meg is lehet válaszolni mindkettőt. Gyakorlatilag egy meglévő éttermet, a Tamát hangolták újra, vagyis nem egy teljesen friss nyitásról beszélünk, nem szaporodott a felhozatal. Vadonatúj belső teret kapott a Pasztell, ahol a fekete és a fehér dominál, monotonitását pedig a színes montázsok törik meg.
Ottjártunkkor az étvágygerjesztő falat a tanácsadóként és résztulajdonsoként beszállt Nicola Portinari kreációja volt, koktélospoháron érkezett két selymes marinált lazacfalat, közötte füstölt burgonyával, a pohárban fűszeres-citrusos Moscow Mule itallal kísérhettük le. Ezt követte Erdei József séf emblematikus kacsamájbonbonja, amelynek krémességét szépen követi az édes tokaji és fanyar zöldalma. Még mindig előételként zellerlevest kapunk, ami kifejezetten jó választás a zöldalmás felhang után. Olasz fejezetként érkezett az úgynevezett Ruote Pazze carbonara, Szent Jakab-kagylóval és fekete szarvasgombával, majd halleves, ám a megszokott paradicsomhangsúlyos változat helyett egy szelídebb, ízében viszont a tenger összes szépségét magában hordozó levest kaptunk. A tányérban kagyló, garnéla és fantasztikusan omlós ombrina halféle várta a rázúduló forró hallevest.
A pörkölt marhaoldalasból készült, s bár első ránézésre ijesztően száraznak tűnt, miután megkapta a jus-t és a kés első érintését, azonnal rostjaira omlott. A köretként kínált tésztacsavar valójában formába öntött krumpli volt, jópofa megoldás. Valahogy éppen az ilyen fogások miatt is szerettük az egykori Tamát.
A Bajcsy-Zsilinszky út egykori Tama étterme nagyot változott, de a legjobb tulajdonságait mégis megtartotta. Ezentúl Pasztell néven keressük.
Stand25
Nagyjából egy hónapja nyitott az Attila útra költözött bisztró, és olyan gyorsan belakták, hogy azt kell mondanunk, Buda már nagyon várt egy ilyen helyet. A költözéssel nemcsak a budaiak jártak jól, hanem mindenki, az étlap ugyanis sokkal szélesebb lett a korábbinál. Az emblematikus gulyásleves és a rakott krumpli mellett olyan újdonságok szerepelnek rajta, mint a szarvaspecsenye és a harcsa fodros kellel.
A beregi csirke a nagyétvágyúak kedvence lehet: akkora adag, hogy el lehet felezni: szaftos is, ropogós is, és a mellé felszolgált almakompót és burgonyapüré is méretes adag. Igazi desszertgyilkos, abban az értelemben, hogy aki ezt befalja, aligha fog még egy édességet is választani utána. Nagyon trendkövető és dicséretes az étterem részéről, hogy odafigyelnek a vegákra is: a kínálat nem merül ki rántott sajtban és salátában, van sütőtöksaláta, a már említett hagymaleves, és vega főétel is: sült karfiol pirított morzsával és gombamártással.
A Stand25 az ebédmenüjének, a gyors kiszolgálásnak köszönhetően az a hely, amit hetente többször is fel lehet keresni egy gyors és kiváló színvonalú ebéd érdekében. Kicsit túlzás, de álomszerű állapot lenne, ha legalább két tucat hasonló színvonalú bisztró működne Budapesten. Talán nincs is olyan messze, hiszen az elmúlt tíz évben a hazai kulináris szcéna igazi kvantumugrást hajtott végre, köszönhetően az olyan egyéniségeknek is, mint Széll Tamás és Szulló Szabina. Az, hogy a Stand25 Bisztró jól megy, remek hír mindenkinek, aki szorít a hazai gasztronómia sikeréért.
Sok olyan helyet szeretnénk látni Budapesten és az országban, mint a Stand25. Lehetne olyan a hazai gasztronómia jövője, mint ez a hely.
Kiosk Buda
Több fokkal elegánsabb, mint a pesti Kiosk, de ettől nem kell megrettenni, mert a kiszolgálás és az étlap is lazít ezen. Annak ellenére, hogy az előző érában jártunk náluk bruncholni, ebédelni is, valahogy a legkedvesebb élményeket mindig este szereztük: amikor felkapcsolják a Lánchíd lámpáit, amikor a dugó már nem olyan hangos, és amikor a limonádékat felváltják a gin-tonikok, az eszpresszót a proseccók.
Ebédmenü nincs, úgynevezett Budapest menüt találtak ki, az Orosz Gábor executive séf által tökéletesített klasszikusokkal, Simala Gábor, a Kiosk Buda séfje pedig az olyan extrákért felelős, mint a táblás ajánlatok vagy a szezonális, ünnepi fogások. A Pesten megszeretett fogásoknak ezen az étlapon is bérelt helyük van, a magyaros vonal viszont sokkal erősebb.
Mi tatárral kezdtünk, ami egy kicsi innovatívabb formában érkezik: néhány konfitált burgonyára helyezik rá a bekevert tatárt, aminek jól áll a mustár, és még jobban a kaprigyümölcs. Ezután következett a legkedvesebb fogás, a gulyásleves. Pont olyan háziasan, ízgazdagon és mennyiségben, ahogy azt a nagykönyvben megírták.
Nincs krumplifölény, oda nem illő hús, régen ettünk házon kívül ennyire hagyományos gulyást, és nem számítottunk erre a kedves meglepetésre.
Tartanak főzeléket, marhapörköltet, gödöllői csirkét, paprikás csirkét is, de megjelenik minden balatoni nyaralóval rendelkező magyar legnagyobb vendéglős rémálmának modern adaptációja is. Nincs rafinéria és átvágás, nem féltek feltenni a menüre a brassóit, csak éppen azonosíthatatlan maradékhúsok helyett jóféle tagliata marhából.
Ez is érdekelhet:
Az Október 6. utcában már olasz éttermet is találunk: a Na'Pasta igyekszik a bisztrósabb stílust képviselni a rusztikussal szemben.
(Fotók: Puskás Nóri, Bognár Bogi, Socially, Pasztell étterem, Stand25)
budapest | csúcsgasztronómia | libamáj | kiosk buda | nagy sztori
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!