Charles és Ray Eames a 20. század legismertebb dizájnerei közé tartoznak. A Vitra Múzeum aktuális kiállítása előttük tiszteleg, mi pedig ez alkalomból felidézzük, hogyan kerültek be a dizájntörténet jedijei közé.
Ha kimondjuk az Eames nevet, nagy valószínűséggel mindenkinek az Eames-szék ugrik be azonnal, holott a tervezőpáros munkássága ennél sokkal színesebb. Azt azonban kevesen tudják róluk, hogy a bútorok mellett grafikusok, építészek, textiltervezők és filmkészítők is voltak – egyszóval a 20. század modernista reneszánszemberei.
A finn kapcsolat
Charles Eames 1907-ben született az egyesült államokbeli Missouriban, építészetet tanult a Washington Egyetemen, de két év után abba is hagyta. Az ok nem az volt, hogy elege lett a tanagyagból vagy nem felelt meg a tudása: azért lépett ki az egyetemről, hogy megalapítsa saját építészirodáját. Elvette az egyetemi szerelmét, lányuk született, az igazi fordulópontot mégis az jelentette, hogy találkozott egy finn tervezőpárossal, apával és fiával, Eilel és Eero Saarinennel. Az idősebb Saarinen rábeszélte, hogy fejezze be a tanulmányait, Charles pedig meg is fogadta a tanácsát. 1941-ben a Cranbrook Academy of Arton ismerte meg Bernice „Ray” Kaisert, aki a második felesége lett. Los Angelesbe költöztek, és halálukig együtt dolgoztak.
Sosem hagytam abba a festést, csak lecseréltem a vásznat
Ray Eames
Charles és Eero Saarinen még Michiganben kezdtek dolgozni egy furnérlemezből készült széken, de közbeszólt a második világháború. Mivel a fémhiány és a tengerentúli hadszíntérről visszatérő sebesült katonák miatt a kórházak is hiányt szenvedtek különböző orvosi eszközökben, a tervezőpáros újrakalibrálta a projektet, és székek helyett rögzítősínek formájában alkalmazták az ötletüket. Ez a sín lett a későbbi munkásságának alapja.
Mi nem művészetet csinálunk. Mi problémákat oldunk meg.
Charles Eames
A háború után az amerikai gazdaság berobbant, a kertvárosokba költöző tehetős polgárság pedig új típusú berendezési tárgyakkal szerette volna körbevenni magát. A modern minimalizmus úttörőinek aligha nevezhetjük őket, azt a csatát megvívta a bauhaus, de az biztos, hogy Eameséknek sikerült mainstreammé tenni a törekvéseiket.
Önmagukat problémamegoldónak és kereskedőnek látták, mottójuk az volt, hogy a lehető legnagyobb közönségnek hozzák létre a legjobb termékeket, méghozzá a legolcsóbban. A bútoraik stílusosak és funkcionálisak voltak egyszerre, nem véletlenül váltak a jómódú középosztály státuszszimbólumaivá. 1947-ben a Los Angeles-i Venice-ben megnyitották az Eames Office-t, azt az intézményt, amely negyven éven keresztül szabta meg, mi számít sztendernek a dizájn világában.
670 az örökkévalóságnak
Az Eames-bútorok az otthonokból idővel átköltöztek az irodákba is, fiatal igazgatók számára hamarosan a kifinomultság, dinamizmus státuszszimbólumává vált, főként miután 1956-ban piacra dobták az Eames Lounge Chairt.
Ez a furnérlemezből és bőrből készült darab lett az irodák Rolls-Royce-a, a Power CEO-k státuszszimbóluma. Ha manapság belépünk egy irodába és a partner egy ilyen fotelben ülve fogad minket, az többet ér, mintha átpörgetnénk a portfólióját.
Pedig maga Eames eleinte kényelmesnek, nem túl dizájnosnak látta: az eredeti elképzelés az volt, hogy olyan puha és komfortos legyen, mint egy baseballkesztyű.
A 670-es sorszámú szék három részből áll: a fej- és háttámlából, és az ülőrészből. Ezek egyenként öt réteg hajlított furnérlemezből és az ezeket fedő brazil rózsafa borítólemezből épülnek fel. A brazil rózsafa mellett a kilencvenes évekig kitartottak, ám akkor logisztikai okok miatt átálltak a cseresznye- a dió- és a paliszanderfára, ezeket hőkezeléssel préselik formára. Az egyéb felhasznált anyagok: alumínium, bőr, csavarok, cipzárak anyagminősége az évtizedek során változott, ám egy valami végig ugyanaz maradt: eredeti Eames 670-est csak a Hermann Miller és a Vitra forgalmaz. (Az áruk az ottománnal együtt másfél millió forint körül mozog.)
Az Eames House és a kártyavár
Nem ez volt Eamesék első dizájntörténelmi tette. 1949-ben építették meg a 8-as számú tanulmányházat, amit az egyetemeken azóta már csak Eames House-ként emlegetnek. A Csendes-óceánra néző szikla tetejére épített ház mérföldkő az építészet történetében. Az előregyártott acélelemekből napok alatt felépített ház lett az Eames házaspár otthona és alkotóstúdiója.
A lounge szék és a ház kétségtelenül a páros legemblematikusabb alkotásai, de a tevékenységük ennél sokkal szerteágazóbb volt. Ha van is valamiféle közös nevező a munkásságukban, az a minimalizmus és a játékosság.
Közel kéttucatnyi filmprojektet valósítottak meg, a legjelentősebb talán az a Szovjetunióban is levetített hét kisfilm, amit a Szokolnyiki Parkban rendezett Amerikai kiállításon mutattak be.
Két indiai témájú alkotás is fűződik a nevükhöz: az egyik a textilgyártásról, a másik Nehruról, India miniszterelnökéről szólt. Az IBM számára két kiállítást rendeztek, és megcsináltak három logikai társasjátékot is, az elsőt 1955-ben Kártyavár címmel.
2018-ban lesz negyven éve, hogy Charles Eames meghalt, és harminc éve, hogy alkotótársa és felesége, Ray Eames elhunyt. Az alkotásaik azonban ugyanolyan érvényesek, mint évtizedekkel ezelőtt, így nem meglepő, hogy a Vitra egy február végéig látogatható kiállítással tiszteleg a dinamikus duó előtt.
Ez is érdekelhet:
Az egész világon elismert, nálunk viszont egyetlen épület sem őrzi emlékét. Portré Breuer Marcellról, a 20. század talán legnagyobb hatású tervezőjéről, akinek munkássága nélkül máshogy néznének ki a mindennapjaink.
(Fotók: Vitra, Eames Office)
ray eames | dizájn | eames lounge chair | kiállítás | charles eames | venice
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!