Az Empire State Building New York egyik klasszikus épülete, Amerika nagyságának szimbóluma, ami ma is hat: nemrég például újragondolták római kori és brutalista épületként is.
New York állandóan nyüzsög, vibrál, ezért rendszeresen felbukkan a Roadster radarján is: jártunk ott villámturnén, kultúrtripen, és több körben megénekeltük a leendő csodáit (Central Park Tower, Hudson Yard Kilátó, 565 Broome Soho Penthause).
Most viszont pillantsunk a múltba, járjunk körbe egy igazi klasszikust, a város egyik nagy jelképét, az Empire State Buildinget!
Manhattan nem áll rosszul felhőkarcolókkal, de az 1931-ben átadott Empire State Building ma is kiemelkedik a tömegből. A gazdasági világválság első éveiben vágtak bele a projektbe, az építkezésen munkások ezrei dolgoztak, a cél pedig korántsem csak egy újabb kereskedelmi egység felhúzása volt, sokkal inkább emlékművet állítani az Egyesült Államok bátorságának.
Az Empire State Buildinget négy évtizeden át a világ legmagasabb épületeként jegyezték, de az elkészültében kulcsszerepet játszott az Equitable Building is, az 1915-ös Lower Manhattan-i épület ugyanis nyílegyenesen tör az ég felé, így egyáltalán nem enged napfényt a tövében meghúzódó járdára. Ez az épület mutatta meg, milyen lehet a városrész, ha az építési láz mindenféle szabályozás nélkül folytatódik; attól tartva, hogy New York ember alkotta kanyonok sötét, áttekinthetetlen láncolatává válik, megszületett az 1916-os Zoning Regulation, amely kikényszerítette a felhőkarcolók lépcsőzetesen keskenyedő építését, ezzel alapvetően meghatározta a városrész arculatát – foglalta össze az Arch Daily.
1929-ben, nem egész egy hónappal a nagy tőzsdekrach előtt New York korábbi kormányzója, Alfred Smith és partnere, John Jakob Raskob tartott egy meetinget a város legmenőbb üzletembereinek. Úgy látták, a közelgő pénzügyi katasztrófát egy rekordmagas toronyház építésével lehet enyhíteni, gondolván, az építkezés inspirálhatja az amerikaiakat, és stabilizálhatja az épp szétesni készülő gazdaságot. Smith és Raskob nyomban össze is hozott egy alapot a Waldorf-Astoria Hotel felvásárlására, amelynek helyére majd felhúzhatják az új tornyot.
Viharos másfél év következett: az 1929. szeptemberi koncepciótervtől az 1931. májusi átadásig összesen háromezer-ötszáz munkás dolgozott az Astoria lerombolásán, és az Empire State Building felépítésén. A legintenzívebb időszakban több mint napi egy emelet készült el, amire ma is elismerően bólogatnánk, akkoriban viszont egyenesen példátlan volt.
Az építkezés anyagköltségei elérték a bérekre költött összeget: 210 tartóoszlopot süllyesztettek Manhattan gránittalapzatába, és ötvenezer acélgerendát használtak fel a 380 méteres toronyhoz. Meghökkentő, de az épület negyvenöt nappal előbb elkészült, és ötmillió dollárral kevesebbe került, mint tervezték.
Mivel az épület jóval nagyobb telekre került, mint a szomszédos társai, William Lamb tervező a fő toronytengelyben rengeteg helyet hagyhatott lifteknek és irodáknak is – márpedig a minél több iroda kulcsfontosságú volt a gazdaságosság szempontjából. Az egy évvel korábbi magassági rekorder, a Chrysler Building csak 62 méterrel alacsonyabb, de feleannyi irodai területe sincs (az Empire-é 186 ezer négyzetméter).
Az Empire State Building feltűnően visszafogott art deco épület, de nem dísztelen, elég a bejáratnál lévő két sasszoborra vagy a szárnyakat idéző alumíniumcsíkokra gondolni. Mindenesetre sokkal szerényebb a Chrysler Buildingnél, azaz Smith és Raskob optimizmusa és város elragadtatása ellenére is megmutatja, mennyit változott a hozzáállás a gazdasági világválság mélyülésével.
Eleinte a tulajdonosok nem is nagyon találtak bérlőket, megszületett hát a gúnynév: Empty State Building.
De a történelem igazolta az új torony létjogosultságát: ma is több mint 15 ezren dolgoznak benne, és számolatlanul érkeznek a turisták, akik meg sem állnak a 86. emeleti kilátópontig. Igaz, már rég nem magassági rekorder, cserébe mostanra Amerika egyik szimbóluma lett.
A 102 emeletes toronyház ma is inspiráló: nemrég a NeoMam dizájnerei újragondolták különböző építészeti stílusokban:
Annál kézzelfoghatóbb bizonyíték nem is kell az Empire iránti tiszteletre, minthogy hasonló játékok főszereplője legyen. Ugyan mi többet kívánhatna egy közel kilencvenéves épület?
(Fotók: Unsplash, Flickr, Wiki)
Ez is érdekelhet:
Egyik pillanatban a felhőkarcolók takarják a napot, a következőben pedig már a kínai negyedben vagyunk. Ez New York.
design | egyesült államok | dizájn | nagy sztori | épület | new york
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!